4. modul: Inkluzív iskolai modell
A modul tartalmi célja az inkluzív iskola közös modellezése az inkluzív nevelés mutatói mentén.
A megvalósítás lépéssora:
- Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók keresnek egy olyan képet (papír alapon hozzák el), mely véleményük szerint inkluzív iskolát mutat.
- Ráhangoló feladatként a hallgatók kettős kört22 alkotva ismerik meg a hozott képeket. A pár egyik tagja felmutatja a saját képét, míg a másik tag szabad asszociációval beszél arról, hogy vajon mi alapján nevezhető inkluzív iskolai képnek. A kép tulajdonosa kiegészíti az asszociációt saját véleményével.
- Mindenki megkapja az inkluzív iskola modelljének szempontsorát (4.1 melléklet). A hallgatók egyénileg tekintik át a szempontokat, és kiegészítik úgy, hogy az egyes szempontokra személyes iskolai tapasztalataiból hoznak példát23, melyeket címszavakban rögzítenek a kapott szempontsorlapon. Kis csoportban az inkluzív iskola modelljének egyes szempontjain szóforgóval24 végighaladva osztják meg a résztvevők a példáikat. A kis csoport tagjai egy nagy lapra közösen egy ház alaprajzát készítik el (lehetséges kerttel, udvarral kiegészíteni). Az egyes helyiségek száma, elhelyezése, mérete jellemzi az inkluzív iskola tartalmi szempontjait, melyet a készítés során részletesen megbeszélnek a csoport tagjai. Az elkészült épületalaprajzokat a csoportok frontálisan ismertetik a többiekkel szerepjátékba25 ágyazva.
- Mindenki egyénileg készít egy rajzot (szimbólumot) egy saját cetlire, látható méretben, filctollal. A szimbólum azt jelképezi, hogy a készítője számára mi a legfontosabb az inkluzív iskolából. Egymás után megszólalva a résztvevők egy mondatban ismertetik a szimbólumot, ami egy közös csoportlapra kerül.
22 A „kettős kör" páros tudásmegosztásra alkalmas kooperatív struktúra. Az oktató a nagy csoportot két egyenlő létszámú csoportra osztja. A két csoport két koncentrikus kört alkot (egyik a belső, másik a külső kör lesz). A belső körben állók szembe fordulnak a külső körben állókkal úgy, hogy mindenkivel szemben álljon egy ember. Az így létrejövő párok dolgoznak együtt az oktató által megadott időkeretben. Az idő letelte után az oktató jelet ad, melyre a külső kör tagjai az óra járásával megegyező irányba lépnek egyet. Az így létrejövő új párok fognak most együttdolgozni. A forgás folytatható a kiindulóponthoz (első pár) való visszaérkezésig ugyanezekkel a lépésekkel, de megszakítható előbb is a rendelkezésre álló idő függvényében.
23 A személyes példák gyűjtése során a hallgatók arra keresik a kérdést, hogy: Minek a megléte vagy hiánya volt hatással az iskolai sikerekre, sikertelenségekre?
24 A struktúra leírása megtalálható a 3. modulban.
25 A szerepjáték során a csoportok minden esetben egy iskola együttműködő pedagógiai közösségét képviselik, és az ismertetés során minden csoporttagnak meg kell szólalnia. A csoportok véletlenszerűen húzzák ki, hogy milyen hallgatóság számára kell ismertetniük a terveiket, és kapnak rövid időt a felkészülésre. A hallgatóság lehet a fenntartó, valamelyik együttműködő partner, szülők, diákok, más iskolák pedagógusa stb. A többi csoport mint hallgatóság szintén belehelyezkedik az adott szerepbe, és kérdéseket tesz fel az ismertetéshez. A feladatot az oktató koordinálja.
23 A személyes példák gyűjtése során a hallgatók arra keresik a kérdést, hogy: Minek a megléte vagy hiánya volt hatással az iskolai sikerekre, sikertelenségekre?
24 A struktúra leírása megtalálható a 3. modulban.
25 A szerepjáték során a csoportok minden esetben egy iskola együttműködő pedagógiai közösségét képviselik, és az ismertetés során minden csoporttagnak meg kell szólalnia. A csoportok véletlenszerűen húzzák ki, hogy milyen hallgatóság számára kell ismertetniük a terveiket, és kapnak rövid időt a felkészülésre. A hallgatóság lehet a fenntartó, valamelyik együttműködő partner, szülők, diákok, más iskolák pedagógusa stb. A többi csoport mint hallgatóság szintén belehelyezkedik az adott szerepbe, és kérdéseket tesz fel az ismertetéshez. A feladatot az oktató koordinálja.