Szójegyzetek
1 Jacques DERRIDA: „Le ruban de machine à écrire. Limited Ink II." In. Jacques DERRIDA: Papier Machine, Paris, Galilée, 2001. 34.
2 M. B. HANSEN: Embodying Technesis: Technology Beyond Writing, University of Michigan Press, 2000.
3 M. B. HANSEN: New Philosophy for New Media, Cambridge, MA: MIT Press, 2004.
4 M. B. HANSEN: Bodies in Code: Interfaces with Digital Media (2006), New York and London, Routledge, 2012.
5 M. B. HANSEN: Bodies in Code: Interfaces with Digital Media (2006), New York and London, Routledge, 2012.
6 M. B. HANSEN and W. J. T. MITCHELL: Critical Terms for Media Studies, University of Chicago Press, 2010.
7 Mark B. HANSEN: Embodying Technesis: Technology Beyond Writing, University of Michigan Press, 2000. 3.
8 Sandy STONE: The War of Desire and Technology at the Close of the Mechanical Age, Cambridge, MIT Press, 1996. 176.
9 HANSEN. Uo.
10 Im. 4.
11 Im. 4.
12 Im. 4.
13 Im. 4-5.
14 Im. 4-5.
15 Uo.
16 Uo.
17 A technézis szelleme azonban minden olyan szöveg esetében ott kísért, amely filozófiai vagy elméleti kérdésként közelít a technológiához, így Hansen könyvében is, amennyiben elsősorban a mestergondolkodók és követőik diskurzusának erőteljes kritikáját, és nem a technológia „robusztus materialitásának" részletes kifejtését adja. N. Katherine Hayles, a How We Became Posthuman: Virtual Bodies in Cybernetics, Literature and Informatics (Chicago: University of Chicago Press, 1999) című könyv szerzője, a Hansen könyvéhez írott Előszavában kiemeli, hogy ennek a könyvnek pontosan az a „küldetése" és a „kérdése", hogy megvizsgálja, miként értelmezi a filozófia és az elméleti gondolkodás a technológiát, és ezáltal „készíti elő a talajt a technológiai materialitás elemzésére". Hansen, Im. viii.
18 Uo.
19 Uo.
20 Im. 6-7.
21 Im. 6-7.
22 Don TAPSCOTT: Az egyetem újrafelfedezése (fordította: Farkas János László). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 92. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
23 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 1.
24 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 23.
25 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants, Part II: Do They Really Think Differently? = Marc Prensky's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part2.pdf, 4.
26 ACZÉL Petra: Médiaretorika, Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 122. o.
27 Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei (összeállította: NYÍRI Kristóf), Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2010. 50.
28 SAMU János: A digitális tükrök felé (az interaktivitás paradigmája). In: SAMU János: A médium eseménye: szövegmozg(at)ás, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 2011. 182. NetTanTár), http://www.youtube.com/watch?v=Gi7B7iupfTY)
29 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001),
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 2.
30 Marc PRENSKY: Im. 1.
31 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. Született kamaszok a technokultúrában című fejezet: 204-209.
32 Im. 206.
33 SÁGVÁRI Bence: A gyerekek internethasználatának jellegzetességei = Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1028
34 SÁGVÁRI Bence: Im.
35 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003):
http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 4.
36 CSEPELI György: Im. Uo.
37 CSEPELI György-PRAZSÁK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010. 82.
38 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 204.
39 Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei (összeállította: NYÍRI Kristóf), Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2010. 19.
40 KITTA Gergely: Médiahasználat a magyar ifjúság körében. In: Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet (szerkesztette: Székely Levente), Budapest, 2013. 260.
41 KITTA Gergely: Im. 280. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
42 Jacques DERRIDA: Khóra. In: Jacques DERRIDA: Esszé a névről (Szenvedések. Kivéve a név. Khóra) (fordította: Boros János, Csordás Gábor és Orbán Jolán) - Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995. 113.
43 Dan SIMMONS: Endymion (fordította: Huszár András), Agave Könyvek, Budapest, 2012. 33. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
44 Kurt Vonnegutnak az 1994. május 8-án a Syracuse Egyetemen tartott avatási beszédét idézi Douglas COUPLAND: „A" generáció (fordította: Pék Zoltán) - Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. 9.
45 Margaret Meadet idézi Nyíri Kristóf: Tanulás és tudás a mobil világban. In: „Az oktatás közügy". A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötete (szerkesztette: Benedek András és Hunyady Györgyné), Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009. 194.
46 Seymour PAPERT: Diversity in Learning: A Vision for the New Millennium, Part 2 = Seymour Papert's personal website (1999), http://www.papert.org/articles/diversity/DiversityinLearningPart2.html
47 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 3.
48 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants, Part II: Do They Really Think Differently? = Marc PRENSKY's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part2.pdf, 7.
49 Don TAPSCOTT: Az egyetem újrafelfedezése (fordította: Farkas János László). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 92.
50 GYARMATHY Éva: Diszlexia a digitális korszakban - Műszaki Kiadó, Budapest, 2013. 26. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
51 Margaret Meadet idézi Nyíri Kristóf: Tanulás és tudás a mobil világban. In: „Az oktatás közügy". A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötete (szerkesztette: Benedek András és Hunyady Györgyné), Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009. 194.
52 Don TAPSCOTT: Az egyetem újrafelfedezése (fordította: Farkas János László). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 92.
53 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 189.
54 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 206.
55 PLÉH Csaba: Új kommunikáció - új gondolkodás? = Iskolakultúra, 2001/3., 68.
56 Uo.
57 PLÉH Csaba: A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet = Korunk, 2011/8. (augusztus), 13.
58 A gyermekkép Pukánszky Béla meghatározása szerint „önmagában is komplex fogalom, benne a gyermekkel kapcsolatos gondolatok, vélemények elvont ideák formájában öltenek testet. A gyermek ezen a síkon többnyire eszményített, gyakran mitizált alakban jelenik meg az adott korszak és az adott társadalom »magas«-kultúrájában [...] Ez a gyermekkép általában a normativitás elemét is tartalmazza, mivel az idealizált gyermek tulajdonságait írja le." (Pukánszky Béla: A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében = Pukánszky Béla honlapja (2005), http://www.pukanszky.hu/Ovoda.pdf, 1.)
59 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 23.
60 Pethőné Nagy Csilla: A neveléstudomány új paradigmája: a konstruktív pedagógia = Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, http://www.ntk.hu/kozepiskola/parbeszed/blog
61 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001), http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 4.
62 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
63 Seymour PAPERT: Diversity in Learning: A Vision for the New Millennium = Seymour Papert's personal website (1999): http://www.papert.org/articles/diversity/DiversityinLearningPart1.html
64 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003):
http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 6.
65 Uo.
66 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Generációs különbségek a munkahelyen című rész, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 185-189.
67 CSEPELI György-PRAZSÁK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010. 84. (A kiemelés a szerzőpárostól származik.)
68 Im. 86.
69 Éppen a digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók Marc Prensky által megalkotott kifejezéspárja alkotja az Örök visszatérés? Társadalom az információs korban kötet idézett alfejezetének címét. (CSEPELI György-PRAZSÁK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban,Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010. II.9.1. Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók, 82-92.)
70 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003), http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 6-7. „Egy kisgyerek, aki felügyelet nélkül ül egy holoárokban, sok mindent lát, de csak nagyon keveset ért" - olvasható Dan SIMMONS Hyperion bukása című regényében. (Dan SIMMONS: Hyperion bukása (fordította: Huszár András), Agave Könyvek, Budapest, 2011. 403.)
71 Nyíri Kristóf: Tanulás és tudás a mobil világban. In: „Az oktatás közügy". A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötete (szerkesztette: Benedek András és Hunyady Györgyné),Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009. 193.
72 Nyíri Kristóf: Im. Uo.
73 Nyíri Kristóf: Im. Uo.
74 Kommunikációs felszabadulás (Interjú Nyíri Kristóffal. Készítette: Kis Ervin Egon). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 39. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
75 Philippe ARIÈS: L'Enfant et la vie familiale sous l'ancien régime, Plon, Paris, 1960; angol fordítás Philippe Ariès: Centuries of Childhood: A Social History of Family Life (translated by Robert Baldick), Random House, New York, 1962
76 Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm
77 Seymour PAPERT szövegét idézi Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm, továbbá Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei (összeállította: Nyíri Kristóf),Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2010. 53.
78 Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm
79 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája,Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
80 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Im. Uo.
81 David ALLEN: Is Childhood Disappearing? = iBrarian
http://www.ibrarian.net/navon/paper/Is_Childhood_Disappearing_.pdf?paperid=7973301, 2.
82 NYÍRI Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm
83 NYÍRI Kristóf: Im.
84 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája,Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
85 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája,Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
86 Noam Chomsky on Democracy and Education in the 21st Century and Beyond. Interview, By Daniel Falcone = Truthout, Saturday, 01 June 2013. http://www.truth-out.org/opinion/item/16651-noam-chomsky-on-democracy-and-education-in-the-21st-century-and-beyond#startOfPageId16651
87 Hugh CUNNINGHAM: Children and Childhood in Western Society Since 1500,Longman, London, 1995
88 David ALLEN: Is Childhood Disappearing? = iBrarian
http://www.ibrarian.net/navon/paper/Is_Childhood_Disappearing_.pdf?paperid=7973301, 1.
89 Neil POSTMAN: The Disappearance of Childhood,Vintage Books, New York, 1982; David ELKIND: The Hurried Child: Growing Up Too Fast Too Soon,Reading, MA: Addison Wesley, 1981; Marie WINN: Children Without Childhood: Growing up too Fast in the World of Sex and Drugs - Penguin Books, New York, 1981; Joshua MEYROWITZ: No Sense of Place: The Impact of Media on Social Behavior - Oxford University Press, New York:, 1985
90 Altered STATES: How Television Changes Childhood. An interview with Joshua Meyrowitz by Barbara Osborn (1990) = Center for Media Literacy (CML): http://www.medialit.org/reading-room/altered-states-how-television-changes-childhood
91 Neil POSTMAN: The Disappearance of Childhood - Vintage Books, New York, 1982
92 David ALLEN: Is Childhood Disappearing? = iBrarian:
http://www.ibrarian.net/navon/paper/Is_Childhood_Disappearing_.pdf?paperid=7973301, 3. (A kiemelés Allentől származik.)
93 David ALLEN: Im. 4. (A kiemelés Allentől származik.)
94 David ALLEN: Im. Uo. (A kiemelés Allentől származik.)
95 Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 75.
96 Uo.
97 Leszek KOŁAKOWSKI: Over het alledaagse leven, Boom, Amszterdam, 2000. 99., idézi Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 75.
98 Witold Gombrowiczot idézi Paul VIRILIO: Az információs bomba (fordította: Ádám Anikó), Magus Design Stúdió Kft., Budapest, 2002. 45. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
99 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003), http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 5.
100 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 208.
101 Uo.
102 Im. 209.
103 Im. 208.
104 Uo.
105 Alain FINKELKRAUT: La Défaite de la pensée, Gallimard, Paris, 1987; magyarul Alain FINKELKRAUT: A gondolkodás veresége (fordította: Vidor Pálné), Osiris Kiadó, Budapest, 1996
106 Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 75.
107 Uo.
108 Im. 57.
109 Im. 58.
110 Im. 55.
111 Jacques DERRIDA: Hit és tudás. A „vallás" két forrása a puszta ész határain (fordította: Boros János és Orbán Jolán), Brambauer, Pécs, 2006. 88.
112 Theodore ROSZAK: The Making of a Counter Culture. Reflections on the Technocratic Society and Its Youthful Opposition, London, 1970. 291., idézi Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 57.
113 Maurizio FERRARIS: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája (2005) (fordította: Gál Judit), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008
114 Umberto ECO: A mobiltelefon és az igazság. In: Maurizio FERRARIS: Im. 7-10.
115 Lásd továbbá Umberto ECO-Jean-Claude CARRIERE: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől [a beszélgetéseket vezeti: Jean-Philippe de Tonnac] (fordította: Sajó Tamás), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010
116 Maurizio FERRARIS: Im. 111.
117 Maurizio FERRARIS: Im. 99. és 125.
118 Umberto ECO: Már nem átlátszó a képernyő (fordította: Szénási Ferenc). In: Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához (összeállította és szerkesztette: Gelencsér Gábor, a szöveggyűjtemény összeállításában közreműködött: Hartai László), Korona Kiadó, Budapest, 2004. 304.
119 Maurizio FERRARIS: Im. 109.
120 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 125.
121 Maurizio FERRARIS: Im. 5.
122 Im. 120. o. Ferraris itt elsősorban a Grammatológia első, A könyv vége és az írás kezdete című fejezetére utal. (Jacques DERRIDA: Im. 25-51.)
123 Maurizio FERRARIS: Im. 265-266. A kiemelések az idézett forrásból származnak.
124 Im. 266.
125 Maurizio FERRARIS: Im. 96., 99., 109., 123. és 124.
126 Im. 123.
127 Im. 124.
128 Im. 111.
129 Dan SIMMONS: Endymion (fordította: Huszár András),Agave Könyvek, Budapest, 2012. 9. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
130 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 27. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
131 Im. 75.
132 Im. Uo. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
133 NYÍRI Kristóf: A hagyomány filozófiájához. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék, Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 13.
134 NYÍRI Kristóf: Im. Uo. (A kiemelés Nyíritől származik.)
135 Maurizio FERRARIS: Im. 98. o.
136 Ongot idézi: NYÍRI Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék,Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 71.
137 Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás (1984). Tizenkettedik (szótári anyagában bővített) lenyomat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 11. (7-8. szabály: A mássalhangzók írása)
138 Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai, Im. 11-12. o. (10. szabály: Az ábécé), 187. o. (Dz és Dzs címbetű)
139 Im. 91. (227. szabály: „A dz és a dzs többjegyű betű, azaz nem hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket.") (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
140 FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 122.
141 Uo.
142 Im. 121. o. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
143 Szerepeljen itt néhány, SMS-íráskor használatos gyakori sablon: Hívja fel:; Otthon vagyok. Hívjon ott!; A munkahelyemen vagyok. Hívjon ott!; Megbeszélésen vagyok. Hívjon -kor; Kések. Ott leszek -kor.
144 Lásd: O. NAGY Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete, Talentum Kiadó, Budapest, 1999; BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Szólások. 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára,Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
145 BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Előszó. In: BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Szólások. 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára,Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. V.
146 BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Im. Uo.
147 BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Im. Uo.
148 O. NAGY Gábor: Nyelvünk virágai, a szólások. In: O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete,Talentum Kiadó, Budapest, 1999. 11. o.
149 Jacques DERRIDA: Mi a költészet? (fordította: Horváth Krisztina és Simonffy Zsuzsa). In: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény (szerkesztette: Bókay Antal-Vilcsek Béla-Szamosi Gertrud-Sári László),Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 276. o.
150 A Google Instant szolgáltatásával kapcsolatban lásd annak hivatalos weboldalát: Google Instant: eredmények gépelés közben, http://support.google.com/websearch/bin/answer.py?hl=hu&answer=186610 (Google: a keresés világa)
151 Facebook: https://www.facebook.com
152 Lásd például: ORIGO sztaki szótár Copyright © 1995-2012. http://szotar.sztaki.hu
153 Lásd például: Wikipédia. A szabad enciklopédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap
154 Google Poetics (alapító: Sampsa Nuotio, kurátor: Raisa Omaheimo, 2012 óta), http://www.googlepoetics.com. Facebook-oldal: https://www.facebook.com/GooglePoetics?fref=ts
155 Sampsa Nuotio-Raisa Omaheimo: What is Google Poetics? (November 4th 2012. Helsinki, Finland), http://www.googlepoetics.com/post/35060155182/info
156 Ongot idézi: NYÍRI Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék,Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 71. o.
157 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf),Typotex, Budapest, 2003. 263. o.
158 További rövidítések találhatók a weben elérhető „magyar-magyar szótárban": http://magyarmagyar.hu
159 SAMU János: A kód logikája. In: SAMU János: A médium eseménye: szövegmozg(at)ás,Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 2011. 13-14.
160 Maurizio FERRARIS: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája (fordította: Gál Judit),Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. 110.
