Skip navigation

2.5. Gyűjtemények az egyetemi oktatás szolgálatában a Ratio Educationis alapján

 

Az 1777.évi Ratio Educationis 199. paragrafusa a kertet már az egyetemi oktatás fontos színtereként hangsúlyozza: „...a jeles tudományok jobb művelése és támogatása érdekében az egész művelődésügy ékességeként három gyűjtemény - mint ugyanennyi egyetemi fegyvertár - létesült, megfelelően felszerelve a szükséges eszközökkel. Az első az igen gazdag természetrajzi gyűjtemény, amely a természet három „világából" összegyűjtött különlegességeket tetszetős rendben elhelyezve foglalja magában (...) A második a fizikai gyűjtemény, kellően ellátva mindazokkal az eszközökkel, amelyek a kísérletező fizika oktatásához szükségesek (...) Végül a harmadik a mechanikai gyűjtemény, ez számos egyszerű és összetett gépből vagy ezek modelljeiből áll (...) A felsoroltakhoz csatlakozik a botanikus kert (...), valamint a mezőgazdasági gyakorlókert (...)" (Mészáros 1981, 157.).

Az 1806. évi Ratio 274. paragrafusából „A csillagvizsgáló és más tudományos segédintézmények" címszó alatt a következőket olvashatjuk: „Az egyetemen az orvosi fakultás keretei között számos segédintézményt hoztak létre. Ilyen elsősorban a tágas botanikus kert, benne növények sokféle fajtája, melegház és hűtőház, valamint tó a vízinövények számára (...)" (Mészáros 1981 354.). A kert oktatási célú alkalmazása során a kert mint mezőgazdasági gyakorlókert az 1806. évi Ratio 274. paragrafusában úgy jelenik meg, mint amelynek célja, hogy ott a növendékek (itt egyetemi növendékekről van szó) „az egész mezőgazdaságot a maga egységében láthassák, megtanulják az azokkal a növényekkel kapcsolatos ismereteket, amelyek a mezőgazdaságban hasznosak vagy ártalmasak. (...) Csak akkor lesz eredményes a tanulás, ha ezeket a különféle fajtájú növényeket nemcsak bemutatják (...) Ebbe a kertbe gondosan össze kell hordani a különböző talajfajtákat, ezeket tüzetesen megismertetik a növendékekkel művelésük módjának bemutatásával együtt; megtanítják a fák és szőlővesszők oltását, szemezéseit és nyesésük módjait; és mindazt, ami szükséges, itt a gyakorlókertben oktatják" (Mészáros, 1981. 355.) . Az alkalmazásképes tudáshoz vezető oktatási gyakorlat korabeli értelmezésére is utal ez a kertművelés kapcsán kiemelt példa.