2. modul: A romani nyelv a közösségi használatban (a nyelvkutatások tükrében)
A modul célja rövid betekintést adni a romani nyelv használatával kapcsolatos (hazai) nyelvészeti kutatások eredményeibe.
A megvalósítás lépéssora:
| Hallgatói tevékenység |
Oktatói tevékenység |
| Ráhangolódás | |
| A hallgatók hajlított véleményvonal7 technikával négyfős csoportokat alkotnak. A csoportok asszociációs pókhálóábrát8 készítenek a cigány nyelvekkel kapcsolatban. Leírásra kerülnek a témával kapcsolatos információk és a felmerülő kérdések. A csoportok röviden prezentálják a leírtakat. |
A csoportalakítás koordinálása. Instrukciók adása és a feladathoz szükséges eszközök kiosztása.
A prezentációk koordinálása és az elhangzottak rendszerezése. |
| Jelentésteremtés |
|
| A csoportok párokat alkotnak. A párok feldolgoznak egy-egy szövegrészt (2.1. melléklet) jegyzeteléssel és kettéosztott napló9 technikával. A párok a csoporton belül ismertetik a szövegek lényegét és az általuk kiemelt szövegrészeket (a kiválasztás indoklásával). Az elhangzottakról a csoportok posztert készítenek, kiemelve a hallgatók fő gondolatait az adott témáról. A csoportok röviden prezentálják a poszterek tartalmát. |
Instrukciók adása, a csoportmunka koordinálása és a feladathoz tartozó szövegrészek kiosztása.
A poszter készítésének nyomon követése, a prezentációk koordinálása. Az elhangzottakkal kapcsolatos reflektálás, kiegészítés. |
| Reflektálás |
|
| A csoportok feladatcsere10 technikával segítik az új információk megtanulását. A csoportok kiegészítik az óra elején készített pókhálóábrákat. |
A feladatok elvégzésének koordinálása. |
7 Hajlított véleményvonal: az oktató megkéri a résztvevőket, hogy becsüljék meg 100-ig terjedő skálán a saját tudásukat az adott témában (pl. romani nyelv közösségi használata). A hallgatók egy képzeletbeli vonalra felsorakoznak a becsült tudásuk figyelembevételével (a képzeletbeli vonal két végének értéke: 0-100). A sorfal U alakú behajlításával a vonal két végén lévő emberek szembe kerülnek egymással. Az oktató az U alak két szárától indulva alkotja meg a csoportokat. Forrás: Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest.
8 Pókhálóábra: olyan grafikai szervező, amely azokat a gondolatokat, információkat, fogalmakat gyűjti össze, amelyek egy központi „hívó szóhoz" társíthatóak Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 323.
9 Kettéosztott napló: a kettéosztott napló olyan eljárás, amely a személyes olvasói reagálásra épít. A hallgatók a jegyzetlapot függőleges vonallal kettéosztják. A bal oszlopba kerülnek az írás azon részei, kifejezései, amelyek a jelenlévőkben gondolatokat ébresztettek. A jobb oszlopba a kiválasztott részekhez kapcsolt megjegyzések kerülnek. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 343.
10 Feladatcsere: az egyes csoportok tagjai feltesznek egy-egy kérdést az órai anyag kapcsán, ezeket leírják egy lapra/kártyára. A lapot továbbadják a következő csoportnak. A csoporttagok közösen megválaszolják a kérdéseket (a válaszokat lejegyezik a lapra). A harmadik körben egy következő csoportnak küldik tovább a lapot ellenőrzés céljából.
8 Pókhálóábra: olyan grafikai szervező, amely azokat a gondolatokat, információkat, fogalmakat gyűjti össze, amelyek egy központi „hívó szóhoz" társíthatóak Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 323.
9 Kettéosztott napló: a kettéosztott napló olyan eljárás, amely a személyes olvasói reagálásra épít. A hallgatók a jegyzetlapot függőleges vonallal kettéosztják. A bal oszlopba kerülnek az írás azon részei, kifejezései, amelyek a jelenlévőkben gondolatokat ébresztettek. A jobb oszlopba a kiválasztott részekhez kapcsolt megjegyzések kerülnek. Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 343.
10 Feladatcsere: az egyes csoportok tagjai feltesznek egy-egy kérdést az órai anyag kapcsán, ezeket leírják egy lapra/kártyára. A lapot továbbadják a következő csoportnak. A csoporttagok közösen megválaszolják a kérdéseket (a válaszokat lejegyezik a lapra). A harmadik körben egy következő csoportnak küldik tovább a lapot ellenőrzés céljából.