161 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Bartholomew jelen van a nyelv hajnalán. In: Douglas COUPLAND: „A" generáció (fordította: Pék Zoltán),Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. 279-286.
162 Im. 281. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
163 Im. 282.
164 Im. 282.
165 Im. 283.
166 Maurizio FERRARIS: Im. 119. o.
167 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Im. 282. o.
168 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Im. 281. o. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
169 VARRÓ Dániel: Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk. In: VARRÓ Dániel: Szívdesszert: kis 21. századi temegén - Magvető, Budapest, 2007. 14. o.
170 VARRÓ Dániel: Im.
171 Maurizio FERRARIS: Im. 110. o. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
172 Maurizio FERRARIS: Im. 110-111. o.
173 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Im. 282. o.
174 Maurizio FERRARIS: Im. 110. o.
175 Uo.
176 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ),Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 85. o.
177 FALUDY György: Jegyzet a helyesíráshoz. In: FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből,Villon Kiadó, Budapest, 2003. 7. o. „A nyelvész feladata, hogy a helyesírás szabályait fenntartsa és azokon csak indokolt esetben változtasson" (FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. 120. o.) - olvasható a FALUDY György és Eric JOHNSON által közösen jegyzett kötet egy szöveghelyén, majd az a fenti idézetekkel korrespondáló felhívás olvasható a szövegben, mely szerint a nyelvész „nem változtasson a szavak írásmódján, mikor a szavak kiejtése nem változik." (FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. Uo.)
178 A mesterséges nyelveknek és különösképpen az eszperantónak a (szükségszerű-törvényszerű) fragmentálódásával kapcsolatban lásd NYÍRI Kristóf: Nyelvszokás és nyelvújítás. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék,Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 15-27. o., elsősorban: 21-25. o. Miként Nyíri fogalmaz: „az egyetemes [vagyis területi és közösségi tagolódástól függetlenül létező és funkcionáló] nyelv eszméje nem kevésbé illuzórikus, mint az egyetemes életformáé." (NYÍRI Kristóf: Im. 25. o.)
179 Carl Raschke: Digitális kultúra, a harmadik tudásforradalom és a jövő hiperegyeteme (fordította: Mester Béla) In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította NYÍRI Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 87. o.
180 Friedrich Kittler: The History of Communication Media = Hydra.humanities.uci.edu - The Hydra @ UCI. The Hydra: a map of theory, by Peter Krapp, http://hydra.humanities.uci.edu/kittler/comms.html
181 Walter J. Ong: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word,Methuen, New York, 1982; magyarul Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség. A szó technologizálása (fordította: Kozák Dániel), Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet-Gondolat Kiadó, Budapest, 2010
182 Walter J. Ong: Oralität und Literalität. Die Technologisierung des Wortes (Übersetzer: Wolfgang Schömel), Westdeutscher Verlag, Opladen, 1987
183 NYÍRI Kristóf: Nyelvszokás és nyelvújítás. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék, Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 16. o. (A kiemelés Nyíritől származik.)
184 FALUDY György: Jegyzet a helyesíráshoz. In: FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 7. o.
185 FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 120. o.
186 FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. 141. o.
187 FALUDY György: Jegyzet a helyesíráshoz. In: FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 7. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
188 FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. 120. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
189 Friedrich Kittler: The History of Communication Media = Hydra.humanities.uci.edu - The Hydra @ UCI. The Hydra: a map of theory, by Peter Krapp, http://hydra.humanities.uci.edu/kittler/comms.html
190 Harold Adams Innis: Empire and Communications, Oxford University Press, Oxford, 1950
191 Maurizio FERRARIS: Im. 118. o.
192 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 264. o.
193 ACZÉL Petra: Médiaretorika - Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 115. o. A kiemelés tőlem származik. B. O.
194 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 264. o.
195 Huszár Ágnes meghatározása szerint a nyelvbotlásnak a „felnőtt ember - szándéka ellenére létrejövő, saját fonológiai, morfológiai, szemantikai stb. normatudatának meg nem felelő - hibás beszédprodukcióját nevezzük." (Huszár Ágnes: A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében, Tinta Kiadó, Budapest, 2005. 15. o.)
196 Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben,Trezor Kiadó, Budapest, 2001. 52. o.
197 Benczik Vilmos: Im. 53. o.
198 NYÍRI Kristóf: Mobil információs társadalom: visszatérés a gyökerekhez In: Communications in the 21st Century. The Mobile Information Society, T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. (korábban Westel Mobil Rt.)-MTA Filozófiai Kutatóintézete, interdiszciplináris kutatás 2001 januárjától, http://wap.phil-inst.hu/2001_maj/Nyiri_prez/nyiri_text.htm
199 ACZÉL Petra: Médiaretorika, Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 115. o.
200 ACZÉL Petra: Im. Uo.
201 Orbán Jolán: Nyelvjátékok, írásjátékok - Wittgenstein és Derrida. In: Irodalom, nyelv, kultúra (szerkesztette: Kálmán C. György és Orbán Jolán), Jelenkor, Pécs, 1998. 65-99.o.
202 Balázs Géza: Az új média retorikája = Vigilia, 2003/1., http://www.vigilia.hu/regihonlap/2003/1/balazs.htm
203 Balázs Géza: Im.
204 Maurizio FERRARIS: Im. 118. o. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
205 Esterházy Péter: Függő,Magvető Kiadó, Budapest, 1981
206 Bohumil Hrabal: Taneční hodiny pro starší a pokročilé, Československý spisovatel, Praha, 1964; magyarul Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak (fordította: Hosszú Ferenc), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007
207 James JOYCE: Ulysses (Szentkuthy Miklós fordítását átdolgozta: Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012
208 GARACZI László: MetaXa, Magvető Kiadó, Budapest, 2006
209 VARRÓ Dániel: Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk. In: VARRÓ Dániel: Szívdesszert: kis 21. századi temegén, Magvető, Budapest, 2007. 14. o.
210 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 28. o.
211 Jacques DERRIDA: Im. Uo.
212 Jacques DERRIDA: Im. Uo. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
213 Jacques DERRIDA: Im. Uo. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
214 Maurizio FERRARIS: Im. 105. o.
215 Maurizio FERRARIS: Im. Uo.
216 Maurizio FERRARIS: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája (fordította: Gál Judit), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. 105. o.
217 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 131. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
218 Idézi NYÍRI Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék, Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 72. o.
219 SAMU János: A digitális tükrök felé (az interaktivitás paradigmája). In: SAMU János: A médium eseménye: szövegmozg(at)ás, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 2011. 179. o.
220 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 263. o. (A kiemelés Nyíritől származik.)
221 NYÍRI Kristóf: Im. Uo.
222 Roland BARTHES: S/Z (fordította: Mahler Zoltán), Osiris Kiadó, Budapest, 1997
223 Barbara JOHNSON: A kritikai különbözőség: BartheS/BalZac (fordította: Hegyi Pál) = Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1994/1-2. (Az amerikai dekonstrukció), 140. o.
224 Barbara JOHNSON: Im. 141. o.
225 Barbara JOHNSON: Im. Uo.
226 Barbara JOHNSON: Im. Uo.
227 Barbara JOHNSON: Im. 141. o.
228 Barbara JOHNSON: Im. Uo.
229 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 263. o.
230 NYÍRI Kristóf: Im. Uo. (A kiemelés Nyíritől származik.)
231 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm. Tószegi Zsuzsanna tolmácsolásában:„a könyvolvasáshoz kapcsolódó mozdulatok, műveletek (a könyv kézben tartása, lapozás stb.) segítik, ezzel szemben a képernyős olvasáshoz kapcsolódók (egérkattintás, görgetés stb.) gátolják a figyelem összpontosítását." (TÓSZEGI Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez = Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009/4., http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm. A kiemelések Tószegitől származnak.)
232 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm
Farkas Károly ellenben azon meglátásának ad hangot, mely szerint „[a]z elektronikus, gépesített információkezelés gyorsabb, hatékonyabb olvasást, fogalmazást, írást, keresést, felfogást és reagálást tesz lehetővé és kíván meg." (FARKAS Károly: Gyorsolvasás - Számítógép. Hatékony informálódás a nyomtatott és az elektronikusan megjelenített dokumentumokból = Új Pedagógiai Szemle, 2003. április, http://www.epa.hu/00000/00035/00070/2003-04-ta-Farkas-Gyorsolvasas.html (A kiemelés Farkas Károlytól származik.)) Az adott kontextusban a szerzőnek az az álláspontja releváns, amely szerint a számítógépes adatkezelési módoknak az olvasás közbeni összpontosításra gyakorolt hatása pozitív előjelű: „A számítógép fizikai aktivitást is kíván. Csupán ez az izomtónus is segít a koncentrálás növelésében." (FARKAS Károly: Im.)
233 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm
234 TÓSZEGI Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez = Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009/4., http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm
235 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm
236 TÓSZEGI Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez = Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009/4., http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm
237 NYÍRI Kristóf: Konzervatívnak lenni az internet korában = Információs Társadalom, 2006/4., 15.
238 Uo.
239 Uo.
240 Walter BENJAMIN: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (Kurucz Andrea új fordítását átdolgozta: Mélyi József). In: Médiatörténeti szöveggyűjtemény (összeállította: Peternák Miklós és Szegedy-Maszák Zoltán, kontrollszerkesztő: Kürti Emese), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék, Budapest, 2011. 87.
241 Walter BENJAMIN: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (Kurucz Andrea új fordítását átdolgozta: Mélyi József). In: Médiatörténeti szöveggyűjtemény (összeállította: Peternák Miklós és Szegedy-Maszák Zoltán, kontrollszerkesztő: Kürti Emese), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék, Budapest, 2011. 87.
242 SZŰTS Zoltán: A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2013. 23.
243 Maurizio FERRARIS: Im. 109. o.
244 Im. Uo.
245 Aleida ASSMANN: Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai (fordította: Görföl Balázs) In: Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem (szerkesztette: Kisantal Tamás), Kijárat Kiadó, Budapest, 2009. 156.
246 Im. 157.
247 Maurizio FERRARIS: Im. 123.
248 Im. 124.
249 FARKAS Károly: Gyorsolvasás - Számítógép. Hatékony informálódás a nyomtatott és az elektronikusan megjelenített dokumentumokból = Új Pedagógiai Szemle, 2003. április, http://www.epa.hu/00000/00035/00070/2003-04-ta-Farkas-Gyorsolvasas.html (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
250 Espen AARSETH: Műfaji zavar: a narrativizmus és a szimuláció művészete (fordította: Czitrom Varga Enikő). In: Narratívák 7. Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában (szerkesztette Fenyvesi Kristóf és Kiss Miklós), Kijárat Kiadó, Budapest, 2008. 160. o.
251 TAMÁS Pál: Az elkésettek stratégiái, avagy a posztszocialista információs társadalom jövőképeiről. Információpolitikai megközelítések Kelet- és Közép-Európában az 1990-es években. In: Az információs társadalom felé. Tanulmányok és hozzászólások (szerkesztette: Dombi Gábor és Lafferton Emese), Replika Kör, Budapest, 2001. 53. o.
252 TAMÁS Pál: Im. 53. o.
253 ACZÉL Petra: A digitális leves íze. Új média - új kultúra? (a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának nyílt napján, 2012. január 13-án tartott előadás), http://www.youtube.com/watch?v=KMKtkO_r1bM
254 KITTA Gergely: Médiahasználat a magyar ifjúság körében. In: Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet (szerkesztette: Székely Levente) - Kutatóközpont, Budapest, 2013. 254. o.
255 Michael Strangelove: The Internet, Electric Gaia and the Rise of the Uncensored Self = Computer-Mediated Communication Magazine, 1994/5., http://www.ibiblio.org/cmc/mag/1994/sep/self.html
256 Paul Miller: I'm still here: back online after a year without the internet = The Verge, May 1. 2013. http://www.theverge.com/2013/5/1/4279674/im-still-here-back-online-after-a-year-without-the-internet (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
257 Hans Magnus ENZENSBERGER: Absolute Emptiness. The Null-Medium, or Why all Complaints about Television are Irrelevant (translation: William Wheele). In: Are you Ready for TV? (translations: Jane Brodie, Wendy Gosselin, William Wheeler) - Museu d'Art Contemporani de Barcelona (MACBA)-Centro Galego de Arte Contemporánea (CGAC), Barcelona-Santiago de Compostela, 2010-2011. 22. Hasonló elképzelésének ad hangot Neil Postman a televíziós hírműsorok egy típusával, továbbá részben Umberto Eco a nyolcvanas évek televíziózásával, mint Enzensberger a nullmédiummal kapcsolatban. Miként Postman fogalmaz: „that embedded in the surrealistic frame of a television news show is a theory of anticommunication, featuring a type of discourse that abandons logic, reason, sequence and rules of contradiction." (Neil POSTMAN: Amusing Ourselves to Death. Public Discourse in the Age of Show Business (New Introduction by Andrew Postman) - Penguin books, New York, 2006. 105.) Eco leírása szerint a Neotévé, azaz a nyolcvanas évek televíziós kultúrája egyre kevésbé tematizálja a külvilágot, miközben egyre inkább önmagára és a nézőközönséggel fentartott kapcsolatára reflektál. (Umberto Eco: 'A Guide to Neo-Television of the 1980s' = Framework, 1984/25. 19.)
258 SÁGVÁRI Bence: A gyerekek internethasználatának jellegzetességei = Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1028
259 EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei (Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére) - Ithaka Research & Consulting, Budapest, 2011
260 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001): http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf
261 EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei (Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére) - Ithaka Research & Consulting, Budapest, 2011. 5. o.
262 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 263. o.
263 Neil RUDENSTINE: Az internet megváltoztatja a felsőoktatást (fordította: Farkas János László) In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 55. o.
264 Neil RUDENSTINE: Im. 51-52. o.
265 Neil RUDENSTINE: Im. 52. o.
266 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001), http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 1.
267 Maurizio FERRARIS: Im. 120. o.
268 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ) - Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 28. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
269 Jacques DERRIDA: Im. 27.
270 Maurizio FERRARIS: Im. 97.
271 Maurizio FERRARIS: Im. 52. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
272 W. J. T. MITCHELL: A képi fordulat (fordította: Hornyik Sándor) = Balkon, 2007/11-12., http://balkon.c3.hu/2007/2007_11_12/01fordulat.html
273 George P. LANDOW: Hypertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson? (fordította: Ivacs Ágnes) = Artpool Művészetkutató Központ, http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
274 George P. LANDOW: Im.
275 Roland BARTHES: A műtől a szöveg felé (fordította: Kovács Sándor). In: Roland BARTHES: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások (fordította: Babarczy Eszter, Kovács Sándor, Mihancsik Zsófia és Romhányi Török Gábor), Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 67-74.
276 Roland BARTHES: Im. 70. (A kiemelés Barthes-tól származik.)
277 Roland BARTHES: S/Z (fordította: Mahler Zoltán) - Osiris Kiadó, Budapest, 1997
278 Roland BARTHES: A műtől a szöveg felé (fordította: Kovács Sándor). In: Roland BARTHES: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások (fordította: Babarczy Eszter, Kovács Sándor, Mihancsik Zsófia és Romhányi Török Gábor), Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 72.
279 George P. LANDOW: Im. http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
280 George P. LANDOW: Im. http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
281 Maurizio FERRARIS: Im.120. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.) A webet könyvként meghatározó Ferraris-szövegrészhez egy jegyzet tartozik, amely az internetes oldalak gyakran kifogásolható formatervezését teszi szóvá. Megjegyzi, hogy ezek az esztétikai szempontból elmarasztalható website-ok „afféle könyvszármazékok", vagyis „nem veszik figyelembe, hogy egészen más honlapot olvasni, mint könyvet". (Maurizio FERRARIS: Im. 403. o. A kiemelés tőlem származik. B. O.)
