Skip navigation

4.1 melléklet – 3. szövegrész

Nemzetiségi tanárképzés és továbbképzés46

Az 1996-os hágai ajánlások - bár nem kötelező érvényűek - nagymértékben hozzájárultak az eredményesebb nyelvoktatás kialakításához. Az ajánlások értelmében eredményes kisebbségi nyelvoktató programok működéséhez elengedhetetlen olyan szakképzett nyelvtanárok képzése, akik minden tantárgyukat az adott kisebbség nyelvén tanulták47.
A 2002-es Országjelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar felsőoktatásban -legfőképp a szűk szakmai háttér miatt - még csak nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanár-, nemzetiségi tanító- és nemzetiségi óvóképzés folyt. Azóta már több felsőoktatási intézményben elindították az akkreditációs eljárásokat az önálló kisebbségi tanszékek vagy programok kialakítására, amelyek többsége mára már működik is.48
.

  • 1994-1996 között a Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola szervezett kétéves romológus képzést másoddiplomásoknak. Ennek érdekessége, hogy mindkét hazai cigány nyelvet oktatták a képzés során.
  • Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Vác) ezzel szemben csak a romani nyelv oktatását vállalja, jelenleg cigány/roma nemzetiségi óvodapedagógus-képzést és cigány/roma nemzetiségi tanítóképzést folytatnak itt.
  • Az Eötvös József Főiskola Pedagógiai Karán BA képzés keretében választható cigány/roma tanító, illetve nemzetiségi tanító szak, beás nyelvet itt nem oktatnak, csak romanit, akárcsak a Széchenyi István Egyetem (Gödöllő) Pedagógiai Karán indított nemzetiségi óvodapedagógus képzés cigány/roma szakirányán, melynek kihelyezett tagozata Szarvason működik.
  • A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Magyarországon egyedül nyújt olyan képzést, mely a cigány nyelveket, kultúrát, történelmet, gazdaságot szisztematikusan, egyetemi szinten oktatja.
  • Az első levelező tagozatos évfolyam a 2000/2001-es tanév szeptemberében kezdte meg tanulmányait. A 2005/2006-os tanévtől tanárképzésre is lehetőséget biztosít a tanszék.
  • A bolognai folyamattal, az „Egységes európai felsőoktatási tér" kialakulásával párhuzamosan a 2006/2007-es tanévtől kezdődően az eddigi hagyományos egyetemi képzési struktúra is átalakul: az 5 éves egyetemi képzést a 3 éves BA és a 2 éves MA képzés váltotta fel. A romológia alapszakot a 2006/2007. tanévtől indította a tanszék, az itt végzettek romológusok BA végzettséget szereznek. A 2009/2010-es tanévtől a mesterképzés is elérhető Pécsett, okleveles romológia tanár végzettség szerezhető romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra szakiránnyal.
  • A Pécsi Tudományegyetemen 2006-ban indult a doktori program (azon belül romológia specializáció), amellyel immár az oktatás teljes spektrumát felöleli a romológiai képzés az óvodai és általános iskolai cigány/roma programoktól a középiskolai programokon, a felsőoktatáson át egészen a doktori fokozat megszerzéséig.

 

 


46 Forrás: Lakatos Szilvia (2012): A romani nyelv közösségi használatának és közoktatási helyzetének vizsgálata Magyarországon. PhD értekezés. PTE BTK, „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 124-125.
47 Hágai ajánlások (1996). A Nemzeti Kisebbségek Oktatási Jogairól Szóló Hágai Ajánlások és Értelmező Megjegyzések. Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány, The Hague.
48 Poór Zoltán (2002, szerk.): Országjelentés - Magyarország nyelvoktatás-politikai arculatának elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium, Budapest.