1. modul: Az esélyegyenlőség, méltányosság fogalomköre
A modul tartalmi célja pontosítani az esélyegyenlőség-méltányosság fogalmát, valamint tisztázni e fogalmak iskolarendszerben való megjelenésének sajátosságait.
A megvalósítás lépéssora:
- A hallgatók egyénileg cetlikre írnak olyan szavakat, amelyek az esélyegyenlőségről eszükbe jutnak. A cetliket az oktató irányításával ismertetés nélkül összegyűjtik. A gyűjtött szavakat „activity" játékkal3 ismerik meg.
- Csoporton belüli mozaikban4 a hallgatók négyfős csoportokat alkotnak. A csoporttagok egy-egy szövegrészt kapnak. A négy szövegrész röviden ismerteti az esélyegyenlőség, a méltányosság5, a tőkefajták6 és a bikulturális szocializáció7 fogalomkörét. (1.1 melléklet) Az egyéni olvasás és jegyzetelés után szakértői csoportban8 közös jegyzet készül a résztémákról, melynek részeként a csoportok egymondatos közös definíciót alkotnak. A szakértői munka után mindenki a saját csoporttagjai számára megtanítja az általa feldolgozott tématerületet. A kölcsönös tanítást a szakértői csoportban készített közös jegyzet írásos csoportforgója9 segíti. Az oktató differenciáltan - csoportról csoportra haladva - támogatja a kiscsoportos tanítást, majd röviden összegzi, rendszerbe helyezi a tanultakat nagycsoportos szinten. A tanultakat a résztvevők füllentős10 feladattal gyakorolják.
- Rövid teszt kitöltésével és a teszt megoldókulcs alapján történő önértékelésével kapnak visszajelzést a résztvevők az elsajátított témákról. (1.2 melléklet)11 Az eredményeiket a hallgatók kiscsoportos szinten átlagolják és nagycsoportos szinten megosztják.
3 Az activity játék lényege, hogy egy hallgató a többiek (kis csoportjának tagjai vagy az összes résztvevő) számára elmutogatja azt a tárgyat, személyt, fogalmat, amit a véletlenszerűen kihúzott cetlin talál. Variálható mutogatás helyett rajzolással vagy magyarázással is.
4 A kooperatív tanulásszervezés egyik leggyakrabban használt struktúrája a mozaik. A csoporton belüli mozaik ezen típusában minden csoport ugyanazt a témát kapja. A témát négy részre osztva kapják meg a csoporttagok.
5 Varga Aranka (2013): Az esélyegyenlőség értelmezési keretei. In: Varga Aranka (2013, szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 11-15.
6 Bourdieu, Pierre (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (1997, szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 156-177.Bourdieu, Pierre (2003): Az iskolai kiválóság és a francia oktatási rendszer értékei. In: Meleg Csilla (2003, szerk.): Iskola és Társadalom. Szöveggyűjtemény. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.
7 Forray R. Katalin-Hegedüs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Oktatáskutató Intézet - Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
8 A szakértői mozaik során az ezt megelőző csoporton belüli mozaikban a különböző csoportokban azonos témán dolgozók egyeztetése, pontosítása történik közös témájukról. Közben közösen készülhet szakértői jegyzet.
9 A kooperatív tanulásszervezés által használt írásos csoportforgó a csoportok közötti strukturált információ-megosztást segíti. A struktúra legfőbb sajátossága, hogy a kis csoportban mindig annak a témának a tanítása zajlik, amelyik szakértői jegyzete a kiscsoport asztalán van. A tanítást követően a szakértői jegyzetek egy asztallal tovább haladnak körkörösen - így minden csoporthoz minden téma jegyzete eljut.
10 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kis csoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kiscsoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kis csoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre minden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.
11 MEGOLDÓKULCS: 1- hamis, 2 - hamis, 3 - igaz, 4 - hamis, 5 - igaz, 6 - igaz, 7 - igaz, 8 -hamis, 9 - igaz, 10 - igaz, 11 - igaz, 12 - hamis
4 A kooperatív tanulásszervezés egyik leggyakrabban használt struktúrája a mozaik. A csoporton belüli mozaik ezen típusában minden csoport ugyanazt a témát kapja. A témát négy részre osztva kapják meg a csoporttagok.
5 Varga Aranka (2013): Az esélyegyenlőség értelmezési keretei. In: Varga Aranka (2013, szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 11-15.
6 Bourdieu, Pierre (1997): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (1997, szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 156-177.Bourdieu, Pierre (2003): Az iskolai kiválóság és a francia oktatási rendszer értékei. In: Meleg Csilla (2003, szerk.): Iskola és Társadalom. Szöveggyűjtemény. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.
7 Forray R. Katalin-Hegedüs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Oktatáskutató Intézet - Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
8 A szakértői mozaik során az ezt megelőző csoporton belüli mozaikban a különböző csoportokban azonos témán dolgozók egyeztetése, pontosítása történik közös témájukról. Közben közösen készülhet szakértői jegyzet.
9 A kooperatív tanulásszervezés által használt írásos csoportforgó a csoportok közötti strukturált információ-megosztást segíti. A struktúra legfőbb sajátossága, hogy a kis csoportban mindig annak a témának a tanítása zajlik, amelyik szakértői jegyzete a kiscsoport asztalán van. A tanítást követően a szakértői jegyzetek egy asztallal tovább haladnak körkörösen - így minden csoporthoz minden téma jegyzete eljut.
10 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kis csoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kiscsoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kis csoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre minden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.
11 MEGOLDÓKULCS: 1- hamis, 2 - hamis, 3 - igaz, 4 - hamis, 5 - igaz, 6 - igaz, 7 - igaz, 8 -hamis, 9 - igaz, 10 - igaz, 11 - igaz, 12 - hamis