282 Maurizio FERRARIS: Im. 127.
283 Nyíri Kristóf érvelése szerint ellenben „[a] web az összevisszaságok, esetlegességek és egyenetlenségek dacára a kultúra és tudomány eddig soha nem látott gazdagságát és rendezettségét nyújtja." (NYÍRI Kristóf: Mobil információs társadalom: visszatérés a gyökerekhez In: Communications in the 21st Century. The Mobile Information Society - T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. (korábban Westel Mobil Rt.)-MTA Filozófiai Kutatóintézete, interdiszciplináris kutatás 2001 januárjától, http://wap.phil-inst.hu/2001_maj/Nyiri_prez/nyiri_text.htm) Vesd össze: FEKETE J. József: A könyv és a könyv nélküli irodalom. Az írás szentségétől a szubkulturális deviancia kulturális jelenséggé minősüléséig. In: FEKETE J. József: Teremtett világok. Imádságos kolostor II., zEtna, Zenta, 2006. 124.
284 Aleida ASSMANN: Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai (fordította: Görföl Balázs) In: Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem (szerkesztette: Kisantal Tamás), Kijárat Kiadó, Budapest, 2009. 146-159.
285 FEKETE J. József: A könyv és a könyv nélküli irodalom. Az írás szentségétől a szubkulturális deviancia kulturális jelenséggé minősüléséig. In: FEKETE J. József: Teremtett világok. Imádságos kolostor II. - zEtna, Zenta, 2006. 122.
286 Lásd Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ) - Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 27., bővebben: Jacques DERRIDA: Im. 21-51. (a Grammatológia első, Az írás a betű előtt című része)
287 ORLOVSZKY Géza: Túl a szövegen? = Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar, Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program (BIÖP), A (magyar) digitális irodalom alakulása -
a hypertext (kutatási program: 2001-2004), http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/otka038043/cikkek/og.htm
288 Dan SIMMONS: Hyperion bukása (fordította: Huszár András) - Agave Könyvek, Budapest, 2011. 340.
289 Hans Magnus ENZENSBERGER: Absolute Emptiness. The Null-Medium, or Why all Complaints about Television are Irrelevant (translation: William Wheele). In: Are you Ready for TV? (translations: Jane Brodie, Wendy Gosselin, William Wheeler) - Museu d'Art Contemporani de Barcelona (MACBA)-Centro Galego de Arte Contemporánea (CGAC), Barcelona-Santiago de Compostela, 2010-2011. 17.
290 Hans Magnus ENZENSBERGER: Im. 16.
291 Arthur KROKER: A posztalfabetikus jövő (fordította: SAMU János Vilmos) = DNS Médium, 2004/1-2., 11.
292 ORLOVSZKY Géza: Túl a szövegen? = Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar, Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program (BIÖP), A (magyar) digitális irodalom alakulása -
a hypertext (kutatási program: 2001-2004), http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/otka038043/cikkek/og.htm
293 Utaljunk itt Esterházy Péternek az ábráknak és egyéb képi tartalmaknak fontos szerepet biztosító írásművészetére (ESTERHÁZY Péter: Bevezetés a szépirodalomba, Magvető, Budapest, 1986), HAZAI Attila Szex a nappaliban (HAZAI Attila: Szex a nappaliban, Balassi Kiadó, Budapest, 2000), továbbá VARRÓ Dániel Szívdesszert című kötetére (VARRÓ Dániel: Szívdesszert: kis 21. századi temegén, Magvető Kiadó, Budapest, 2007). Ez utóbb említett, Rácz Nóra rajzait, illusztrációit tartalmazó kiadvány szisztematikusan reflektál a digitális infokommunikációs módozatokra, s azokat több alkalommal is szövegszervező elvként kezeli.
294 GYARMATHY Éva: Diszlexia a digitális korszakban - Műszaki Kiadó, Budapest, 2013. 14. o.
295 Érdekességként említhető, hogy Kosztolányi 1930-ben megjelent, a rádióról és a televízióról szóló szövegében azon meglátásának adott hangot, mely szerint „[a] jövőben bizonyára akadnak olyan emberek is, kik tekintélyes, alapos műveltségre tesznek szert, anélkül, hogy irni-olvasni tudnának." (KOSZTOLÁNYI Dezső: Uj szavak a rádióról és televizorról = A Pesti Hírlap Vasárnapja, 1930/24. (június 15), 4.)
296 ACZÉL Petra: Médiaretorika, Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 127.
297 Uo. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
298 Im. 128.
299 Uo.
300 Uo.
301 Im. 128.
302 Im. 127.
303 Hans-Thies LEHMANN: Posztdramatikus színház (ford. Berecz Zsuzsa - Kricsfalusi Beatrix - Schein Gábor), Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 17. (Kiemelés az eredeti szövegből.)
304 Marshall McLuhan kanadai médiateoretikus a különféle technikai médiumokat az emberi test és érzékek kiterjesztéseként írta le, mint amelyek magukba olvasztják a különféle emberi szervek vagy idegrendszeri területek funkcióit, mint ahogyan például a kamera magába olvasztotta és kiterjesztette a szem funkcióját. (Lásd: Marshall MCLUHAN: Understanding Media: The Extensions of Man, MIT Press, 1994.) McLuhan téziseinek a médiatudományok szociokulturális perspektívájából észlelhető hiányai ugyanakkor épp abból fakadnak, hogy a médiumok hatásait az univerzálisként tételezett emberi érzékszervek puszta fizikai eseményeiként vizsgálja. (Ehhez lásd: Raymond WILLIAMS: Television: Technology and Cultural Form, Routledge, New York, 121-139.)
305 Vö.: Peter BOENISCH: Aesthetic Art to Aisthetic Act: Theatre, Media, Intermedial Performance = Intermediality in Theatre and Performance, szerk. Freda CHAPPLE - Chiel KATTENBELT, Amsterdam-New York, Rodopi, 2006. 113. (103-116)
306 A különféle analóg technológiák színházi megjelenésének változatos példáit és vizsgálati perspektíváit mutatja be az alábbi, 2013-ban megjelent hiánypótló tanulmánygyűjtemény: Theatre, Performance And Analogue Technology. Historical Interfaces and Intermedialities, szerk. Kara REILLY, Houndmills, Palgrave Macmillan, 2013.
307 BOENISCH, Im. 113.
308 Ahogyan Klemens Gruber megfogalmazta: „Who am I, seeing this black square, and how and where do I stand in relation to it?" (Klemens GRUBER: Early Intermediality: Archaeological Glimpses = Mapping Intermediality in Performance, szerk. Sarah BAY-CHENG - Chiel KATTENBELT - Andy LAVENDER - Robin NELSŐN, Amsterdam, Amsterdam University Press, 2010. 248. (247-257))
309 Im. 253.
310 W. J. T. MITCHELL: Bevezetés. Mi a kép? (ford. Szécsényi Endre) = A képek politikája. W. J. T. MITCHELL válogatott írásai, szerk. SZŐNYI György - SZAUTER Dóra, Szeged, JATE Press, 2008. 42-43.
311 Különálló kutatást érdemelne, hogy a hang és kép, valamint a hangzó szöveg és test dialektikája miként alakította a történelem folyamán a színházmodelleket, illetve azok vízióit, ábrázolási hagyományait és játéknyelvét, például a kora modern emblematikus színház, a barokk spektákulumszínház, a polgári szószínház, az absztrakt színház példáin keresztül, ám mindennek vizsgálata jelen írás kereteit szétfeszítené.
312 KÉKESI KUN Árpád: A rendezés színháza, Budapest, Osiris, 2007. 78.
313 Ahogyan Darida Veronika érzékletesen rámutatott: „Appia szerint minden színpadi térben - vagy a színpadként működő épületekben, templomokban, terekben - a test mozgását elsősorban a zene határozza meg. Ez az eleven tér így lesz - a test közvetítése révén - a zenei rezonancia felülete". (DARIDA Veronika: Színház utópiák, Budapest, Kijárat, 2010. 114.)
314 Adolphe APPIA: Oeuvres Complètes IV.k.1921-1928. Idézi KÉKESI KUN, Uo., 93.
315 Melyek természetesen kiegészíthetőek lennének - a teljesség igénye nélkül - többek között Maurice Maeterlinck android színházával, Edward Gordon Craig a mozgás szimbolizmusát kutató vízióival, Oskar Schlemmer mechanikus színházával, Mejerhold konstruktivizmusával, Brecht epikus színházával, Grotowski szegény színházával, vagy Robert Wilson képszínházával.
316 Lásd: Patrick CARNEGY: Wagner and the Art of Theatre, Yale University Press, 2006. 75.
317 Im. 121.
318 Im. 76.
319 Lásd még: Friedrich KITTLER: Optikai médiumok (ford. Kelemen Pál), Budapest, Ráció - Magyar Műhely, 2005. 185.
320 KITTLER: Im. 10-11. (Kittler az idézet elején természetesen csak arra utal, hogy a német színház- és médiatudósok a 20-21. század fordulójáig kevés figyelmet szenteltek a színház és film mediális konvencióinak, illetve azok egymásra hatásának vizsgálatára, ám azóta - mint a korábban hivatkozott két hiánypótló tanulmánygyűjtemény, az Intermediality in Theatre and Performance és a Mapping Intermediality in Performance példája is mutatja - több kutatás is indult ebben a témában.)
321 BÁRDOS Artúr: Filmesztétika [1913] = Kulturális közegek, szerk. BEDNANICS Gábor - BÓNUS Tibor, Budapest, Ráció, 2005. 302.
322 Edward Gordon CRAIG: The Art of the Theatre (First Dialogue) = UŐ., On The Art of Theatre, Heinemann, London, 1957. 137-181.
323 Chiel KATTENBELT: Intermediality in Theatre and Performance: Definitions, Perceptions and Medial Relationships, Culture, Language and Representation, Vol. VI, 2008. 23. (19-29.)
324 A kérdés természetesen nem csupán a kortárs színházi előadásokkal összefüggésben merülhet fel, ahogyan a médiakörnyezet komplexitása sem kizárólag a mozi, videó, televízió és számítógép által fémjelzett új századok jellemzője. Annyi mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a digitális-technológiai médiumok mindennapi életbe való rohamos integrálódása tudatosította a médiakörnyezet eme összetettségét, ily módon tehát nem maga a jelenség új, hanem az, ahogyan gondolkodunk róla.
325 Christopher B. BALME: Intermediality: Rethinking the Relationship between Theatre and Media, THEWIS, 2004., 1. -
http://www.theaterwissenschaft.uni-muenchen.de/mitarbeiter/professoren/balme/balme_publ1/balme_publ_aufsaetze/intermediality.pdf1 [Letöltés: 2013-10-13]
326 Max HERRMANN: Über Theaterkunst = Stefan CORSSEN, Max Herrmann und die Anfänge der Theaterwissenschaft, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1998. 282-291.
327 Walter BENJAMIN: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (ford. Kurucz Andrea, Mélyi József), http://www.aura.c3.hu/walter_benjamin.html [Letöltés: 2013.10.12.]
328 Idézi BALME, Uo., 5.
329 A fizikai jelenlét fogalma meghatározza Peggy Phelan elméleti munkáit is, aki szintén a jelenidejűség és testi jelenvalóság kizárólagosságát hangsúlyozza a performansz ontológiájával kapcsolatban, habár ő a performanszt éppen a kapitalista logikába illeszkedő színházzal szemben igyekszik meghatározni: „A performansz egyedül a jelenben él. (...) A performansz a valóságot az élő testek jelenlétén keresztül foglalja magában." Ilyen módon a performansz mint valós, jelenidejű, transzgresszív esemény tételeződik, amely ellenáll a tömegmédiumok által befolyásolt és meghatározott színházi iparnak. (Peggy PHELAN: Unmarked: The Politics of Performance, London - New York, Routledge, 1993. 147-148)
330 Marco DE MARINIS: The Semiotics of Performance (ford. Aine O'Healy), Bloomington - Indianapolis, Indiana University Press, 1993. 137.
331 Vö. Erika FISCHER-LICHTE: A performativitás esztétikája (ford. Kiss Gabriella), Budapest, Balassi, 2009. 9-25.
332 BALME, Im. 5.
333 Im. 3.
334 Eric BENTLEY: A dráma élete (ford. Földényi F. László), Pécs, Jelenkor, 2005. 123.
335 Lessing argumentációját a Horatius Ars Poeticájában megjelenő ut pictura poesis elméleti alapjainak kritikájával indította. Horatius a kifejezést (nagyjából: „a festészet úgy, miként a költészet") analógiaként használta, hogy összehasonlítsa a festészet és költészet befogadásának lehetőségeit, s e két médium hasonlósága mellett érvelt. Szerinte a költészet ugyanolyan elemzést igényel, mint a festészet, vagyis, ahogyan egyes képeket csak közelről, míg másokat nagyobb távolságból lehet csak igazán élvezni, úgy igényli a költői szöveg is egyszer a szoros olvasatot, míg máskor a nagy egészként való vizsgálatot.
336 BALME: Uo., 4.
337 Gotthold Ephraim LESSING: Laokoón, vagy a festészet és költészet határairól (ford. Vajda György Mihály) =, Lessing. Válogatott esztétikai írásai, szerk. BALÁZS István, Budapest, Gondolat, 1982. 252. (193-303)
338 Noёl CARROLL: The Specificity of Media in the Arts, Journal of Aesthetic Education, Vol. 19. No. 4. Winter, 1985. 12.
339 Jens SCHRÖTER: Discourses and Models of Intermediality, CLCWeb: Comparative Literature and Culture, 13.03.2011. 5. - http://dx.doi.org/10.7771/1481-4374.1790 [Letöltés: 2013-10-15]
340 Az intermedialitásról való diskurzus Schröter-féle osztályozásának további csoportjai: 1. szintetikus intermedialitás, amely az intermedialitást a különféle médiumok egyetlen szupermédiumba olvadásaként ismeri fel (gyökerei a wagneri Gesamkunstwerkhez kötődnek); 2. formális /transzmediális intermedialitás, amely a több médiumban is előforduló struktúrákat kutatja; 3. transzformációs intermedialitás, amely az egyik médium másik médiumban való reprezentálódásaként vizsgálja az intermedialitást.
341 Példának lásd: Meredith Monk, Laurie Anderson, Richard Foreman, Wooster Group, Squat Theatre, Mozgó Ház Társulás, The Builders Association, Needscompany, Robert Lepage, Romeo Castellucci, Robert Wilson, Frank Castorf, Jan Fabre, Guy Cassiers, Gob Squad, TÁP Színház, Blast Theory, Rimini Protokoll, Stefan Pucher, Thomas Ostermeier, John Jesurun, Bodó Viktor, Mundurczó Kornél, Természetes Vészek Kollektíva.
342 BALME: Im. 6-8.
343 Lásd például Robert Lepage Polygraph (1987) vagy épp Bodó Viktor két évtizeddel későbbi Bérháztörténetek (2008) című rendezését.
344 Lepage Playing Cards című tetralógiájának második darabja. Ex Machina, Hearts, rendezte: Robert Lepage, bemutató: Ruhrtriennale, Essen, 2013. 09. 29.
345 Peter M. BOENISCH: coMEDIA electrONica, Theatre Research International, 2003/1. 34-45.
346 BOENISCH: Im. 38.
347 De Kerckhove vizsgálata rámutatott, hogy a klasszikus görög színház gyakorlata több órán keresztül megkövetelte a többé-kevésbé mozdulatlan közönség tekintetének egyetlen fix területre való koncentrációját. Ekképp a színházi esemény koordinálta a térbeli és időbeli viszonyokat, és a közönséget egy újfajta, egységesítő és leválasztott, a kinesztetikus részvételt nem bátorító észlelésmódhoz szoktatta, a színházi előadások „észlelési tréningjein" keresztül. Így a tér maga is mentális konstrukcióvá, spektákulummá vált. (Idézi BOENISCH, Uo., 38.)
348 BOENISCH: Im. 38-39.
349 Lásd: Hans-Thies LEHMANN: Posztdramatikus színház (ford. Kricsfalusi Beatrix, Berecz Zsuzsa, Schein Gábor), Budapest, Balassi, 2009.
350 LEHMANN: Im. 9-24.
351 BOENISCH: Im. 44.
352 Jay David BOLTER - Richard GRUSIN: Remediation. Understanding New Media, MTI Press, Cambridge, Massachussets, 1999. 21-49.
