4.1 melléklet – 2. szövegrész
A romani (lovári) nyelv közoktatási helyzetének vizsgálata (2008-2009-as tanév)45
A romani nyelv oktatását három intézmény vezette be a '90-es évek elején: két óvoda és egy középiskola. Az ezredforduló után indult meg tendenciaként a romani nyelv bevezetése, és a bővülés máig folyamatos. A 2002-2003-as és 2008-2009-es tanév között 16 olyan óvoda és iskola vállalta a nyelvoktató kisebbségi programot, ahol a következő években is folyt a romani nyelv tanítása.
2. ábra. A romani nyelv tanítása közoktatási intézményekben (2008-2009-es tanév)
A 2008-2009-es tanévben elvégzett kutatás a romani nyelv oktatásának több típusát tárta fel. Egyes intézményekben idegen nyelvként be volt építve az órarendbe, és kivétel nélkül minden iskolás tanulta a nyelvet. Ez az intézmények 47%-ában fordult elő. Eltérő volt a heti óraszám, jellemzően 1-4 tanóra között oszlott meg osztályonként. Szintén tendencia, hogy választható tárgyként is a gyerekek rendelkezésére állt a nyelv, de ezekben az iskolákban csak délutáni szakkör formájában valósították meg a romani oktatását. Ez az iskolák 32%-ában működött. Sajátos programként, tehát nem tantervi és nem órarendi keretben valósult meg az óvodákban - az eltérő nevelési program és napirend miatt -, jellemző, hogy életkori sajátosságaikhoz igazodva vezették be az óvodásokat a nyelv rejtelmeibe.. 5% volt azoknak az iskoláknak az aránya, ahol tömbösítve, az év végén, intenzív kurzusként járhattak a vállalkozó kedvű diákok romani nyelvtanárhoz.
Problémaként jelent meg a kutatási kérdőív azon része, ahol a tanításhoz, a tanuláshoz használt segédeszközöket kellett a pedagógusoknak felsorolni. Nagyon kevés tankönyv és munkafüzet állt rendelkezésre a tankönyvpiacon, és általában ezek sem gyerekeknek, óvodásoknak, alsó tagozatos iskolásoknak szóltak. A legtöbb tanár a nyelvtanfolyami jegyzeteit használta vagy saját készítésű, önállóan összeállított könyvet hozott létre.
Problémaként jelent meg a kutatási kérdőív azon része, ahol a tanításhoz, a tanuláshoz használt segédeszközöket kellett a pedagógusoknak felsorolni. Nagyon kevés tankönyv és munkafüzet állt rendelkezésre a tankönyvpiacon, és általában ezek sem gyerekeknek, óvodásoknak, alsó tagozatos iskolásoknak szóltak. A legtöbb tanár a nyelvtanfolyami jegyzeteit használta vagy saját készítésű, önállóan összeállított könyvet hozott létre.
45 Forrás: Lakatos Szilvia (2012): A romani nyelv közösségi használatának és közoktatási helyzetének vizsgálata Magyarországon. PhD értekezés. PTE BTK, „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs, 100-101.