3. modul: Inklúzió – inkluzív pedagógia
A modul tartalmi célja az inklúzió és inkluzív pedagógia fogalomrendszerének körbejárása a különböző országok értelmezései mentén.
A megvalósítás lépéssora:
- Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók kiválasztanak egy olyan országot, melynek nyelvét ismerik. (Egy országot több hallgató is válasszon, de cél az is, hogy minél több országról legyen kép.) A hallgatóknak választott országban kell utánajárni az internet segítségével az inklúzió és inkluzív pedagógia fogalomértelmezésének. Szükséges a szakpolitikai, tudományos és gyakorlati megközelítések elkülönítése - lehetőség szerint mindháromra kell az adott országból példát találni. Fontos a talált definíciók forrásainak rögzítése is.
- Ráhangoló feladatként az azonos országot választók egy közös állóképet alkotnak a vizsgált országról. A bemutatáskor a többi csoport értelmezi, hogy a bemutatók milyen sajátosságait adták meg az adott országnak.
- Csoportok közötti mozaikot17 alkotnak a hallgatók úgy, hogy az azonos országot vizsgálók kerülnek egy csoportba. Szóforgóval18 megosztják egymással az inklúzióról és inkluzív pedagógiáról otthon gyűjtött fogalmakat és forrásokat - odafigyelve a három - szakpolitikai, tudományos, gyakorlati - megközelítés elkülönítésére. A szóbeli megosztás után az adott ország inkluzív térképét készítik el közösen egy nagy (flipchart) lapra úgy, hogy a definíciók mellett jelenjen meg (lehetőleg rajzzal) annak az elemzése is, hogy miért ez a definíció használatos az adott országban. Az oktató differenciáltan - csoportról csoportra haladva - támogatja a kiscsoportos munkát. Az elkészült közös országtérképek felkerülnek a terem falaira és a hallgatók vegyes csoportokban19 képtárlátogatással20 megismerik egymás munkáját. Az oktató összefoglalja az inkluzív pedagógiai szakpolitikai, tudományos és gyakorlati fogalmát az elhangzottak és további irodalmak alapján.21
- A hallgatók körben ülve reflektálnak arra, hogy a témafeldolgozás módja, melyről saját élményt szerezhettek, miként támogatta az inkluzív pedagógia osztálytermi megjelenését.
17 A kooperatív tanulásszervezésben a csoportok közötti mozaik azt
jelenti, hogy nagycsoportos szinten van egy közös téma, mely a kis
csoportok között van részekre osztva. Minden kis csoport a saját
témáján dolgozik, melyet egy következő lépésben megoszt a többi
csoporttal - így áll össze a mozaik darabjaiból.
18 A szóforgó olyan kiscsoportos szintű kooperatív struktúra, amely az egyenlő részvételt és hozzáférést biztosítja. A lényege, hogy a kis csoport tagjai egymás után szólalnak meg - ismertetve egy-egy elemet az egyéni munkájukból. Addig halad a kis csoportban a szó körbe-körbe, míg egymás után minden előzetesen gyűjtött gondolatot meg nem osztanak egymással a csoporttagok. A szóforgó irányítására célszerű egy kijelölt csoporttagot megbízni, ha nem dolgozunk kooperatív szerepekkel. (Ha használjuk a kooperatív szerepeket, akkor mindig tudja valamelyik szerep gazdája, hogy neki kell irányítania a szóforgót.)
19 A kis csoportokban összegyűlt tudás megosztására a vegyes csoportokat úgy alakítjuk ki, hogy minden újonnan létrehozott csoportban legyen legalább egy személy minden előző lépésben együttdolgozó csoportból - ezzel biztosítható a mozaik teljessé tétele. Vagyis az előző lépésben együttdolgozó csoportok közül a legkisebb számosságút kell kiválasztanunk, és őket annyifelé küldeni, ahányan vannak, és hozzájuk csatlakozhat a többi csoportokból egy-egy (vagy több) újabb tag.
20 A kooperatív képtárlátogatás során a hallgatók vegyes csoportban körbejárják a falakra helyezett rajzos szövegeket úgy, hogy mindig az a hallgató mutatja be az éppen látott „képet", aki az előző lépésben dolgozott rajta. A körbejárást is érdemes az oktatónak koordinálni: először minden vegyes csoport odaáll egy képhez, adott időkeretben megbeszéli a látottakat, majd az oktató által megadott jelre az óra járásával megegyező irányba egy képpel továbbhalad minden csoport. Ez addig megy körbe, míg minden csoport minden képhez eljut.
21 Réthy Endréné (2013): Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Comenius Oktató és Kiadó Kft., Pécs.Varga Aranka (2012): Az esélyegyenlőség és az inklúzió értelmezési keretei. In: Beck Zoltán-Cserti Csapó Tibor (2012, szerk.): Fontos Pont a Hegyhát ifjúság életében! Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszék - Sásd Város Önkormányzata, 126-146.
18 A szóforgó olyan kiscsoportos szintű kooperatív struktúra, amely az egyenlő részvételt és hozzáférést biztosítja. A lényege, hogy a kis csoport tagjai egymás után szólalnak meg - ismertetve egy-egy elemet az egyéni munkájukból. Addig halad a kis csoportban a szó körbe-körbe, míg egymás után minden előzetesen gyűjtött gondolatot meg nem osztanak egymással a csoporttagok. A szóforgó irányítására célszerű egy kijelölt csoporttagot megbízni, ha nem dolgozunk kooperatív szerepekkel. (Ha használjuk a kooperatív szerepeket, akkor mindig tudja valamelyik szerep gazdája, hogy neki kell irányítania a szóforgót.)
19 A kis csoportokban összegyűlt tudás megosztására a vegyes csoportokat úgy alakítjuk ki, hogy minden újonnan létrehozott csoportban legyen legalább egy személy minden előző lépésben együttdolgozó csoportból - ezzel biztosítható a mozaik teljessé tétele. Vagyis az előző lépésben együttdolgozó csoportok közül a legkisebb számosságút kell kiválasztanunk, és őket annyifelé küldeni, ahányan vannak, és hozzájuk csatlakozhat a többi csoportokból egy-egy (vagy több) újabb tag.
20 A kooperatív képtárlátogatás során a hallgatók vegyes csoportban körbejárják a falakra helyezett rajzos szövegeket úgy, hogy mindig az a hallgató mutatja be az éppen látott „képet", aki az előző lépésben dolgozott rajta. A körbejárást is érdemes az oktatónak koordinálni: először minden vegyes csoport odaáll egy képhez, adott időkeretben megbeszéli a látottakat, majd az oktató által megadott jelre az óra járásával megegyező irányba egy képpel továbbhalad minden csoport. Ez addig megy körbe, míg minden csoport minden képhez eljut.
21 Réthy Endréné (2013): Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Comenius Oktató és Kiadó Kft., Pécs.Varga Aranka (2012): Az esélyegyenlőség és az inklúzió értelmezési keretei. In: Beck Zoltán-Cserti Csapó Tibor (2012, szerk.): Fontos Pont a Hegyhát ifjúság életében! Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszék - Sásd Város Önkormányzata, 126-146.