353 BOLTER-GRUSIN: Im. 33-34.
354 Erika FISCHER-LICHTE: Im. 49-50.
355 Mint például a Rimini Protokoll Call Cutta című előadása, ahol a közönség tagjai egy Indiából jelentkező telefonos operátor útmutatásait követve járnak be egy városrészt; vagy a Gob Squad estétől hajnalig tartó Room Service című produkciója, ahol a nézők egy hotel előterében összegyűlve televíziókon keresztül figyelhetik a hotelszobákba zárt performereket, akik telefonon keresztül kérnek segítséget „az éjszaka túléléséhez".
356 Peggy PHELAN: Im. 146.
357 Philip AUSLANDER: Liveness: Performance in a Mediatized Culture, Abingdon-New York. Routledge, 2008. 3.
358 Ráadásul, a médium-specifikus narratíva kapcsán Auslander megjegyzi, hogy az „élő előadás" (legyen szó színházról, zenéről vagy egyéb előadóművészetről) terminust pusztán a film, a televízió és a digitális médiumok megjelenése kényszerítette ki, elhatároló és definitív lépésként - a rögzítés lehetőségét bevezető technikai médiumok megjelenése előtt csak „előadásról", s nem „élő előadásról" esett szó.
359 Freda CHAPPLE - Chiel KATTENBELT: Key Issues in Intermediality in Theatre and Performance = Intermediality in Theatre and Performance, szerk. UŐ., Amsterdam - New York, Rodopi, 2006. 24.
360 Klaus Bruhn JENSEN, Intermediality = International Encyclopedia of Communication, szerk. Wolfgang DONSBACH, Blackwell Publishing, Oxford, Blackwell Reference Online, 2008. - http://www.blackwellreference.com/public/tocnode?id=g9781405131995_yr2013_chunk_g978140513199514_ss60-1 [Letöltés: 2014-03-20]
361 Chiel KATTENBELT: Intermediality in Performance and as a Mode of Performativity = Mapping Intermediality in Performance, szerk. BAY-CHENG et al., Amsterdam University Press, 2010. 16. (13-23.)
362 Lars ELLESTRÖM: The Modalities of Media: A Model for Understanding Intermedial Relations = Media Borders, Multimodality and Intermediality, szerk. UŐ., Basingstoke - Hampshire, Palgrave MacMillan, Houndmills, , 2010. 11-48.
363 Lásd: „[i]f all media were fundamentally different, it would be hard to find any interrelations at all; if they were fundamentally similar, it would be hard to find something that is not already interrelated. Media, however, are both different and similar, and intermediality must be understood as a bridge between medial differences that is founded on medial similarities" (ELLESTRÖM: Im. 12.)
364 ELLESTRÖM: Im. 29.
365 BAY CHENG et al: Im. 27.
366 Hans-Thies LEHMANN: A logosztól a tájképig (ford. Enyedi Éva), Theatron, V. évf. 2. sz., 2004. 28-29. (25-30) - Kiemelések az eredeti szövegből.
367 IMRE Zoltán: Szöveg - előadás. A Mozgó Ház Társulás posztmodern bricolage-ai = Alternatív színháztörténetek. Alternatívok és alternatívák, szerk. UŐ, Budapest, Balassi, 2008. 471.
368 Miként azt Imre Zoltán is megjegyzi, „(...) a Mozgó Ház előadásai a legnagyobb nemzetközi színházi fesztiválokon (Amszterdam, Berlin, Belgrád, London, Nancy, Avignon, Caracas) rendre sikert arattak", ahol „az elismerés egyrészt a következő díjakra vonatkozik: Európai Fesztiválok díja, Szarajevói Nemzetközi Fesztivál legjobb előadás díja, San Antonio Fesztivál legjobb rendezés, díszlet, előadás díja; másrészt pedig arra, hogy előadásaikat műsorára tűzte az ARTE, a 3sat, illetve dokumentumfilmet forgatott munkáikról a Deutsche Welle Television." (IMRE, Im. 471. és 482.)
369 A teljesség igénye nélkül, példának lásd: CSÁKI Judit: Feeling, Ellenfény, 1999/1; UŐ, Ábrándot dajkáltam (A Mozgó Ház Társulás Don Juanja), Magyar Narancs 2002/5. 32; KOLTAI Tamás: Űrt érzek, Élet és Irodalom, 1999. 11. 05. 17; KOVÁCS Krisztina: Apropó, Tragédia (Mátrix gyanús), Criticai Lapok, 1999/12; MOLNÁR GÁL Péter: Trafó-tragédia, Népszabadság, 1999.11.27. 12; PERÉNYI Balázs, Halott színház temetőben, Színház, 2001/12. 19-21., SÁNDOR L. István, Színház a falanszterben, Színház, 1999/12. 7-9; SŐREGI Melinda: Amint a léggömb kipukkad, Criticai Lapok, 2002/3.
370 Diana TAYLOR: Archive and Repertoire: Performing cultural memory in the Americas, Durham and London, Duke University Press, 2003. 28.
371 IMRE, Im. 472.
372 MOZGÓ HÁZ TÁRSULÁS: Tragédia-jegyzetek, rendezte: Hudi László, bemutató: Trafó, 1999.10.15.
373 Lásd: „a domboldalon Miltiádész tör előre", vagy „társai alig bírják tartani ezt a feszített tempót".
374 A Cseresznyéskert történetének több irányba nyíló továbbírása és továbbjátszása miatt az előadás az intertextualitás kategóriája - úgy is, mint a kanonikus Csehov-értelmezéshez és Csehov-játszáshoz való viszony - felől is produktív elemzés tárgyává válhat, ám jelen tanulmánynak nem célja ennek vizsgálata. (A problémához lásd még: IMRE, Im. 207-229.)
375 A televíziós dokumentumfilmek az egész előadás alatt folyamatosan futnak, bár néhány jelenet alatt a hang nem hallható.
376 Susan SONTAG: A fényképezésről, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2007. 28.
377 Jacques DERRIDA: Marx kísértetei (ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán), Pécs, Jelenkor, 1995. 17.
378 Im. 20.
379 MOZGÓ HÁZ TÁRSULÁS: Cseresznyéskert, 1998.
380 Lásd Bognár László érzékletes elemzését: „Mozdulatsorok egyes elemeinek a mozgás ívét megszakító, eszelős, repetitív felpörgése vagy éppen megbicsaklása. Önálló életre kelő, a testétől elkülönült mozgásba kezdő végtagok. Derékban vagy nyakcsigolyánál megtört tartás, máskor a két váll megemelkedik, a tagok élettelenül csüngenek rajtuk (...)" (BOGNÁR László: „Mi a valóság, mondd már meg!", Ellenfény, 1999/1. http://www.ellenfeny.hu/archivum/1999/1/mi-a-valosag-mondd-mar-meg, letöltés: 2013-05-03)
381 SÁNDOR L. István: Ellenképek, Színház, 1999. március, XXXII. évf. 3. szám, 31.
382 Hans-Thies LEHMANN: Posztdramatikus színház, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 206-207.
383 Pierre NORA: Emlékezet és történelem között (ford. K. Horváth Zsolt), Aetas, 1999/3. 143.
384 ERNST: Im. 108.
385 Az élő emberek fejét „viselő" bábok többször is feltűnnek az előadás során, ekképpen mutatva rá az élő anyag és tárgyak egyetlen, dehumanizált testként látott groteszk kapcsolatára.
386 Gilles DELEUZE: Cinema 2: The Time-Image, The Athlone Press, London, 1989. 99.
387 A 20. század harmadik negyede óta Hans-Ulrich Gumbrecht szerint az idő teljesen eltérő konstrukciója jelent meg a táguló jelen képében, köszönhetően többek között a technológiában, műszaki tudományokban végbemenő gyors változásnak, amely az (elektronikus) tárolás határait eltörölve, gyakorlatilag végtelenné tette azt. Így eluralkodott az érzés, miszerint múlt és jelen nem választható el egymástól, örökre egymás mellé helyeződtek. A múlt emlékeit, nyomait többé nem hagyhatjuk „magunk mögött". Emellett, a jövő a lehetőségek tárházából fenyegető perspektívává változott - többek között a globális felmelegedés vagy a természeti erőforrások elapadása miatt -, amelyet addig kell halasztani, ameddig lehetséges. (Hans Ulrich GUMBRECHT, A jelenlét előállítása. Amit a jelenlét nem közvetít (ford. Palkó Gábor), Budapest, Ráció, 2010. 98-99)
388 A 20. és 21. század folyamán az új médiumok megjelenése mindinkább az idő hálózatos érzékelését tudatosította, s így a posztmodern temporalitás a szimultán módon operáló nézőpontrendszereket felismerve, azok dinamikus hálózatára épül. Az idő ezen hálózatos modelljének leképezését és körüljárását többek között a Deleuze-Guattari által vizsgált rizóma jelensége tette transzparenssé, amely szerint a rizómán belül bármelyik pont kapcsolódhat és kapcsolódnia is kell bármelyik másik ponthoz. A rizóma a kettéágazó, bináris logikán és hierarchián alapuló gyökér-struktúrával szemben szerteágazó vonalakban manifesztálódik, amelyeket végtelen számú kapcsolódási pontok és az ezekből kialakuló módosulások heterogenitása jellemez. Így például a vírusok hordozói (ember, állat) is rizomatikus kapcsolatban állnak, ahol a vírus hordozza és közvetíti az előző gazdatestek genetikai sejtinformációit, így okozva további módosulásokat, miközben önmaga is folyamatosan átalakul. Az ehhez hasonló hálózatos kapcsolatokból pedig épp a rend, a genealógia, az ősforrás hiányzik. A rizomatikus modell megértésében kulcsszerepet játszik az, hogy a hierarchikus észlelésben alapként vagy bázisként számon tartott kiindulópont helyett itt kiindulópontok halmazával állunk szemben, amelyek különféle irányok és dimenziók felé tartanak. A bázis fogalma helyett a rizóma inkább egy (dinamikusan változó) közepet feltételez: semmiképp sem középpontot, hanem inkább egy fennsíkszerű teret, amelyből és amely felé vonalak (vagy inkább hullámok?) száguldanak, összekapcsolódva, módosulva, megtörve, mellérendelő viszonyrendszerben. Ekképp a rizóma maga alkotja azt a köztes tájat, amely egyfelől mindig több indulási és kilépési pont között létezik, másfelől a szimultán észlelésmódok és tapasztalatok, a posztmodern idő-fogalom hálózatos modelljeként is funkcionálhat. (Gilles DELEUZE - Felix GUATTARI: Rizóma, ford. Gyimesi Tímea, Ex Symposion, 1996/15-16., http://www.c3.hu/~exsymposion/HTML/fu/deleuze/kerete.htm. Letöltés: 2014.08.09.)
389 TAYLOR: Uo.
390 Amint arra Imre Zoltán rámutatott, a Mozgó Ház izolációjának kérdéséhez hozzájárulhatott az a tény is, hogy a társulat tagjai képző-, illetve médiaművészeti, míg Hudi László alapvetően külföldi színházi irányból, tehát mindenképpen a magyar színházi hagyományokon kívül eső tapasztalatok birtokában érkeztek a hazai színházba, s talán ennek köszönhető az is, hogy integrációjuk nem történt meg. (Imre Zoltán szíves szóbeli közlése alapján)
391 Katherine N. HAYLES: How We Became Posthuman, University of Chicago Press, 1999. 288.
392 http://www.beautyanalysis.com/index2_mba.htm (2012. 12. 18.)
393 http://velvet.hu/trend/2012/04/26/ime_a_7_hijan_tokeletes_arcu_lany/ (2012. 12. 18.)
394 Gondoljunk csak Claudia Schiffer 2012-es jubileumi Guess-fotóira, amiken úgy néz ki, mint pályája elején, az 1989-es Guess-reklámokban.
395 GADAMER, Hans-Georg: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994.
396 Heller Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998.
397 Vö. GRASSI, Ernesto: A szépség ókori elmélete. Tanulmány, Pécs, 1997. 42-46.
398 Vö. ECO, Umberto (szerk.): A szépség története. Európa, Bp., 2005. 66.
399 http://www.kirstengeisler.com/en/werke/ (2012. 12. 18.)
400 Fontos megjegyezni, hogy Platón a szépség terminusát ontológiai létezőként gondolta el, nem esztétikai vagy művészeti fogalomként tárgyalta.
401 PLATÓN: Lakoma. In: Platón összes művei I. kötet. Európa, Bp., 1984. 943-1017. (adott rész a 999. oldalon található)
402 Vö. HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 63-79.
403 Kant szépségfogalma nagyon hasonló Platón „hideg szépségéhez": mindketten a vágymentességet és a szemlélődést/elidőzést hangsúlyozzák. A kanti szépség ellentétpárja azonban a fenségesség fogalma, míg a platóni „hideg szépség" párja a „meleg szépség" terminusa.
404 Vö. HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 63-79.
405 PLATÓN: Az állam. In: Platón összes művei II. kötet. Európa, Bp., 1984. 5-710.
406 HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 70. (kiemelés HELLER Ágnestől)
407 http://hvg.hu/panorama/20110415_facebook_letiltas_courbet_vagina (2012. 12. 18.)
408 ARISZTOTELÉSZ: Poétika. Kossuth, Bp., 1994. 17.
409 Bár Kant nem állít fel hierarchiát a természeti szép és a művészi szép között, példái általában a természeti szépre vonatkoznak. Hegel viszont a művészeti szép fölényét hirdeti.
410 Grassi, Ernesto: A szépség ókori elmélete. Tanulmány, Pécs, 1997. 114. (kiemelés Grassitól)
411 Vö. VITRUVIUS Pollio, Marcus: Tíz könyv az építészetről. Quintus, Szeged, 2009. III. könyv
412 Leonardo da Vinci a Vitruvius-tanulmányról
http://extensii.ubbcluj.ro/odorheiusec/tanulutmutat-tav/6%20felev/vizualis-nev.pdf (2013. 01. 26.)
413 Bár maga a művészettörténet mint tudomány is ekkor alakul ki, hiszen ekkorra tehető Giorgio Vasari életrajzgyűjteményének megjelenése a kor itáliai festőiről.
414 A bizánci művészet előzménye és kozmológiai háttere arab eredetű. Ez a kozmologikus harmónia a világmindenség egyes részeihez számi és zenei megfeleléseket rendel.
415 Vö. PANOFSKY, Erwin: Az emberi arányok stílustörténete. Magvető, Bp., 1976. 44.
416 PANOFSKY, Erwin: Az emberi arányok stílustörténete. Magvető, Bp., 1976. 54.
417 Vö. ECO, Umberto (szerk.): A szépség története. Európa, Bp., 2005. 82.
418 képek itt:
http://www.nlm.nih.gov/exhibition/historicalanatomies/durer_home.html (2012. 12. 18.)
419 TRAPP, Wilhelm: Der schöne Mann: Zur ästhetik eines unmöglichen Körpers. Erich Schmidt Verlag GmbH&Co., Berlin, 2003.
420 FIRENZUOLA, Agnolo: A női szépségről. Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010.
421 Agnolo FIRENZUOLA: A női szépségről. Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010. 21.
422 MOLNÁR Dávid: Agnolo FIRENZUOLA, a szépség anatómusa. In: Agnolo FIRENZUOLA: A női szépségről, Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010. 97-113.
423 FIRENZUOLA, Agnolo: A női szépségről. Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010.
424 Ezek a gondolatok majd megjelennek Kantnál is.
425 BURKE, Edmund: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően. Magvető, Bp., 2006. 56.
426 KANT, Immauel: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Bp., 2003. 126.
427 Vö. KANT, Immauel: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Bp., 2003. 120.
428 KANT, Immauel: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Bp., 2003. 122.
429 Vö. LYOTARD, Jean-François: A fenséges és az avantgárd. Enigma, 1995/2. 49-61. o.
430 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 5. o. (kiemelés Hegeltől)
431 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 45. o. (kiemelés Hegeltől)
432 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 9. o.
433 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 10. o.
434 Vö. GADAMER, Hans-Georg: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 13-16. o.
435 HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 226. o.
436 HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 226. o.
437 Wolfgang WELSCH: Esztétikai gondolkodás. L'Harmattan - Magyar Daseinanalitikai Egyesület, Bp., 2011. 55.
438 Im. 57.
439 Uo.
440 Vö. Wolfgang WELSCH: Im.10-47.
441 Érdekes, hogy a Welsch által leírt észleléspszichológia nagyon hasonló a Hansen számára kiindulópontot jelentő bergsoni hatáselmélethez, ennek ellenére a test és az észlelés kérdésében teljesen más következtetésre jutottak.
