3.1 melléklet – V. téma
Az inkluzív nevelés-oktatás szakmai és szakmaközi együttműködések során valósulhat meg. Célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek olyan iskolában tanulhassanak, amelyik alkalmas a befogadásra, ahol átgondolják az együttnevelés megvalósításának szervezeti és tartalmi kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását oly módon kell kiterjeszteni, hogy a gyermekek a többségi iskolákban részesülhessenek oktatásban, amennyiben a szülők ezt akarják és amennyiben a speciális intézmény gondoskodása nem feltétlenül szükséges része a fejlesztésnek. (A többségi iskolarendszer valószínűleg nem tudja kielégíteni valamennyi fogyatékos gyermek igényeit, ebben az esetben jön szóba a speciális iskolarendszer.)
Az integrált nevelés-oktatás többféle szinten valósulhat meg. Amikor közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat - például külön osztály vagy csoport működik egy-egy iskolában vagy óvodában, akkor azt lokális integrációnak nevezzük.
Azokban az intézményekben, amelyekben különleges gondot fordítanak arra, hogy - bár a tanórákon külön csoportokban folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése - a tanórán kívüli időben (napköziben, szakkörön, étkezési időben, szabadidős és sport-tevékenységek során) tudatosan szervezve együtt legyenek a társaikkal, szociális integráció folyik.
Ha az együttnevelés, az együttfejlesztés minden tanórán és minden foglalkozáson megvalósul, akkor az a funkcionális integráció. Ez az együtt töltött idő tekintetében változhat: bizonyos órákon, foglalkozásokon úgy szervezhetik a csoportokat, hogy azokon a gyerekek együtt vannak (részleges integráció), vagy úgy is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek minden idejét együtt tölti ép társaival (teljes integráció).
Az integráció általánosságban a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekeknek, fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedését jelenti.37
A nevelésben-oktatásban megvalósuló integráció a sajátos nevelési igényű fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézménybe.
Az integrált nevelés-oktatásnak kétféle megközelítése létezik a gyakorlatban: az orvosi és a pedagógiai típusú.
| Orvosi típusú megközelítés általános jellemzői | Pedagógiai (szociális) típusú megközelítés általános jellemzői |
| A gyermekben van a hiba | A gyermek környezetében vannak az akadályok |
| Diagnózis: deficitek megállapítása, pontosítása | Értékelés: erősségek, szükségletek feltárása |
| Címke | A szintnek megfelelő program kijelölése |
| Összpontosítás a károsodásra | Személyi és tárgyi feltételek az igényeknek megfelelően |
| Szegregáció | Integráció |
| A gyógypedagógus szerepe kizárólagos | A többségi pedagógus a meghatározó, együttműködik a gyógypedagógussal |
| Speciális tanterv használata | A többségi tanterv vagy módosított változatának alkalmazása |
| Tartós elzárás a társadalomtól | A gyermek a társadalom része |