- Kert és pedagógia. Foglalkozások a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjében
- Előszó
- Huszár Zsuzsanna, Gál Boglárka: Kert és pedagógia.
- Bevezetés
- 1. Néhány művelődéstörténeti és társadalomtörténeti szempont a kert témakör pedagógiai megközelítéséhez
- 2. Iskolakertek és hozzájuk kapcsolódó pedagógiai célok a 17. századtól
- 2.1. Egy tipológiai megközelítés Apáczai Magyar Enciklopédiájában
- 2.2. Az első iskolakertek
- 2.3. A falu-város ellentét megjelenése és a vidék idealizálása a 18. század pedagógiai hagyományában
- 2.4. A gyermek mint palánta metafora a gyermek fejleszthetőségébe vetett hit és bizonyosság kifejezésére
- 2.5. Gyűjtemények az egyetemi oktatás szolgálatában a Ratio Educationis alapján
- 2.6. A szellemi és az erkölcsi fejlődés allegorikus ábrázolása a Ratio Educationis metszetein
- 2.7. Törvénybe iktatott iskolakertek
- 2.8. A mai iskolakertek századfordulós előzményei
- 2.9. A természet megtapasztalásának néhány történeti formája és a természettel kapcsolatos felelőtlenség mint közös elem a természet-tapasztalat alapvető formáiban
- 3. Néhány elméleti és módszertani felvetés a kert mint sajátos tér pedagógiai értelmezéséhez
- 4. Összegzés
- Felhasznált irodalom
- Pásztor Andrea: Püspöki szőlőből botanikus kert. A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének története
- Morschhauser Tamás: A foglalkozások ajánlott helyszínei és az egyes állomások növénytani bemutatása
- 1. megálló. Örökzöld és lombhullató
- 2. megálló. Japánkert: távol-keleti harmónia
- 3. megálló: A törpe és az óriás
- 4. megálló. A növekedés és védekezés
- 5. megálló. Bambuszok és fűszerek Szél porozta és rovarporozta növények
- 6. megálló. Alkalmazkodás a vízben gazdag és vízben hiányos élőhelyekhez
- 7. megálló. Mediterrán kert: Földközi –tenger vidéki hangulat
- 8. megálló. A botanikus kert élő kövületei.
- 9. megálló. Fenyők, madarak és mókusok birodalma
- Felhasznált irodalom
- Rudolf Kinga: Madarak a kertben
- Nagy tarkaharkály (Dendrocopos major)
- Ökörszem (Troglodytes troglodytes)
- Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
- Vörösbegy (Erithacus rubecula)
- Feketerigó (Turdus merula)
- Énekes rigó (Turdus philomelos)
- Széncinege (Parus major)
- Csuszka (Sitta europea)
- Zöldike (Carduelis chloris)
- Tengelic (Carduelis carduelis)
- Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)
- Seregély (Sturnus vulgaris)
- Sárgarigó (Oriolus oriolus)
- Szajkó (Garrulus glandarius)
- Kérdések, feladatok kisiskolásoknak
- Mátrainé Mérő Zsuzsanna: Élménykert - kertélmény. Foglalkozások alsó tagozatosoknak
- Huszár Zsuzsanna: Gyakorlatok kicsiknek, nagyoknak és családoknak
- Dombiné Borsos Margit: Az intelligens és okos kert. Pedagógiai projektek felső tagozatos tanulóknak a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjében
- Fükéné Walter Mária: Kert-történetek és természettudományos megismerés.
- Koltai Zsuzsa: Kert és múzeumandragógia
- Huszár Zsuzsanna: Fotógaléria helyszíni és tantermi foglalkozások előkészítéséhez
2.4. A gyermek mint palánta metafora a gyermek fejleszthetőségébe vetett hit és bizonyosság kifejezésére
A kertész motívum, illetve a tanító mint kertész metafora Pestalozzi nevelési munkáiban is gyakran megjelenik; felfogása szerint a nevelő munkája leginkább a kertészéhez hasonlítható. A kertészéhez, aki képességet ugyan nem teremthet, ám azok meglévő csíráit kifejlesztheti, gondozhatja, s még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig (Pukánszky - Németh 1996). A gyermek fejleszthetősége mint előfeltevés és tapasztalat a pedagógiai gondolkodás és gyakorlat egyik alapköve. A növendékek képességeinek művelése, kibontakoztatása számos pedagógiai törekvésben meghatározó.