442 Wolfgang WELSCH: Im.12.
443 Im. 15.
444 Annak ellenére, hogy a modernitás művészetét az esztétika megszállottjának tartja. Az anesztétizálódást alapvetően posztmodern jelenségként jellemzi.
445 Wolfgang WELSCH: Im. 30.
446 Wolfgang WELSCH: Im. 20.
447 Vö. MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 49-65.
448 MANOVICH, Lev: Im. 52.:„Röviden, az újmediális tárgyak önálló részekből épülnek fel, amelyek viszont még kisebb önálló részekből állnak, és így tovább, egészen a legkisebb „atomokig", mint például a pixelekig, a 3D pontokig és a karakterekig." - saját ford.
449 Im. 63.
450 Uo.
451 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 64. o. „Összefoglalva a számítógépes réteg és a kulturális réteg hatnak egymásra. Ha az új médiától eltérő fogalmat használunk, azt mondhatjuk, hogy egybeépülnek. Ennek az egybeépülésnek az eredménye az új számítógépes kultúra: keveréke az emberi és számítógépes értelemnek, a hagyományos módnak, ahogy az emberi kultúra modellezi a világot, és a számítógép saját módjainak, ahogy ábrázolja azt." - saját ford.
452 WEIBEL, Peter: The Postmedia Condition. (idézet a VII. részben)
http://www.medialabmadrid.org/medialab/medialab.php?l=0&a=a&i=329 (2013. 03. 25.)
„Minden művészeti diszciplína megváltozott a média révén. A média hatása univerzális. A mediális paradigma a művészet összes ágát átfogja." - saját ford.
453 Im.: „A posztmediális állapot két fázisban difiniálható: 1. a médiák közötti egyenlőség és 2. a médiák közötti keveredés." - saját ford.
454 Im.:„Ez a médiatapasztalat minden esztétikai tapasztalat mintájává válik. Éppen ezért nincs többé művészet a médián túl. Senki sem menekülhet a médiától. Nincs többé festészet a médián kívül vagy a médián túl. Nincs többé szobrászat a médián kívül vagy a médián túl. Nincs többé fényképészet a médián kívül vagy a médián túl." - saját ford.
455 Im.„Manapság nyitott az út a nem-legitimált művészet előtt. A művészeti ágak közötti verseny megszűnt. Ma már csak az elmélet és a gyakorlat, illetve a tudomány és a művészet között létezik verseny. A művészet elveszítette a képi monopóliumát a tudomány képgeneráló eljárásainak köszönhetően." - saját ford.
456 MANOVICH, Lev: Posztmédia esztétika: Krízisben a médium
http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=227 (2012. 12. 18.)
457 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 200.1
458 Vö. MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 106-109. o.
459 GADAMER, Hans-Georg: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 70. o.
460 Fontos megjegyezni, hogy Deleuze sokkal nagyobb hasonlóságot vél felfedezni az emberi test és a kamera működése között. Szerinte a test szűrőként funkcionál: az univerzum rengeteg képéből a számára legmegfelelőbbet kiválasztja, arra fókuszál. Így jön létre az adott ember saját valósága, tere, ideje. Ez a kiválasztás szerinte teljesen homológ a filmes vágással és a keretbe helyezéssel. Hansen azonban erőteljesen bírálja Deleuze felfogását, hiszen ez az emberi megtestesítéstől teljesen függetleníti az észlelést. Hansen szerint a film keretező technikája nem állítható párhuzamba a test keretezésével.
461 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 110.
„Valójában a test (szerepe) egy óriási (számítógépes) egérré, pontosabban egy óriási joystikká csökkent." - saját ford.
462 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 111.
„Összefoglalva, a VR egyszerre folytatta a néző mozdulatlanságának hagyományát azzal, hogy a felhasználót a számítógéphez láncolta; és egyszerre létrehozott egy teljesen új állapotot azzal, hogy elvárta, hogy a néző mozogjon." - saját ford.
463 A szimuláció előfutárának tekinthetjük a pszeudo-tájképeket és a barokk illuzorikus boltozatfreskókat.
464 Vö. MANOVICH, Lev: The Language of New Media, The MIT Press, Cambridge, 2001. 111-114.
465 HANSEN, Mark B. N.: Test és kép között: Miért „új" az újmédia-művészet. In: Kiss Gábor Zoltán (szerk.): Narratívák 10.: A narrációtól az attrakcióig. Bp., Kijárat, 2011. 181-197.
466 HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004.
467 Ezen a felfogáson alapul Tim Coe A perfect face című 2006-os installációja, ahol a kiállítás látogatói Claudia Schiffer arcát torzíthatták tetszésüknek megfelelően.
http://tim-coe.net/htmlcontent/APerfectFace.html (2012. 12. 18.)
468 HANSEN feltételezéseit megerősítették a neurológiai kutatások is. A könyvben főleg Francisco Varela munkásságára hivatkozik.
469 Bergson, Henri: Materie und Gedächtnis: Eine Abhandlung über die Beziehung zwischen Körper und Geist. Diederichs, Jena, 1919.
470 Vö. 69. lábjegyzet
471 Vö. HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004. 21-45. o.
472 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001.
473 Vö. HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004. 158.
474 Horkheimer, Max - Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz, Bp., 2011. 153-207.
475 Vö. HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004. 40.
476 Céljai között szerepel egy fotózás Karl Lagerfelddel.
477 Vö. LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, Az aktuális és a virtuális
478 LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, Az aktuális és a virtuális (kiemelés Lévytől)
479 LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, Az aktuális és a virtuális (kiemelés Lévytől)
480 Nem véletlenül hangsúlyozom a női nem vágyát és nem a férfiét. A platóni „hideg szépség" és a kanti szép fogalmával is Maya Brush (szexuális) vágymentességét próbáltam körüljárni. Véleményem szerint Maya a nők álma, ők hozták létre, saját vágyprojekciójuk megtestesülése (ráadásul megalkotója is nőnemű). Többek között ezt bizonyítja a mell arányosan kis mérete. Susan Bordo A karcsú test olvasata című tanulmányban (http://apertura.hu/2009/tel/bordo - letöltés dátuma: 2013. 03. 23.) írja, hogy manapság az ideális női test nem csupán csontsovány, hanem a teljesen feszes, kitüremkedésektől mentes. Egyrészt egy anorexiás nő számára a mell is ilyen nemkívánatos kitüremkedésnek minősül, másrészt egy ilyen test elérése az ösztönök (nemcsak a mohóság, hanem a bujaság bűnének) feletti győzelmét hirdeti. Külön érdekesség, hogy a kampányfotókon a különlegesen vékony modelleken a kiálló csontokat (bordákat, lapockát) is leretusálják, vagyis az is kitüremkedésnek minősül. Bordo elméletét tehát alátámasztják a divatanyagok is: a női szépség manapság a feszes, vékony sziluettet jelenti, mindenféle domborulat (legyen az bőr, zsír vagy csont) nélkül.
481 MANOVICH, Lev: The Death of Computer Art
http://www.manovich.net/TEXT/death.html (2013. 03. 23.)
482 BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. In: Kiss Attila Attila - Kovács Sándor - Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 161-193. 164.
483 BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. In: Kiss Attila Attila - Kovács Sándor - Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 161-193. 165.
484 HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004.
485 Ez gyakorlatilag megegyezik azzal az esettel, amiről Manovich és Hansen beszél.
486 Ez történik a Second Life típusú játékoknál is.
487 LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, A Möbius-hatás
488 BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. In: Kiss Attila Attila - Kovács Sándor - Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 161-193.
489 SZ. MOLNÁR Szilvia: Bevezetés a kortárs magyar irodalomba. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2005.
490 Uo. 11-12.
491 Kappanyos András: Van-e posztmodern líra? http://epa.oszk.hu/00000/00002/00081/kappanyos.htm (utolsó megtekintés: 2014. március 25.)
492 SZ. MOLNÁR Szilvia: Bevezetés a kortárs magyar irodalomba. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2005. 12-14.
493 MÉSZÁROS Márton: Mai magyar irodalmi olvasókönyv - bevezetés a kortárs magyar irodalom olvasásába. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2010. 75.
494 KÁNTÁS Balázs: Merítés - Kritikák a kortárs magyar líra tárgyköréből. Kántás Balázs, 2011. 3-5.
495 GOODY, Jack: Nyelv és írás. (ford. Szécsi Gábor) In: Nyíri Kristóf-Szécsi Gábor: Szóbeliség és írásbeliség - A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron Kiadó, Budapest, 1998. 194-196.
496 BENCZIK Vilmos: A jelek színeváltozásai a másodlagos szóbeliségben.
http://benczikvilmos.fw.hu/jelekszinevaltozasai.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 24.)
497 Ld. említés szintjén a „Nyelvi fordulat az irodalomban" című fejezetben.
498 NYÍRI Kristóf-SZÉCSI Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség: A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó, 1998. 15.
499 BENCZÍK Vilmos: A jelek színeváltozásai a másodlagos szóbeliségben.
http://benczikvilmos.fw.hu/jelekszinevaltozasai.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 24.)
500 RORTY, Richard (ed): The Linguistic Turn: Recent Essays in Philosophical Method. Chicago and London, The University of Chicago Press, 1967.
501 Gottfried Boehm fogalma.
502 William John Thomas MITCHELL fogalma.
503 Erika Fischer-Lichte fogalma.
504 Immanuel Kant fogalma.
505 Raymond Williams és Stuart Hall fogalma.
506 FABÓ Kinga: "Nyelvi fordulat" az irodalomban. Magyar Nyelv, 1980. 196.
507 Ezalatt a nyelvi fordulat mint fogalom létrejötte utáni időszakot értem, amelyben többek között Parti Nagy is alkotott. Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg.
508 KERESZTURY Tibor: Parti Nagy Lajos: Csuklógyakorlat. Alföld, 1987/5. 77.
509 NÉMETH Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony, Kalligram, 2002. 120-121.
510 MANOVICH, Lev: Az újmédia nyelve. In: Gerencsér Péter (szerk.): Új, média, művészet. Universitas Szeged Kiadó, Szeged, 2008. 13-45.
511 Az újmédia fogalma azonban nem ennyire egyszerű és leszűkíthető. Manovich öt kategóriát különböztet meg, melyek az újmédia jellegzetességeit foglalják magukban. Mivel ezek nagy összefüggéseket mutatnak a számítógépes adatfeldolgozással, könnyen mondhatnánk, elég csak ennyit állítani az újmédia fogalmaként. Ez a terminológia azonban nem ennyire egyszerű. Az első kategória a numerikus reprezentációé, amely azt mutatja meg, hogy az újmédiás tartalmak digitális kódokból állnak, melyek matematikailag leírhatók - viszont manipulálhatók is, s ezáltal a média programozhatóvá válik. A második jellemző a modularitás, amely az újmédia fraktális szerkezeteként is nevezhető, komplex, mozgatható elemeket foglal magában. A harmadik sajátosság az automatizálás, amely során objektumokat módosíthat vagy generálhat a felhasználó. A negyedik a változtathatóság, végül pedig az átkódolást, a számítógépes adatszerveződés mibenlétét határozza meg Manovich az újmédia jellegzetességének.
512 NÉMETH Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony, Kalligram, 2002. 130.
513 Uo. 11.
514 NÉMETH Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony, Kalligram, 2002. 24-25.
515 KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nyelv mint alkotótárs: Nyelviség és esztétikai tapasztalat újabb irodalmunkban. In: Uő: Beszédmód és horizont. Formációk az irodalmi modernségben. Budapest, Argumentum, 1996. 303.
516 PARRAGH Szabolcs: Betűkbe zárt világ - poszt-literalitás az irodalomelméletben. http://parszab.hu/letoltes/bzv.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 25.)
517 http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/blog (utolsó megtekintés: 2014. március 30.)
518 http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm (utolsó megtekintés: 2014. március 23.)
519 http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/SMS (2014. március 30.)
520 NAGY Zoltán: Irodalmi fogalomtár. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2007. 183.
521 http://blogregeny.com/index.html (utolsó megtekintés: 2014. március 29.)
522 http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Ban_Csaba_Egi_tunemeny&id=70684&type=22 (utolsó megtekintés: 2014. március 21.)
523 KERESZTURY Tibor: Félterpeszben. (Arcképek az újabb magyar irodalomból). Budapest, Magvető Kiadó, 1991. 168
524 Petőfi Irodalmi Múzeum - Parti Nagy Lajos életrajza https://pim.hu/object.E1F26A49-1D97-4884-969A-C420D27801D4.ivy (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
525 KULCSÁR SZABÓ Ernő: „Magát mondja / ami írva van" - Jegyzetek az újabb magyar líráról. Budapest, Prae, 2008/2. 5-15.
526 VARRÓ Dániel: Szívdesszert. Budapest, Magvető, 2007. 78.
527 BŐGEL György: Blogvilág - egy műfaj születése. Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006.
528 Uo. 13.
529 CSALA Bertalan: Van-e olyan műfaj, hogy blog? In: Balázs Géza-Bódi Zoltán: Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat-Infonia, 2005.
530 http://zakkantanett.blogspot.hu/2014/02/everyday-hero.html (utolsó megtekintés: 2014. március 21.)
531 BÓDI Zoltán: A blogok nyelvészeti aspektusai. http://epa.oszk.hu/02200/02263/00005/a-blogok-nyelveszeti-aspektusai.html (utolsó megtekintés: 2014. március 21.)
532 BARTES, Roland: Délibération. In Oeuvres complètes. Seuil, Párizs, 1995. III K. 1004-1014.
533 Számos esetben találkozunk olyan tartalmi megoldásokkal, melyek során egy „Tovább" gombra kattintva olvashatjuk el az adott bejegyzésben taglalt gondolatokat, véleményeket. Ez szakítja meg az olvasás linearitását; illetve a további hiperlinkek lehetővé teszik a más oldalak vagy bejegyzések közötti ingázást is.
534 http://blogregeny.com/gyik/3-sajtomappa/11-mi-a-blogregeny.html (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
535 LEJEUNE, Philippe (szerk. Z. Varga Zoltán): Önéletírás, élettörténet, napló - Válogatott tanulmányok. BUKSZ, 16. évf. 3. szám, 2004. 265-268. http://epa.oszk.hu/00000/00015/00035/pdf/09szemle06.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
536 KESZEG Anna: Műfajemigráció? Blogtörténet és naplóirodalom.
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00135/keszega.html (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
537 BÓDI Zoltán: A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban.
http://epa.oszk.hu/01900/01963/00009/pdf/infotars_2004_04_01_026-038.pdf (utolsó megtekintés: 2014. április 1.)
538 BÓDI Zoltán: Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere.
http://www.epa.oszk.hu/00000/00032/00005/bodi.htm (utolsó megtekintés: 2014. április 1.)
2 M. B. HANSEN: Embodying Technesis: Technology Beyond Writing, University of Michigan Press, 2000.
3 M. B. HANSEN: New Philosophy for New Media, Cambridge, MA: MIT Press, 2004.
4 M. B. HANSEN: Bodies in Code: Interfaces with Digital Media (2006), New York and London, Routledge, 2012.
5 M. B. HANSEN: Bodies in Code: Interfaces with Digital Media (2006), New York and London, Routledge, 2012.
6 M. B. HANSEN and W. J. T. MITCHELL: Critical Terms for Media Studies, University of Chicago Press, 2010.
7 Mark B. HANSEN: Embodying Technesis: Technology Beyond Writing, University of Michigan Press, 2000. 3.
8 Sandy STONE: The War of Desire and Technology at the Close of the Mechanical Age, Cambridge, MIT Press, 1996. 176.
9 HANSEN. Uo.
10 Im. 4.
11 Im. 4.
12 Im. 4.
13 Im. 4-5.
14 Im. 4-5.
15 Uo.
16 Uo.
17 A technézis szelleme azonban minden olyan szöveg esetében ott kísért, amely filozófiai vagy elméleti kérdésként közelít a technológiához, így Hansen könyvében is, amennyiben elsősorban a mestergondolkodók és követőik diskurzusának erőteljes kritikáját, és nem a technológia „robusztus materialitásának" részletes kifejtését adja. N. Katherine Hayles, a How We Became Posthuman: Virtual Bodies in Cybernetics, Literature and Informatics (Chicago: University of Chicago Press, 1999) című könyv szerzője, a Hansen könyvéhez írott Előszavában kiemeli, hogy ennek a könyvnek pontosan az a „küldetése" és a „kérdése", hogy megvizsgálja, miként értelmezi a filozófia és az elméleti gondolkodás a technológiát, és ezáltal „készíti elő a talajt a technológiai materialitás elemzésére". Hansen, Im. viii.
