4. modul: A romani nyelv a köznevelésben és azon túl
A modul célja megvizsgálni a romani nyelv köznevelésben és felsőoktatásban megjelenő helyzetét, illetve a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét.
A megvalósítás lépéssora:
| Hallgatói tevékenység |
Oktatói tevékenység |
| Ráhangolódás | |
| A hallgatók otthoni feladatként információkat gyűjtenek és jegyzetet készítenek olyan intézményekről, amelyekben oktatják a romani oktatása/vizsgáztatása.14 A hallgatók négyfős csoportokat alakítanak és csoporton belül szóforgó15 technikával ismertetik az általuk készített jegyzeteket. A csoportok egy nagyalakú lapra Magyarország térképet rajzolnak, majd a rajzolt vaktérképen mindenki megjelöli azokat a településeket, ahol olvasott romani nyelvet tanító/vizsgáztató intézményekről. |
Az óra felvezetése (a téma és a célok felvázolása).
A csoportalakítás koordinálása és a feladat ismertetése. Instrukciók és eszközök átadása, illetve a csoportok munkájának ellenőrzése. |
| Jelentésteremtés |
|
| A négyfős csoportok szakértői mozaikban16 INSERT17 technika segítségével feldolgozzák a kiosztott szövegrészeket (4.1. melléklet). |
Az instrukciók elmondása, a szövegrészek kiosztása, ill. a csoportmunka koordinálása, segítése. |
| Reflektálás |
|
| A szövegfeldolgozások alapján a csoportok kiegészítik a vaktérképet, majd a térképre (szövegrészenként) felírnak 4-5 kifejezést, amit fontosnak gondolnak az adott témában. A csoportok prezentálják a poszterüket, megindokolják a kifejezések kiválasztását. A hallgatók kitöltik az órákra reflektáló kilépőkártyát (4.2. melléklet). |
Csoporttevékenység monitorozása, és a prezentálások összefoglalása (reflektálás).
|
14 Köznevelési és felsőoktatási intézmények, nyelvvizsgaközpontok, nyelviskolák, civil egyesületek.
15 Szóforgó technika: a csoport tagjai sorban (pl. az óramutató járásával egyező irányban) elmondják egymásnak a gondolataikat, ismertethetik jegyzeteiket. (Kövecsesné dr. Gősi Viktória (2010): Környezeti nevelés kooperatív technikákkal. NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Győr. 19.)
16 Szakértői mozaik: a kooperatív tanulás alapvető formája. Az oktató által kialakított kisebb (3-4-5 fős) csoportokban a diákok közösen tanulnak. A csoportszinten meglévő anyagrész több részre van bontva a csoport létszámának megfelelően. A szövegrészek áttanulmányozása után az azonos írással rendelkező személyek összeülnek (szakértői csoportokként) átbeszélni, megvitatni az olvasottakat. A következő lépésben minden személy visszaül az eredeti csoportjába és megtanítják egymásnak a résztémákat. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 353.
17 INSERT jelölési technika: interaktív jegyzetelési eljárás, melynek használatakor a szöveget az olvasó a megértésének és tudásának megfelelően oldalszéli jelekkel látja el. (✓ tudtam; - ellentmond azzal, amit tudtam; + új információ a számomra; ? kérdésem van; * kiegészítő információ jutott eszembe). Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 329.
15 Szóforgó technika: a csoport tagjai sorban (pl. az óramutató járásával egyező irányban) elmondják egymásnak a gondolataikat, ismertethetik jegyzeteiket. (Kövecsesné dr. Gősi Viktória (2010): Környezeti nevelés kooperatív technikákkal. NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Győr. 19.)
16 Szakértői mozaik: a kooperatív tanulás alapvető formája. Az oktató által kialakított kisebb (3-4-5 fős) csoportokban a diákok közösen tanulnak. A csoportszinten meglévő anyagrész több részre van bontva a csoport létszámának megfelelően. A szövegrészek áttanulmányozása után az azonos írással rendelkező személyek összeülnek (szakértői csoportokként) átbeszélni, megvitatni az olvasottakat. A következő lépésben minden személy visszaül az eredeti csoportjába és megtanítják egymásnak a résztémákat. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 353.
17 INSERT jelölési technika: interaktív jegyzetelési eljárás, melynek használatakor a szöveget az olvasó a megértésének és tudásának megfelelően oldalszéli jelekkel látja el. (✓ tudtam; - ellentmond azzal, amit tudtam; + új információ a számomra; ? kérdésem van; * kiegészítő információ jutott eszembe). Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 329.