2. modul
A modul tartalmi célja a különböző fogyatékossági kategóriák pedagógiai vonatkozású fogalomrendszerének feldolgozása.
A megvalósítás lépéssora:
- Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók megismerték a paralimpiai sportágakat bemutató forrásokat9 és egyéni jegyzeteket készítettek belőle. A hallgatók hógolyó10 technikával beszélik meg társaikkal a témát. A csoportok leírják azokat a számukra fontos nyitott kérdéseket, amelyek megválaszolásához további információkra van szükség, kérdéstárat11 készítenek.
- A hallgatók megismerkednek az egyes sérüléstípusok sajátosságaival annak érdekében, hogy a fogyatékos fiatalok problémáin a pedagógia eszközeivel segíteni tudjanak. A definíciókat nem kell és nem is szükséges megtanulni. A kategóriák leírásával mindössze a helyzetek kezelésének segítése a célunk.
- A fogyatékossági kategóriák megismerése12 érdekében a hallgatók a galéria13 módszerrel dolgozzák fel a kapott információkat (2.1 melléklet I-VII. téma).
- Az oktató frontális előadása (összefoglalója) a fogyatékossággal kapcsolatos megközelítésekről, értelmezésekről14.
- A TTM (tudom-tudni szeretném-megtanulom) módszerrel a TTM-táblázatba beírják, hogy mit tudnak, mit szeretnének tudni és mit szeretnének megtanulni a fogyatékos gyermekek neveléséről-oktatásáról.
- A hallgatók körben ülve, az ajánlott kifejezéseket használva reflektálnak arra, hogy a téma, miként támogatta őket a fogyatékosság megismerésében, a motivációjuk alakításában15.
- A hallgatók otthoni munkája A csodatevő16 című film megtekintése a siket-vak Keller Helénről.
Paralimpiai sportágak. http://www.hparalimpia.hu/?c=view&this=31 (letöltés dátuma: 2014. november 3.)
Kőpatakiné Mészáros Mária-Nádas Pál (2006): Ismerkedő könyv. A paralimpiai sportok - társadalmi befogadás - szemléletváltás. Magyar Paralimpiai Bizottság, Budapest.75-79. http://www.mozgasjavito.hu/ismerkedo_konyv/ismerkedo_konyv.pdf (letöltés dátuma: 2014. november 3.)
10 A módszer célja, hogy a hallgatók először egyedül átgondolják az általuk megismert sportágról gyűjtött tudást, majd egyre több társukkal beszéljék meg azt. Eközben igyekeznek felismerni azokat a pontokat, amelyek tisztázatlanok maradtak a számukra.
11 A kérdéstárban rögzített kérdésekről eldöntik, milyen formában járnak utána ezeknek. Javasolt ehhez az önálló kutatás munkamegosztásos csoportmunkában.
12 Locsmándi Alajos-Losoncz Mária-Kőpatakiné Mészáros Mária-Vargáné Mező Lilla: Ami a kategóriák mögött van. Sajátos nevelési igény: a látássérülés, a hallássérülés, a mozgáskorlátozottság, az autizmus, a beszédfogyatékosság, az értelmi fogyatékosság. In: Kőpatakiné Mészáros Mária (2008, szerk.): Táguló horizont. OFI. Budapest. http://www.ofi.hu/kiadvany/tagulo-horizont (letöltés dátuma: 2014. november 3.)
13 A galéria módszer célja a hallgatók által csoportokban elkészített plakátok bemutatása. A plakát önmagában informatív, nincs szükség arra, hogy az alkotók értelmezzék, magyarázzák.
A csoportok a plakátjaikat kiragasztják a falra úgy, hogy jól hozzá lehessen férni. Aztán a hallgatók, mint egy tárlaton, körbesétálnak a teremben, és tanulmányozzák egymás kirakott munkáit. Jegyzeteket készítenek, felírják, mit kérdeznének meg az alkotóktól, minden egyes plakátnál kis cédulákon (ragasztós papíron) ott is hagyják megjegyzéseiket (pl.: jó ötlet, nem értem, nem tetszik...). Ezeket a galéria utáni megbeszéléskor felhasználják a plakátot készítő csoportok, válaszolnak társaik kérdésére, elmondják, ők miért tartottak valamit fontosnak vagy jó ötletnek, továbbgondolják a kapott tanácsokat. A csoportok ezután tovább is dolgozhatnak az adott témán, figyelembe véve a többiek kommentárjait.
14 Az oktató összefoglalója számára érdemes alapul venni azt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelésében-oktatásában a figyelem arra irányul, hogy mire van szükség a tanulási lehetőségeik megteremtéséhez és a tanulásuk segítéséhez.
Hazánkban a sajátos nevelési igény fogalma a közoktatási törvény 2003. évi módosítása óta létezik. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. számú Értelmező rendelkezések című fejezete, 11. bekezdés bevezette a „kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló" fogalmát, és ezen belül definiálja a „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló" fogalmát.
„Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az alábbi hét csoport valamelyikébe sorolható:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
1. mozgásszervi fogyatékos gyermek, tanuló,
2. érzékszervi fogyatékos gyermek, tanuló,
3. értelmi fogyatékos gyermek, tanuló,
4. beszédfogyatékos gyermek, tanuló,
5. halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló,
6. autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek, tanuló,
egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek, tanuló.
16 http://gloria.tv/?media=204824 - a két főszereplő (Anne Bancroft és Patty Duke) 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott alakításáért. A film fekete-fehér, 106 perc hosszú.