18 Uo.
19 Uo.
20 Im. 6-7.
21 Im. 6-7.
22 Don TAPSCOTT: Az egyetem újrafelfedezése (fordította: Farkas János László). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 92. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
23 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 1.
24 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 23.
25 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants, Part II: Do They Really Think Differently? = Marc Prensky's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part2.pdf, 4.
26 ACZÉL Petra: Médiaretorika, Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 122. o.
27 Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei (összeállította: NYÍRI Kristóf), Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2010. 50.
28 SAMU János: A digitális tükrök felé (az interaktivitás paradigmája). In: SAMU János: A médium eseménye: szövegmozg(at)ás, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 2011. 182. NetTanTár), http://www.youtube.com/watch?v=Gi7B7iupfTY)
29 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001),
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 2.
30 Marc PRENSKY: Im. 1.
31 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. Született kamaszok a technokultúrában című fejezet: 204-209.
32 Im. 206.
33 SÁGVÁRI Bence: A gyerekek internethasználatának jellegzetességei = Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1028
34 SÁGVÁRI Bence: Im.
35 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003):
http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 4.
36 CSEPELI György: Im. Uo.
37 CSEPELI György-PRAZSÁK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010. 82.
38 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 204.
39 Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei (összeállította: NYÍRI Kristóf), Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2010. 19.
40 KITTA Gergely: Médiahasználat a magyar ifjúság körében. In: Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet (szerkesztette: Székely Levente), Budapest, 2013. 260.
41 KITTA Gergely: Im. 280. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
42 Jacques DERRIDA: Khóra. In: Jacques DERRIDA: Esszé a névről (Szenvedések. Kivéve a név. Khóra) (fordította: Boros János, Csordás Gábor és Orbán Jolán) - Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995. 113.
43 Dan SIMMONS: Endymion (fordította: Huszár András), Agave Könyvek, Budapest, 2012. 33. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
44 Kurt Vonnegutnak az 1994. május 8-án a Syracuse Egyetemen tartott avatási beszédét idézi Douglas COUPLAND: „A" generáció (fordította: Pék Zoltán) - Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. 9.
45 Margaret Meadet idézi Nyíri Kristóf: Tanulás és tudás a mobil világban. In: „Az oktatás közügy". A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötete (szerkesztette: Benedek András és Hunyady Györgyné), Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009. 194.
46 Seymour PAPERT: Diversity in Learning: A Vision for the New Millennium, Part 2 = Seymour Papert's personal website (1999), http://www.papert.org/articles/diversity/DiversityinLearningPart2.html
47 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 3.
48 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants, Part II: Do They Really Think Differently? = Marc PRENSKY's website (2001):
http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part2.pdf, 7.
49 Don TAPSCOTT: Az egyetem újrafelfedezése (fordította: Farkas János László). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 92.
50 GYARMATHY Éva: Diszlexia a digitális korszakban - Műszaki Kiadó, Budapest, 2013. 26. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
51 Margaret Meadet idézi Nyíri Kristóf: Tanulás és tudás a mobil világban. In: „Az oktatás közügy". A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötete (szerkesztette: Benedek András és Hunyady Györgyné), Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009. 194.
52 Don TAPSCOTT: Az egyetem újrafelfedezése (fordította: Farkas János László). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 92.
53 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 189.
54 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 206.
55 PLÉH Csaba: Új kommunikáció - új gondolkodás? = Iskolakultúra, 2001/3., 68.
56 Uo.
57 PLÉH Csaba: A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet = Korunk, 2011/8. (augusztus), 13.
58 A gyermekkép Pukánszky Béla meghatározása szerint „önmagában is komplex fogalom, benne a gyermekkel kapcsolatos gondolatok, vélemények elvont ideák formájában öltenek testet. A gyermek ezen a síkon többnyire eszményített, gyakran mitizált alakban jelenik meg az adott korszak és az adott társadalom »magas«-kultúrájában [...] Ez a gyermekkép általában a normativitás elemét is tartalmazza, mivel az idealizált gyermek tulajdonságait írja le." (Pukánszky Béla: A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében = Pukánszky Béla honlapja (2005), http://www.pukanszky.hu/Ovoda.pdf, 1.)
59 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 23.
60 Pethőné Nagy Csilla: A neveléstudomány új paradigmája: a konstruktív pedagógia = Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, http://www.ntk.hu/kozepiskola/parbeszed/blog
61 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001), http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 4.
62 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
63 Seymour PAPERT: Diversity in Learning: A Vision for the New Millennium = Seymour Papert's personal website (1999): http://www.papert.org/articles/diversity/DiversityinLearningPart1.html
64 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003):
http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 6.
65 Uo.
66 TARI Annamária: Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban, Generációs különbségek a munkahelyen című rész, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010. 185-189.
67 CSEPELI György-PRAZSÁK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010. 84. (A kiemelés a szerzőpárostól származik.)
68 Im. 86.
69 Éppen a digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók Marc Prensky által megalkotott kifejezéspárja alkotja az Örök visszatérés? Társadalom az információs korban kötet idézett alfejezetének címét. (CSEPELI György-PRAZSÁK Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban,Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010. II.9.1. Digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók, 82-92.)
70 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003), http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 6-7. „Egy kisgyerek, aki felügyelet nélkül ül egy holoárokban, sok mindent lát, de csak nagyon keveset ért" - olvasható Dan SIMMONS Hyperion bukása című regényében. (Dan SIMMONS: Hyperion bukása (fordította: Huszár András), Agave Könyvek, Budapest, 2011. 403.)
71 Nyíri Kristóf: Tanulás és tudás a mobil világban. In: „Az oktatás közügy". A VII. Nevelésügyi Kongresszus zárókötete (szerkesztette: Benedek András és Hunyady Györgyné),Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest, 2009. 193.
72 Nyíri Kristóf: Im. Uo.
73 Nyíri Kristóf: Im. Uo.
74 Kommunikációs felszabadulás (Interjú Nyíri Kristóffal. Készítette: Kis Ervin Egon). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 39. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
75 Philippe ARIÈS: L'Enfant et la vie familiale sous l'ancien régime, Plon, Paris, 1960; angol fordítás Philippe Ariès: Centuries of Childhood: A Social History of Family Life (translated by Robert Baldick), Random House, New York, 1962
76 Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm
77 Seymour PAPERT szövegét idézi Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm, továbbá Mobilvilág. A kapcsolat és közösség új élményei (összeállította: Nyíri Kristóf),Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2010. 53.
78 Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm
79 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája,Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
80 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Im. Uo.
81 David ALLEN: Is Childhood Disappearing? = iBrarian
http://www.ibrarian.net/navon/paper/Is_Childhood_Disappearing_.pdf?paperid=7973301, 2.
82 NYÍRI Kristóf: Információs társadalom és nyitott művelődés (2000) = Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének Akadémiai-filozófiai Nyitott Egyeteme, http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/eotvos.htm
83 NYÍRI Kristóf: Im.
84 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája,Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
85 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája,Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 205.
86 Noam Chomsky on Democracy and Education in the 21st Century and Beyond. Interview, By Daniel Falcone = Truthout, Saturday, 01 June 2013. http://www.truth-out.org/opinion/item/16651-noam-chomsky-on-democracy-and-education-in-the-21st-century-and-beyond#startOfPageId16651
87 Hugh CUNNINGHAM: Children and Childhood in Western Society Since 1500,Longman, London, 1995
88 David ALLEN: Is Childhood Disappearing? = iBrarian
http://www.ibrarian.net/navon/paper/Is_Childhood_Disappearing_.pdf?paperid=7973301, 1.
89 Neil POSTMAN: The Disappearance of Childhood,Vintage Books, New York, 1982; David ELKIND: The Hurried Child: Growing Up Too Fast Too Soon,Reading, MA: Addison Wesley, 1981; Marie WINN: Children Without Childhood: Growing up too Fast in the World of Sex and Drugs - Penguin Books, New York, 1981; Joshua MEYROWITZ: No Sense of Place: The Impact of Media on Social Behavior - Oxford University Press, New York:, 1985
90 Altered STATES: How Television Changes Childhood. An interview with Joshua Meyrowitz by Barbara Osborn (1990) = Center for Media Literacy (CML): http://www.medialit.org/reading-room/altered-states-how-television-changes-childhood
91 Neil POSTMAN: The Disappearance of Childhood - Vintage Books, New York, 1982
92 David ALLEN: Is Childhood Disappearing? = iBrarian:
http://www.ibrarian.net/navon/paper/Is_Childhood_Disappearing_.pdf?paperid=7973301, 3. (A kiemelés Allentől származik.)
93 David ALLEN: Im. 4. (A kiemelés Allentől származik.)
94 David ALLEN: Im. Uo. (A kiemelés Allentől származik.)
95 Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 75.
96 Uo.
97 Leszek KOŁAKOWSKI: Over het alledaagse leven, Boom, Amszterdam, 2000. 99., idézi Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 75.
98 Witold Gombrowiczot idézi Paul VIRILIO: Az információs bomba (fordította: Ádám Anikó), Magus Design Stúdió Kft., Budapest, 2002. 45. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
99 CSEPELI György: Régi és új digitális generáció = Csepeli György network (2003), http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_2003_45.pdf, 5.
100 KOLLÁR József-KOLLÁRNÉ Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája, Mentofaktúra Kiadó, Budapest, 2009. 208.
101 Uo.
102 Im. 209.
103 Im. 208.
104 Uo.
105 Alain FINKELKRAUT: La Défaite de la pensée, Gallimard, Paris, 1987; magyarul Alain FINKELKRAUT: A gondolkodás veresége (fordította: Vidor Pálné), Osiris Kiadó, Budapest, 1996
106 Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 75.
107 Uo.
108 Im. 57.
109 Im. 58.
110 Im. 55.
111 Jacques DERRIDA: Hit és tudás. A „vallás" két forrása a puszta ész határain (fordította: Boros János és Orbán Jolán), Brambauer, Pécs, 2006. 88.
112 Theodore ROSZAK: The Making of a Counter Culture. Reflections on the Technocratic Society and Its Youthful Opposition, London, 1970. 291., idézi Maarten DOORMAN: A romantikus rend (fordította: Balogh Tamás és Fenyves Miklós), Typotex, Budapest, 2006. 57.
113 Maurizio FERRARIS: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája (2005) (fordította: Gál Judit), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008
114 Umberto ECO: A mobiltelefon és az igazság. In: Maurizio FERRARIS: Im. 7-10.
115 Lásd továbbá Umberto ECO-Jean-Claude CARRIERE: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől [a beszélgetéseket vezeti: Jean-Philippe de Tonnac] (fordította: Sajó Tamás), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010
116 Maurizio FERRARIS: Im. 111.
117 Maurizio FERRARIS: Im. 99. és 125.
118 Umberto ECO: Már nem átlátszó a képernyő (fordította: Szénási Ferenc). In: Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához (összeállította és szerkesztette: Gelencsér Gábor, a szöveggyűjtemény összeállításában közreműködött: Hartai László), Korona Kiadó, Budapest, 2004. 304.
119 Maurizio FERRARIS: Im. 109.
120 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 125.
121 Maurizio FERRARIS: Im. 5.
122 Im. 120. o. Ferraris itt elsősorban a Grammatológia első, A könyv vége és az írás kezdete című fejezetére utal. (Jacques DERRIDA: Im. 25-51.)
123 Maurizio FERRARIS: Im. 265-266. A kiemelések az idézett forrásból származnak.
124 Im. 266.
125 Maurizio FERRARIS: Im. 96., 99., 109., 123. és 124.
126 Im. 123.
127 Im. 124.
128 Im. 111.
129 Dan SIMMONS: Endymion (fordította: Huszár András),Agave Könyvek, Budapest, 2012. 9. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
130 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 27. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
131 Im. 75.
132 Im. Uo. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
133 NYÍRI Kristóf: A hagyomány filozófiájához. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék, Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 13.
134 NYÍRI Kristóf: Im. Uo. (A kiemelés Nyíritől származik.)
135 Maurizio FERRARIS: Im. 98. o.
136 Ongot idézi: NYÍRI Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék,Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 71.
137 Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás (1984). Tizenkettedik (szótári anyagában bővített) lenyomat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. 11. (7-8. szabály: A mássalhangzók írása)
138 Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai, Im. 11-12. o. (10. szabály: Az ábécé), 187. o. (Dz és Dzs címbetű)
139 Im. 91. (227. szabály: „A dz és a dzs többjegyű betű, azaz nem hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket.") (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
140 FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 122.
141 Uo.
142 Im. 121. o. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
143 Szerepeljen itt néhány, SMS-íráskor használatos gyakori sablon: Hívja fel:; Otthon vagyok. Hívjon ott!; A munkahelyemen vagyok. Hívjon ott!; Megbeszélésen vagyok. Hívjon -kor; Kések. Ott leszek -kor.
144 Lásd: O. NAGY Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete, Talentum Kiadó, Budapest, 1999; BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Szólások. 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára,Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
145 BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Előszó. In: BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Szólások. 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára,Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. V.
146 BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Im. Uo.
147 BÁRDOSI Vilmos-KISS Gábor: Im. Uo.
148 O. NAGY Gábor: Nyelvünk virágai, a szólások. In: O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete,Talentum Kiadó, Budapest, 1999. 11. o.
149 Jacques DERRIDA: Mi a költészet? (fordította: Horváth Krisztina és Simonffy Zsuzsa). In: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény (szerkesztette: Bókay Antal-Vilcsek Béla-Szamosi Gertrud-Sári László),Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 276. o.
150 A Google Instant szolgáltatásával kapcsolatban lásd annak hivatalos weboldalát: Google Instant: eredmények gépelés közben, http://support.google.com/websearch/bin/answer.py?hl=hu&answer=186610 (Google: a keresés világa)
151 Facebook: https://www.facebook.com
152 Lásd például: ORIGO sztaki szótár Copyright © 1995-2012. http://szotar.sztaki.hu
153 Lásd például: Wikipédia. A szabad enciklopédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap
154 Google Poetics (alapító: Sampsa Nuotio, kurátor: Raisa Omaheimo, 2012 óta), http://www.googlepoetics.com. Facebook-oldal: https://www.facebook.com/GooglePoetics?fref=ts
155 Sampsa Nuotio-Raisa Omaheimo: What is Google Poetics? (November 4th 2012. Helsinki, Finland), http://www.googlepoetics.com/post/35060155182/info
156 Ongot idézi: NYÍRI Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék,Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 71. o.
157 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf),Typotex, Budapest, 2003. 263. o.
158 További rövidítések találhatók a weben elérhető „magyar-magyar szótárban": http://magyarmagyar.hu
159 SAMU János: A kód logikája. In: SAMU János: A médium eseménye: szövegmozg(at)ás,Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 2011. 13-14.
160 Maurizio FERRARIS: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája (fordította: Gál Judit),Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. 110.
161 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Bartholomew jelen van a nyelv hajnalán. In: Douglas COUPLAND: „A" generáció (fordította: Pék Zoltán),Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. 279-286.
162 Im. 281. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
163 Im. 282.
164 Im. 282.
165 Im. 283.
166 Maurizio FERRARIS: Im. 119. o.
167 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Im. 282. o.
168 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Im. 281. o. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
169 VARRÓ Dániel: Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk. In: VARRÓ Dániel: Szívdesszert: kis 21. századi temegén - Magvető, Budapest, 2007. 14. o.
170 VARRÓ Dániel: Im.
171 Maurizio FERRARIS: Im. 110. o. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
172 Maurizio FERRARIS: Im. 110-111. o.
173 Julien Picard (Douglas COUPLAND): Im. 282. o.
174 Maurizio FERRARIS: Im. 110. o.
175 Uo.
176 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ),Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 85. o.
