1.1 melléklet

A nemzetközi romani nyelv általános jellemzői
Az első romani nyelvemlék 1547-ből származik; ezt akkoriban „egyiptomi beszéd" illusztrációjának gondolták, és csak több száz évvel később tudatosodott a kutatókban, hogy amit találtak, az a romani nyelv ősi változata. Az évszázadok alatt - a vándorlásoknak köszönhetően - a romani is sokat változott, hatottak rá más népek nyelvei, a több csoportra bomlott cigány közösség is a különböző vándorlási irányok miatt más-más nyelvi közösségekkel került kapcsolatba, így az egykori ős romani már rég nem hasonlított egykori önmagára¹⁹.

Konzervatív és pararomani nyelvek bemutatása
Európa és Ázsia cigány törzseinek nyelve nyelvtörténeti szempontból két világosan elkülöníthető nyelvtípusra tagolódik: a konzervatív romani és a pararomani nyelvtípusra. A nyugat-európai és amerikai nyelvészek közül Ian Hancock, Norbert Boretzky, Yaron Matras és Peter Bakker munkásságát kell kiemelni e két nyelvtípus vizsgálata kapcsán. Ők foglalkoztak a konzervatív romani és a paranyelvek leírásával, értelmezésével és törvényszerűségeinek leírásával, munkásságuk a hazai kutatók számára is új perspektívákat nyitott meg²⁰.

A konzervatív romani nyelv
A konzervatív romanit ismerjük és definiáljuk cigány nyelvként hazánkban. ... Alapvetésként csak a legfontosabb jellemzőket foglalom össze: indiai eredet (az alapszókincs egyezései a középind nyelvvel); az új indoárja nyelvekkel való hasonlóságok a morfematikus szerkezetekben és a szóvégi toldalékolásokban. Az ebbe a típusba tartozó európai cigány dialektusok a nyelvkeveredések és a törzsi elkülönülés, valamint a kontakt nyelvi hatások miatt nem estek szét, sőt a különböző törzsek megértik egymást. E csoport nyelvei az indogermán hangváltozások késői formáit viselik magukon (Grimm és Verner-törvény). A lexikális kölcsönzések és átvételek ellenére az indogermán keretek megmaradtak a konzervatív romaniban, így nem a nyelvkeveredés, hanem a kevert szókincs (átvételek) érhető leginkább tetten²¹.

A pararomani nyelv
A pararomani kifejezés megalkotása Marcel Courthiade nevéhez fűződik, és azoknak a cigány nyelveknek az elkülönítésére szolgál, amelyek grammatikai báziscserén estek át, tehát nincs önálló nyelvtani rendszerük. A pararomani nyelvek kapcsán egy másik fontos fogalom is használandó, ez pedig a kreolizáció: az a folyamat, melynek során egyes cigány csoportok eredeti romani nyelve sajátosan új változatot hozott létre a környezetük által beszélt többségi nyelvvel, ezáltal pedig gyakorlatilag új nyelvek alakultak ki. Ezek az ún. pararomani nyelvek, melyeket nem sorolunk a romani nyelvek közé. Közös jellemzőjük, hogy a szókincs romani eredetű, a nyelvtani szerkezetek (és a szókincs egy része) viszont a többségi nyelvből valók ²².
A hazai cigány nyelvek tekintetében, illetve a hazai szakirodalomban egyelőre alig érhető tetten a konzervatív romani és a pararomani elkülönítése.
Tálos Endre egy tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad lebecsülni a romanit és azt gondolni róla, hogy nem önálló nyelv, csak azért, mert a nyelvet beszélők legtöbbször két- vagy többnyelvűek, és ezáltal a második, a cigányok környezete által beszélt nyelv hatással van a romanira is. Azonban arra is felhívja a figyelmet - Matras nyomán -, hogy más megítélés alá kell esnie a kreolizálódási folyamaton átesett, úgynevezett paranyelvi romaninak. Ezeket nem lehet a dialektusok közé sorolni, hiszen a pararomani esetében -melyet köztes nyelvnek is hívnak - a romanival szemben az ún. gazdanyelv (hazánkban a magyar) kerül túlsúlyba, de a romani szókincséből számos elemet továbbra is használnak. A paranyelvek olyan csoporton belüli nyelvek, melyek nagymértékben hozzájárulnak az adott közösség identitásának ápolásához és belső szolidaritáshoz. Olyan nyelvek tartoznak ide többek között, mint a brit anglo-romani, a spanyol káló, és egyes szakértők szerint Magyarországon a romungrók által beszélt hungaro-romani is²³.

A romani nyelv napjainkban
A romanit máig sokszínűség jellemzi. Nincs - akár nyelvtanilag, akár szókészletben - egységes romani sem írásban, sem szóban. Mindez köszönhető a más-más nyelvi-környezeti hatásoknak - pl. jövevényszavak - és az elmaradt nyelvújításnak: az egyes országokban letelepedett csoportok általában az ottani közösség nyelvét vagy az államnyelvet alkalmazzák hiányzó szavaik pótlására - természetesen mindig saját nyelvtani rendszerükhöz igazítva. A nemzetközi romanira leginkább az jellemző, hogy számos angol, illetve az angolból átvett „elcigányosított" szót tartalmaz. Európában mintegy 60 különféle dialektusa van a romaninak, amelyek, habár szoros rokonságban állnak egymással, mégis gyakran érthetetlenek az eltérő dialektust beszélők számára²⁴. Mindezek ellenére az európai cigány nyelv meglehetősen egységes nyelv képét mutatja. Ennek egyik oka, hogy nagyjából egységes az alapnyelvjárás, és az egyes elkülönülő nyelvjárásokra szakadás is viszonylag későn ment végbe, így a nyelv meg tudta őrizni archaikus képét. Másrészt pedig a folyamatos vándorlások következtében az egyes nemzetségek újra és újra találkoztak, keveredtek - akár házasság révén is -, így a nyelvjárások nem tudtak erősen elkülönülni. A romaninak ezáltal többféle variációja létezik, amelyeket a befogadó országok nyelvének hatásai jellemeznek.
A romani nyelv bizonyos szempontból egyedülálló helyzetben van, hiszen beszélői Európa és más földrészek különböző részein élnek szétszórva. Nincs olyan hatóság vagy képviselet, amelyet a romani nyelv minden változatára vonatkozóan nyelvtervezési döntések meghozatalával meg lehetne bízni, még kevésbé olyan, amely ezeket a döntéseket mindenhol meg is valósítaná. Ennek felelőssége Matras szerint az egyes kormányokat terheli²⁵.

Magyarországi romani dialektusok
A magyarországi romani dialektusainak összegyűjtésére elsőként Erdős Kamill vállalkozott a 20. század derekán. Az általa csoportokba szedett 13 nyelvjárásból azonban feltehetőleg már nem él mindegyik, hiszen a vegyes házasságok és a nyelvvesztés miatt mára több eltűnhetett közülük.

 

1. ábra: A romani nyelv magyarországi dialektusai²⁶

 

---