4.1 melléklet – 4. szövegrész

2000. január 1-jétől érvényes az a kormányrendelet⁵⁰, mely szerint több nyelvvizsgaközpont akkreditáltathat alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgákat, amelyek megfeleltethetők a nyelvtanulás, nyelvtanítás, nyelvi értékelés közös európai referenciakerete által meghatározott szinteknek. A rendelet hatályba lépését követően az Oktatási Minisztérium pénzügyi támogatásának segítségével lehetőség nyílott államilag elismert nyelvvizsga letételére cigány (romani és beás) nyelvből is. A vizsgahelyek többsége ugyan ma még a fővárosban található, ám 2002-ben az ország több pontján is lehetőség volt rá, hogy a gyakran tanított és tanult, valamint az adott régióban élő kisebbségek nyelvéből nyelvvizsgát lehessen tenni⁵¹.
Az Idegennyelvi Továbbképző Központban 1995 óta van lehetőség államilag elismert romani nyelvvizsga megszerzésére. Az akkreditációs anyag elkészítése Choli Daróczi József és Karsai Ervin nevéhez fűződik. Itt az összes magyarországi romani dialektus elfogadott annak ellenére, hogy a romani nyelv lovári dialektusa lett akkreditálva. Érdekes és egyben figyelemre méltó, hogy 2005-ig nem regisztráltak egyetlen sikertelen nyelvvizsgát sem, tehát minden jelentkező „átment". 2006-tól azonban megugrott a bukások száma is, sőt az utóbbi két-három évben jóval több a sikertelen nyelvvizsga, mint az eredményes (2013-ban 945 jelentkezőből 334 fő, 2014-ben 739 jelentkezőből 295 fő tett sikeres nyelvvizsgát).
A közép- és emelt szintű érettségi lovári nyelvből: a kétszintű érettségi rendszer a 2004/2005-ös tanévtől került bevezetésre a 2003-as és 2004-es próbaérettségi után. Hatalmas előrelépésnek számított a kétszintű érettségi bevezetése, hiszen lehetőség nyílt mindkét magyarországi cigány nyelvből - romani, beás - közép- és emelt szintű vizsgát is tenni, sőt a többi idegen nyelvhez hasonlóan a sikeres (60% feletti) emelt szintű vizsga középfokú komplex (B2) nyelvvizsgának is minősül. Az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott és a honlapjukról letölthető hivatalos dokumentumok alapján az utóbbi években egyre többen választják a lovári nyelv emelt szintű érettségit vizsgatárgyként, ami a romani növekvő népszerűségét jelzi⁵². Jellemző, hogy egyre magasabb azoknak a vizsgázóknak a száma is, akik kiegészítő vizsgaként teszik le a lovárit, tehát már korábbról rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal. A nyelv presztízse szempontjából különösen fontos, hogy romák és nem romák egyre többen tesznek érettségit és nyelvvizsgát is romaniból. A következők között keresendők ennek okai: egyrészt érettségi tárgyként választható a lovári nyelv is, másrészt az emelt szintű érettségi többletpontot jelent a felsőoktatásba történő jelentkezésnél, harmadrészt a diplomához szükséges középfokú nyelvvizsgát ezzel szerzik meg a hallgatók. Mind közép-, mind emelt szinten a legtöbb jelentkező a Dél-Dunántúlról érkezik, ami a Gandhi Gimnázium és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszék hatókörét jelzi, hiszen mindkét intézményben tanítják a romani nyelvet.

 

---