177 FALUDY György: Jegyzet a helyesíráshoz. In: FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből,Villon Kiadó, Budapest, 2003. 7. o. „A nyelvész feladata, hogy a helyesírás szabályait fenntartsa és azokon csak indokolt esetben változtasson" (FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. 120. o.) - olvasható a FALUDY György és Eric JOHNSON által közösen jegyzett kötet egy szöveghelyén, majd az a fenti idézetekkel korrespondáló felhívás olvasható a szövegben, mely szerint a nyelvész „nem változtasson a szavak írásmódján, mikor a szavak kiejtése nem változik." (FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. Uo.)
178 A mesterséges nyelveknek és különösképpen az eszperantónak a (szükségszerű-törvényszerű) fragmentálódásával kapcsolatban lásd NYÍRI Kristóf: Nyelvszokás és nyelvújítás. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék,Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 15-27. o., elsősorban: 21-25. o. Miként Nyíri fogalmaz: „az egyetemes [vagyis területi és közösségi tagolódástól függetlenül létező és funkcionáló] nyelv eszméje nem kevésbé illuzórikus, mint az egyetemes életformáé." (NYÍRI Kristóf: Im. 25. o.)
179 Carl Raschke: Digitális kultúra, a harmadik tudásforradalom és a jövő hiperegyeteme (fordította: Mester Béla) In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította NYÍRI Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 87. o.
180 Friedrich Kittler: The History of Communication Media = Hydra.humanities.uci.edu - The Hydra @ UCI. The Hydra: a map of theory, by Peter Krapp, http://hydra.humanities.uci.edu/kittler/comms.html
181 Walter J. Ong: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word,Methuen, New York, 1982; magyarul Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség. A szó technologizálása (fordította: Kozák Dániel), Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet-Gondolat Kiadó, Budapest, 2010
182 Walter J. Ong: Oralität und Literalität. Die Technologisierung des Wortes (Übersetzer: Wolfgang Schömel), Westdeutscher Verlag, Opladen, 1987
183 NYÍRI Kristóf: Nyelvszokás és nyelvújítás. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék, Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 16. o. (A kiemelés Nyíritől származik.)
184 FALUDY György: Jegyzet a helyesíráshoz. In: FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 7. o.
185 FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 120. o.
186 FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. 141. o.
187 FALUDY György: Jegyzet a helyesíráshoz. In: FALUDY György-Eric JOHNSON: Jegyzetek az esőerdőből, Villon Kiadó, Budapest, 2003. 7. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
188 FALUDY György-Eric JOHNSON: Im. 120. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
189 Friedrich Kittler: The History of Communication Media = Hydra.humanities.uci.edu - The Hydra @ UCI. The Hydra: a map of theory, by Peter Krapp, http://hydra.humanities.uci.edu/kittler/comms.html
190 Harold Adams Innis: Empire and Communications, Oxford University Press, Oxford, 1950
191 Maurizio FERRARIS: Im. 118. o.
192 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 264. o.
193 ACZÉL Petra: Médiaretorika - Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 115. o. A kiemelés tőlem származik. B. O.
194 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 264. o.
195 Huszár Ágnes meghatározása szerint a nyelvbotlásnak a „felnőtt ember - szándéka ellenére létrejövő, saját fonológiai, morfológiai, szemantikai stb. normatudatának meg nem felelő - hibás beszédprodukcióját nevezzük." (Huszár Ágnes: A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében, Tinta Kiadó, Budapest, 2005. 15. o.)
196 Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben,Trezor Kiadó, Budapest, 2001. 52. o.
197 Benczik Vilmos: Im. 53. o.
198 NYÍRI Kristóf: Mobil információs társadalom: visszatérés a gyökerekhez In: Communications in the 21st Century. The Mobile Information Society, T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. (korábban Westel Mobil Rt.)-MTA Filozófiai Kutatóintézete, interdiszciplináris kutatás 2001 januárjától, http://wap.phil-inst.hu/2001_maj/Nyiri_prez/nyiri_text.htm
199 ACZÉL Petra: Médiaretorika, Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 115. o.
200 ACZÉL Petra: Im. Uo.
201 Orbán Jolán: Nyelvjátékok, írásjátékok - Wittgenstein és Derrida. In: Irodalom, nyelv, kultúra (szerkesztette: Kálmán C. György és Orbán Jolán), Jelenkor, Pécs, 1998. 65-99.o.
202 Balázs Géza: Az új média retorikája = Vigilia, 2003/1., http://www.vigilia.hu/regihonlap/2003/1/balazs.htm
203 Balázs Géza: Im.
204 Maurizio FERRARIS: Im. 118. o. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
205 Esterházy Péter: Függő,Magvető Kiadó, Budapest, 1981
206 Bohumil Hrabal: Taneční hodiny pro starší a pokročilé, Československý spisovatel, Praha, 1964; magyarul Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak (fordította: Hosszú Ferenc), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007
207 James JOYCE: Ulysses (Szentkuthy Miklós fordítását átdolgozta: Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012
208 GARACZI László: MetaXa, Magvető Kiadó, Budapest, 2006
209 VARRÓ Dániel: Vers az elektronikus levelekről, amiket váltunk. In: VARRÓ Dániel: Szívdesszert: kis 21. századi temegén, Magvető, Budapest, 2007. 14. o.
210 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 28. o.
211 Jacques DERRIDA: Im. Uo.
212 Jacques DERRIDA: Im. Uo. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
213 Jacques DERRIDA: Im. Uo. (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
214 Maurizio FERRARIS: Im. 105. o.
215 Maurizio FERRARIS: Im. Uo.
216 Maurizio FERRARIS: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája (fordította: Gál Judit), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. 105. o.
217 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ), Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 131. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
218 Idézi NYÍRI Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. In: NYÍRI Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék, Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989. 72. o.
219 SAMU János: A digitális tükrök felé (az interaktivitás paradigmája). In: SAMU János: A médium eseménye: szövegmozg(at)ás, Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, 2011. 179. o.
220 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 263. o. (A kiemelés Nyíritől származik.)
221 NYÍRI Kristóf: Im. Uo.
222 Roland BARTHES: S/Z (fordította: Mahler Zoltán), Osiris Kiadó, Budapest, 1997
223 Barbara JOHNSON: A kritikai különbözőség: BartheS/BalZac (fordította: Hegyi Pál) = Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1994/1-2. (Az amerikai dekonstrukció), 140. o.
224 Barbara JOHNSON: Im. 141. o.
225 Barbara JOHNSON: Im. Uo.
226 Barbara JOHNSON: Im. Uo.
227 Barbara JOHNSON: Im. 141. o.
228 Barbara JOHNSON: Im. Uo.
229 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf), Typotex, Budapest, 2003. 263. o.
230 NYÍRI Kristóf: Im. Uo. (A kiemelés Nyíritől származik.)
231 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm. Tószegi Zsuzsanna tolmácsolásában:„a könyvolvasáshoz kapcsolódó mozdulatok, műveletek (a könyv kézben tartása, lapozás stb.) segítik, ezzel szemben a képernyős olvasáshoz kapcsolódók (egérkattintás, görgetés stb.) gátolják a figyelem összpontosítását." (TÓSZEGI Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez = Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009/4., http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm. A kiemelések Tószegitől származnak.)
232 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm
Farkas Károly ellenben azon meglátásának ad hangot, mely szerint „[a]z elektronikus, gépesített információkezelés gyorsabb, hatékonyabb olvasást, fogalmazást, írást, keresést, felfogást és reagálást tesz lehetővé és kíván meg." (FARKAS Károly: Gyorsolvasás - Számítógép. Hatékony informálódás a nyomtatott és az elektronikusan megjelenített dokumentumokból = Új Pedagógiai Szemle, 2003. április, http://www.epa.hu/00000/00035/00070/2003-04-ta-Farkas-Gyorsolvasas.html (A kiemelés Farkas Károlytól származik.)) Az adott kontextusban a szerzőnek az az álláspontja releváns, amely szerint a számítógépes adatkezelési módoknak az olvasás közbeni összpontosításra gyakorolt hatása pozitív előjelű: „A számítógép fizikai aktivitást is kíván. Csupán ez az izomtónus is segít a koncentrálás növelésében." (FARKAS Károly: Im.)
233 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm
234 TÓSZEGI Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez = Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009/4., http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm
235 Storybooks On Paper Better For Children Than Reading Fiction On Computer Screen, According to Expert = Science Daily, 2008. december 19., http://www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081219073049.htm
236 TÓSZEGI Zsuzsanna: Az olvasás trónfosztása? Adalékok a könyvből, illetve a képernyőről való olvasás kérdéséhez = Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009/4., http://www.tanszertar.hu/eken/2009_04/tzs_0904.htm
237 NYÍRI Kristóf: Konzervatívnak lenni az internet korában = Információs Társadalom, 2006/4., 15.
238 Uo.
239 Uo.
240 Walter BENJAMIN: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (Kurucz Andrea új fordítását átdolgozta: Mélyi József). In: Médiatörténeti szöveggyűjtemény (összeállította: Peternák Miklós és Szegedy-Maszák Zoltán, kontrollszerkesztő: Kürti Emese), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék, Budapest, 2011. 87.
241 Walter BENJAMIN: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (Kurucz Andrea új fordítását átdolgozta: Mélyi József). In: Médiatörténeti szöveggyűjtemény (összeállította: Peternák Miklós és Szegedy-Maszák Zoltán, kontrollszerkesztő: Kürti Emese), Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék, Budapest, 2011. 87.
242 SZŰTS Zoltán: A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2013. 23.
243 Maurizio FERRARIS: Im. 109. o.
244 Im. Uo.
245 Aleida ASSMANN: Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai (fordította: Görföl Balázs) In: Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem (szerkesztette: Kisantal Tamás), Kijárat Kiadó, Budapest, 2009. 156.
246 Im. 157.
247 Maurizio FERRARIS: Im. 123.
248 Im. 124.
249 FARKAS Károly: Gyorsolvasás - Számítógép. Hatékony informálódás a nyomtatott és az elektronikusan megjelenített dokumentumokból = Új Pedagógiai Szemle, 2003. április, http://www.epa.hu/00000/00035/00070/2003-04-ta-Farkas-Gyorsolvasas.html (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
250 Espen AARSETH: Műfaji zavar: a narrativizmus és a szimuláció művészete (fordította: Czitrom Varga Enikő). In: Narratívák 7. Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában (szerkesztette Fenyvesi Kristóf és Kiss Miklós), Kijárat Kiadó, Budapest, 2008. 160. o.
251 TAMÁS Pál: Az elkésettek stratégiái, avagy a posztszocialista információs társadalom jövőképeiről. Információpolitikai megközelítések Kelet- és Közép-Európában az 1990-es években. In: Az információs társadalom felé. Tanulmányok és hozzászólások (szerkesztette: Dombi Gábor és Lafferton Emese), Replika Kör, Budapest, 2001. 53. o.
252 TAMÁS Pál: Im. 53. o.
253 ACZÉL Petra: A digitális leves íze. Új média - új kultúra? (a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának nyílt napján, 2012. január 13-án tartott előadás), http://www.youtube.com/watch?v=KMKtkO_r1bM
254 KITTA Gergely: Médiahasználat a magyar ifjúság körében. In: Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet (szerkesztette: Székely Levente) - Kutatóközpont, Budapest, 2013. 254. o.
255 Michael Strangelove: The Internet, Electric Gaia and the Rise of the Uncensored Self = Computer-Mediated Communication Magazine, 1994/5., http://www.ibiblio.org/cmc/mag/1994/sep/self.html
256 Paul Miller: I'm still here: back online after a year without the internet = The Verge, May 1. 2013. http://www.theverge.com/2013/5/1/4279674/im-still-here-back-online-after-a-year-without-the-internet (A kiemelés az idézett forrásból származik.)
257 Hans Magnus ENZENSBERGER: Absolute Emptiness. The Null-Medium, or Why all Complaints about Television are Irrelevant (translation: William Wheele). In: Are you Ready for TV? (translations: Jane Brodie, Wendy Gosselin, William Wheeler) - Museu d'Art Contemporani de Barcelona (MACBA)-Centro Galego de Arte Contemporánea (CGAC), Barcelona-Santiago de Compostela, 2010-2011. 22. Hasonló elképzelésének ad hangot Neil Postman a televíziós hírműsorok egy típusával, továbbá részben Umberto Eco a nyolcvanas évek televíziózásával, mint Enzensberger a nullmédiummal kapcsolatban. Miként Postman fogalmaz: „that embedded in the surrealistic frame of a television news show is a theory of anticommunication, featuring a type of discourse that abandons logic, reason, sequence and rules of contradiction." (Neil POSTMAN: Amusing Ourselves to Death. Public Discourse in the Age of Show Business (New Introduction by Andrew Postman) - Penguin books, New York, 2006. 105.) Eco leírása szerint a Neotévé, azaz a nyolcvanas évek televíziós kultúrája egyre kevésbé tematizálja a külvilágot, miközben egyre inkább önmagára és a nézőközönséggel fentartott kapcsolatára reflektál. (Umberto Eco: 'A Guide to Neo-Television of the 1980s' = Framework, 1984/25. 19.)
258 SÁGVÁRI Bence: A gyerekek internethasználatának jellegzetességei = Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1028
259 EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei (Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére) - Ithaka Research & Consulting, Budapest, 2011
260 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001): http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf
261 EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei (Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére) - Ithaka Research & Consulting, Budapest, 2011. 5. o.
262 NYÍRI Kristóf: A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 263. o.
263 Neil RUDENSTINE: Az internet megváltoztatja a felsőoktatást (fordította: Farkas János László) In: Virtuális egyetem Magyarországon (Kovács Gábor közreműködésével összeállította Nyíri Kristóf) - Typotex, Budapest, 2003. 55. o.
264 Neil RUDENSTINE: Im. 51-52. o.
265 Neil RUDENSTINE: Im. 52. o.
266 Marc PRENSKY: Digital Natives, Digital Immigrants = Marc Prensky's website (2001), http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf, 1.
267 Maurizio FERRARIS: Im. 120. o.
268 Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ) - Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 28. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.)
269 Jacques DERRIDA: Im. 27.
270 Maurizio FERRARIS: Im. 97.
271 Maurizio FERRARIS: Im. 52. o. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
272 W. J. T. MITCHELL: A képi fordulat (fordította: Hornyik Sándor) = Balkon, 2007/11-12., http://balkon.c3.hu/2007/2007_11_12/01fordulat.html
273 George P. LANDOW: Hypertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson? (fordította: Ivacs Ágnes) = Artpool Művészetkutató Központ, http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
274 George P. LANDOW: Im.
275 Roland BARTHES: A műtől a szöveg felé (fordította: Kovács Sándor). In: Roland BARTHES: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások (fordította: Babarczy Eszter, Kovács Sándor, Mihancsik Zsófia és Romhányi Török Gábor), Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 67-74.
276 Roland BARTHES: Im. 70. (A kiemelés Barthes-tól származik.)
277 Roland BARTHES: S/Z (fordította: Mahler Zoltán) - Osiris Kiadó, Budapest, 1997
278 Roland BARTHES: A műtől a szöveg felé (fordította: Kovács Sándor). In: Roland BARTHES: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások (fordította: Babarczy Eszter, Kovács Sándor, Mihancsik Zsófia és Romhányi Török Gábor), Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 72.
279 George P. LANDOW: Im. http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
280 George P. LANDOW: Im. http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html
281 Maurizio FERRARIS: Im.120. (A kiemelések az idézett forrásból származnak.) A webet könyvként meghatározó Ferraris-szövegrészhez egy jegyzet tartozik, amely az internetes oldalak gyakran kifogásolható formatervezését teszi szóvá. Megjegyzi, hogy ezek az esztétikai szempontból elmarasztalható website-ok „afféle könyvszármazékok", vagyis „nem veszik figyelembe, hogy egészen más honlapot olvasni, mint könyvet". (Maurizio FERRARIS: Im. 403. o. A kiemelés tőlem származik. B. O.)
