Helyszín: a hársfasor

Tartalmi fókusz: növények, madarak, irodalom, rajz,

Fejlesztési fókusz: Az élőlények, jelenségek jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása, a különbségek felismerése, a megfigyelések egyszerű módon, saját szavakkal való elmondása. Tanítói segítséggel ezen megfigyelések rajzban és írásban való rögzítése, a környezet és az élőlények változása közötti összefüggések feltárása. Növények fejlődésének időtartama és ezzel összefüggésben védekező mechanizmusaik megismerése. Mérgező és gyógyító hatásaik.

A kertben látható madarak megismerése, tulajdonságaik szóban, írásban, rajzban való leírása, bemutatása. Az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatok támogatása, fejlesztése, mondókák, találós kérdések, versek tanulása, saját vers, mese alkotása, melyekben hangulatok, érzelmek kifejezése történik anyanyelvi közegben.

Eszközök: A4-es lap, grafit és színes ceruza.

Borítékok, melyekre színek nevét írjuk, benne néhány, a kertben is előforduló madár neve és képe. Szókártyák és szótagkártyák madárnevekkel és a madárnevek szótagokra bontva. Ezeket a szókártyákat és szótagkártyákat érdemes laminálni.

Tevékenység:

1.
A növények szinteken (talajszint, cserjeszint, lombkorona szintje) való elhelyezkedésének megfigyelése, erről három részre osztott lapon rajzok készítése egyénileg, majd a rajzok bemutatása egymásnak, szükség szerint kiegészítve a tanító magyarázatával

2.
Szótagokat tartalmazó kártyákat kapnak a gyerekek, amelyekből madárneveket lehet kiarakniuk. Egyéni és páros munka egyaránt lehet, versenyszerűen, időre, vagy ráérősebben is megoldható. A szótagolás gyakorlásához is alkalmas. Például: se-re-gély, szaj-kó, meggy-vá-gó, ten-ge-lic, csusz-ka

3.
Madárnevek kirakása a kiosztott színkártyák felhasználásával párban. A tanulóknak a színkártyák mellé madárneveket kell keresni. Nehezebb a feladat, ha saját előzetes ismereteikkel kell dolgozni, könnyebb, ha a megadott madárnevek közül a megfelelőeket kell társítani a színekkel. Egy következő lépésben akár nem létező kreációk is alkothatóak és lerajzolhatóak az elnevezések egyes elemeinek összekapcsolása alapján.

vörös - vörösbegy

fekete - feketerigó

tarka - tarkaharkály

sárga - sárgarigó

kék - kékcinke

zöld - zöldike

szén - széncinege

Találós kérdés:

Fúr-farag, de mégsem ács,

kopog, mint a kalapács.

Fák orvosa, doktora,

erdőben az otthona. (harkály)

 

Versek

Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom

Mi kopog?

Mi kopog?

- Harkály vagyok, kopogok.

Nem is tudom, mióta

vár rám ez a diófa.

Csoóri Sándor: Esti párbeszéd

Jó estét, hársfa!

Hová készülsz?

-Bálba!

Hová, milyen bálba?

-Hold udvarába

sárgarigó-bálba.

Mit csinálsz te ott?

-Gyere velem majd meglátod,

ághegedűn muzsikálok,

rigóknak dalolok.

 

Zelk Zoltán: Vers a bátor sárgarigóról

Sárgarigó varjat kerget,

fészkét úgy vigyázza,

más madár nem telepedhet

most arra a fára:

még a sas is megjárná, ha

éppen arra járna!

 

Zelk Zoltán: Két cinke

Az ablakban két cinke,

széncinke és kékcinke,

mind a kettő szép cinke!

S mind a ketten őszintén:

bevallják, hogy ők cinkék,

csak az egyik széncinke,

míg a másik kékcinke.

 

Zelk Zoltán: Rigófészek

Jókor kelve láttam én,

láttam csudaszépet,

hogyan épít a rigó,

ágak közé fészket.

Alkonyatig meg sem áll,

kutatja a tájat,

füvet, mohát, sarat hord,

vékony kórószárat.

Száll a hétfő, száll a kedd

csattog napok szárnya,

mire elrepül a hét,

készen a kosárka.

Mint egy fonott kis kosár,

olyan ez a fészek -

köszönöm, rigómadár,

köszönöm, hogy láthattam

ezt a csudaszépet!