282 Maurizio FERRARIS: Im. 127.
283 Nyíri Kristóf érvelése szerint ellenben „[a] web az összevisszaságok, esetlegességek és egyenetlenségek dacára a kultúra és tudomány eddig soha nem látott gazdagságát és rendezettségét nyújtja." (NYÍRI Kristóf: Mobil információs társadalom: visszatérés a gyökerekhez In: Communications in the 21st Century. The Mobile Information Society - T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. (korábban Westel Mobil Rt.)-MTA Filozófiai Kutatóintézete, interdiszciplináris kutatás 2001 januárjától, http://wap.phil-inst.hu/2001_maj/Nyiri_prez/nyiri_text.htm) Vesd össze: FEKETE J. József: A könyv és a könyv nélküli irodalom. Az írás szentségétől a szubkulturális deviancia kulturális jelenséggé minősüléséig. In: FEKETE J. József: Teremtett világok. Imádságos kolostor II., zEtna, Zenta, 2006. 124.
284 Aleida ASSMANN: Szövegek, nyomok, hulladékok: a kulturális emlékezet változó médiumai (fordította: Görföl Balázs) In: Narratívák 8. Elbeszélés, kultúra, történelem (szerkesztette: Kisantal Tamás), Kijárat Kiadó, Budapest, 2009. 146-159.
285 FEKETE J. József: A könyv és a könyv nélküli irodalom. Az írás szentségétől a szubkulturális deviancia kulturális jelenséggé minősüléséig. In: FEKETE J. József: Teremtett világok. Imádságos kolostor II. - zEtna, Zenta, 2006. 122.
286 Lásd Jacques DERRIDA: Grammatológia. Első rész (transzformálta: Molnár Miklós ) - Életünk-Magyar Műhely, Budapest-Párizs, 1991. 27., bővebben: Jacques DERRIDA: Im. 21-51. (a Grammatológia első, Az írás a betű előtt című része)
287 ORLOVSZKY Géza: Túl a szövegen? = Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar, Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program (BIÖP), A (magyar) digitális irodalom alakulása -
a hypertext (kutatási program: 2001-2004), http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/otka038043/cikkek/og.htm
288 Dan SIMMONS: Hyperion bukása (fordította: Huszár András) - Agave Könyvek, Budapest, 2011. 340.
289 Hans Magnus ENZENSBERGER: Absolute Emptiness. The Null-Medium, or Why all Complaints about Television are Irrelevant (translation: William Wheele). In: Are you Ready for TV? (translations: Jane Brodie, Wendy Gosselin, William Wheeler) - Museu d'Art Contemporani de Barcelona (MACBA)-Centro Galego de Arte Contemporánea (CGAC), Barcelona-Santiago de Compostela, 2010-2011. 17.
290 Hans Magnus ENZENSBERGER: Im. 16.
291 Arthur KROKER: A posztalfabetikus jövő (fordította: SAMU János Vilmos) = DNS Médium, 2004/1-2., 11.
292 ORLOVSZKY Géza: Túl a szövegen? = Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Kar, Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program (BIÖP), A (magyar) digitális irodalom alakulása -
a hypertext (kutatási program: 2001-2004), http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/otka038043/cikkek/og.htm
293 Utaljunk itt Esterházy Péternek az ábráknak és egyéb képi tartalmaknak fontos szerepet biztosító írásművészetére (ESTERHÁZY Péter: Bevezetés a szépirodalomba, Magvető, Budapest, 1986), HAZAI Attila Szex a nappaliban (HAZAI Attila: Szex a nappaliban, Balassi Kiadó, Budapest, 2000), továbbá VARRÓ Dániel Szívdesszert című kötetére (VARRÓ Dániel: Szívdesszert: kis 21. századi temegén, Magvető Kiadó, Budapest, 2007). Ez utóbb említett, Rácz Nóra rajzait, illusztrációit tartalmazó kiadvány szisztematikusan reflektál a digitális infokommunikációs módozatokra, s azokat több alkalommal is szövegszervező elvként kezeli.
294 GYARMATHY Éva: Diszlexia a digitális korszakban - Műszaki Kiadó, Budapest, 2013. 14. o.
295 Érdekességként említhető, hogy Kosztolányi 1930-ben megjelent, a rádióról és a televízióról szóló szövegében azon meglátásának adott hangot, mely szerint „[a] jövőben bizonyára akadnak olyan emberek is, kik tekintélyes, alapos műveltségre tesznek szert, anélkül, hogy irni-olvasni tudnának." (KOSZTOLÁNYI Dezső: Uj szavak a rádióról és televizorról = A Pesti Hírlap Vasárnapja, 1930/24. (június 15), 4.)
296 ACZÉL Petra: Médiaretorika, Magyar Mercurius, Budapest, 2012. 127.
297 Uo. (A kiemelés tőlem származik. B. O.)
298 Im. 128.
299 Uo.
300 Uo.
301 Im. 128.
302 Im. 127.
303 Hans-Thies LEHMANN: Posztdramatikus színház (ford. Berecz Zsuzsa - Kricsfalusi Beatrix - Schein Gábor), Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 17. (Kiemelés az eredeti szövegből.)
304 Marshall McLuhan kanadai médiateoretikus a különféle technikai médiumokat az emberi test és érzékek kiterjesztéseként írta le, mint amelyek magukba olvasztják a különféle emberi szervek vagy idegrendszeri területek funkcióit, mint ahogyan például a kamera magába olvasztotta és kiterjesztette a szem funkcióját. (Lásd: Marshall MCLUHAN: Understanding Media: The Extensions of Man, MIT Press, 1994.) McLuhan téziseinek a médiatudományok szociokulturális perspektívájából észlelhető hiányai ugyanakkor épp abból fakadnak, hogy a médiumok hatásait az univerzálisként tételezett emberi érzékszervek puszta fizikai eseményeiként vizsgálja. (Ehhez lásd: Raymond WILLIAMS: Television: Technology and Cultural Form, Routledge, New York, 121-139.)
305 Vö.: Peter BOENISCH: Aesthetic Art to Aisthetic Act: Theatre, Media, Intermedial Performance = Intermediality in Theatre and Performance, szerk. Freda CHAPPLE - Chiel KATTENBELT, Amsterdam-New York, Rodopi, 2006. 113. (103-116)
306 A különféle analóg technológiák színházi megjelenésének változatos példáit és vizsgálati perspektíváit mutatja be az alábbi, 2013-ban megjelent hiánypótló tanulmánygyűjtemény: Theatre, Performance And Analogue Technology. Historical Interfaces and Intermedialities, szerk. Kara REILLY, Houndmills, Palgrave Macmillan, 2013.
307 BOENISCH, Im. 113.
308 Ahogyan Klemens Gruber megfogalmazta: „Who am I, seeing this black square, and how and where do I stand in relation to it?" (Klemens GRUBER: Early Intermediality: Archaeological Glimpses = Mapping Intermediality in Performance, szerk. Sarah BAY-CHENG - Chiel KATTENBELT - Andy LAVENDER - Robin NELSŐN, Amsterdam, Amsterdam University Press, 2010. 248. (247-257))
309 Im. 253.
310 W. J. T. MITCHELL: Bevezetés. Mi a kép? (ford. Szécsényi Endre) = A képek politikája. W. J. T. MITCHELL válogatott írásai, szerk. SZŐNYI György - SZAUTER Dóra, Szeged, JATE Press, 2008. 42-43.
311 Különálló kutatást érdemelne, hogy a hang és kép, valamint a hangzó szöveg és test dialektikája miként alakította a történelem folyamán a színházmodelleket, illetve azok vízióit, ábrázolási hagyományait és játéknyelvét, például a kora modern emblematikus színház, a barokk spektákulumszínház, a polgári szószínház, az absztrakt színház példáin keresztül, ám mindennek vizsgálata jelen írás kereteit szétfeszítené.
312 KÉKESI KUN Árpád: A rendezés színháza, Budapest, Osiris, 2007. 78.
313 Ahogyan Darida Veronika érzékletesen rámutatott: „Appia szerint minden színpadi térben - vagy a színpadként működő épületekben, templomokban, terekben - a test mozgását elsősorban a zene határozza meg. Ez az eleven tér így lesz - a test közvetítése révén - a zenei rezonancia felülete". (DARIDA Veronika: Színház utópiák, Budapest, Kijárat, 2010. 114.)
314 Adolphe APPIA: Oeuvres Complètes IV.k.1921-1928. Idézi KÉKESI KUN, Uo., 93.
315 Melyek természetesen kiegészíthetőek lennének - a teljesség igénye nélkül - többek között Maurice Maeterlinck android színházával, Edward Gordon Craig a mozgás szimbolizmusát kutató vízióival, Oskar Schlemmer mechanikus színházával, Mejerhold konstruktivizmusával, Brecht epikus színházával, Grotowski szegény színházával, vagy Robert Wilson képszínházával.
316 Lásd: Patrick CARNEGY: Wagner and the Art of Theatre, Yale University Press, 2006. 75.
317 Im. 121.
318 Im. 76.
319 Lásd még: Friedrich KITTLER: Optikai médiumok (ford. Kelemen Pál), Budapest, Ráció - Magyar Műhely, 2005. 185.
320 KITTLER: Im. 10-11. (Kittler az idézet elején természetesen csak arra utal, hogy a német színház- és médiatudósok a 20-21. század fordulójáig kevés figyelmet szenteltek a színház és film mediális konvencióinak, illetve azok egymásra hatásának vizsgálatára, ám azóta - mint a korábban hivatkozott két hiánypótló tanulmánygyűjtemény, az Intermediality in Theatre and Performance és a Mapping Intermediality in Performance példája is mutatja - több kutatás is indult ebben a témában.)
321 BÁRDOS Artúr: Filmesztétika [1913] = Kulturális közegek, szerk. BEDNANICS Gábor - BÓNUS Tibor, Budapest, Ráció, 2005. 302.
322 Edward Gordon CRAIG: The Art of the Theatre (First Dialogue) = UŐ., On The Art of Theatre, Heinemann, London, 1957. 137-181.
323 Chiel KATTENBELT: Intermediality in Theatre and Performance: Definitions, Perceptions and Medial Relationships, Culture, Language and Representation, Vol. VI, 2008. 23. (19-29.)
324 A kérdés természetesen nem csupán a kortárs színházi előadásokkal összefüggésben merülhet fel, ahogyan a médiakörnyezet komplexitása sem kizárólag a mozi, videó, televízió és számítógép által fémjelzett új századok jellemzője. Annyi mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a digitális-technológiai médiumok mindennapi életbe való rohamos integrálódása tudatosította a médiakörnyezet eme összetettségét, ily módon tehát nem maga a jelenség új, hanem az, ahogyan gondolkodunk róla.
325 Christopher B. BALME: Intermediality: Rethinking the Relationship between Theatre and Media, THEWIS, 2004., 1. -
http://www.theaterwissenschaft.uni-muenchen.de/mitarbeiter/professoren/balme/balme_publ1/balme_publ_aufsaetze/intermediality.pdf1 [Letöltés: 2013-10-13]
326 Max HERRMANN: Über Theaterkunst = Stefan CORSSEN, Max Herrmann und die Anfänge der Theaterwissenschaft, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1998. 282-291.
327 Walter BENJAMIN: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában (ford. Kurucz Andrea, Mélyi József), http://www.aura.c3.hu/walter_benjamin.html [Letöltés: 2013.10.12.]
328 Idézi BALME, Uo., 5.
329 A fizikai jelenlét fogalma meghatározza Peggy Phelan elméleti munkáit is, aki szintén a jelenidejűség és testi jelenvalóság kizárólagosságát hangsúlyozza a performansz ontológiájával kapcsolatban, habár ő a performanszt éppen a kapitalista logikába illeszkedő színházzal szemben igyekszik meghatározni: „A performansz egyedül a jelenben él. (...) A performansz a valóságot az élő testek jelenlétén keresztül foglalja magában." Ilyen módon a performansz mint valós, jelenidejű, transzgresszív esemény tételeződik, amely ellenáll a tömegmédiumok által befolyásolt és meghatározott színházi iparnak. (Peggy PHELAN: Unmarked: The Politics of Performance, London - New York, Routledge, 1993. 147-148)
330 Marco DE MARINIS: The Semiotics of Performance (ford. Aine O'Healy), Bloomington - Indianapolis, Indiana University Press, 1993. 137.
331 Vö. Erika FISCHER-LICHTE: A performativitás esztétikája (ford. Kiss Gabriella), Budapest, Balassi, 2009. 9-25.
332 BALME, Im. 5.
333 Im. 3.
334 Eric BENTLEY: A dráma élete (ford. Földényi F. László), Pécs, Jelenkor, 2005. 123.
335 Lessing argumentációját a Horatius Ars Poeticájában megjelenő ut pictura poesis elméleti alapjainak kritikájával indította. Horatius a kifejezést (nagyjából: „a festészet úgy, miként a költészet") analógiaként használta, hogy összehasonlítsa a festészet és költészet befogadásának lehetőségeit, s e két médium hasonlósága mellett érvelt. Szerinte a költészet ugyanolyan elemzést igényel, mint a festészet, vagyis, ahogyan egyes képeket csak közelről, míg másokat nagyobb távolságból lehet csak igazán élvezni, úgy igényli a költői szöveg is egyszer a szoros olvasatot, míg máskor a nagy egészként való vizsgálatot.
336 BALME: Uo., 4.
337 Gotthold Ephraim LESSING: Laokoón, vagy a festészet és költészet határairól (ford. Vajda György Mihály) =, Lessing. Válogatott esztétikai írásai, szerk. BALÁZS István, Budapest, Gondolat, 1982. 252. (193-303)
338 Noёl CARROLL: The Specificity of Media in the Arts, Journal of Aesthetic Education, Vol. 19. No. 4. Winter, 1985. 12.
339 Jens SCHRÖTER: Discourses and Models of Intermediality, CLCWeb: Comparative Literature and Culture, 13.03.2011. 5. - http://dx.doi.org/10.7771/1481-4374.1790 [Letöltés: 2013-10-15]
340 Az intermedialitásról való diskurzus Schröter-féle osztályozásának további csoportjai: 1. szintetikus intermedialitás, amely az intermedialitást a különféle médiumok egyetlen szupermédiumba olvadásaként ismeri fel (gyökerei a wagneri Gesamkunstwerkhez kötődnek); 2. formális /transzmediális intermedialitás, amely a több médiumban is előforduló struktúrákat kutatja; 3. transzformációs intermedialitás, amely az egyik médium másik médiumban való reprezentálódásaként vizsgálja az intermedialitást.
341 Példának lásd: Meredith Monk, Laurie Anderson, Richard Foreman, Wooster Group, Squat Theatre, Mozgó Ház Társulás, The Builders Association, Needscompany, Robert Lepage, Romeo Castellucci, Robert Wilson, Frank Castorf, Jan Fabre, Guy Cassiers, Gob Squad, TÁP Színház, Blast Theory, Rimini Protokoll, Stefan Pucher, Thomas Ostermeier, John Jesurun, Bodó Viktor, Mundurczó Kornél, Természetes Vészek Kollektíva.
342 BALME: Im. 6-8.
343 Lásd például Robert Lepage Polygraph (1987) vagy épp Bodó Viktor két évtizeddel későbbi Bérháztörténetek (2008) című rendezését.
344 Lepage Playing Cards című tetralógiájának második darabja. Ex Machina, Hearts, rendezte: Robert Lepage, bemutató: Ruhrtriennale, Essen, 2013. 09. 29.
345 Peter M. BOENISCH: coMEDIA electrONica, Theatre Research International, 2003/1. 34-45.
346 BOENISCH: Im. 38.
347 De Kerckhove vizsgálata rámutatott, hogy a klasszikus görög színház gyakorlata több órán keresztül megkövetelte a többé-kevésbé mozdulatlan közönség tekintetének egyetlen fix területre való koncentrációját. Ekképp a színházi esemény koordinálta a térbeli és időbeli viszonyokat, és a közönséget egy újfajta, egységesítő és leválasztott, a kinesztetikus részvételt nem bátorító észlelésmódhoz szoktatta, a színházi előadások „észlelési tréningjein" keresztül. Így a tér maga is mentális konstrukcióvá, spektákulummá vált. (Idézi BOENISCH, Uo., 38.)
348 BOENISCH: Im. 38-39.
349 Lásd: Hans-Thies LEHMANN: Posztdramatikus színház (ford. Kricsfalusi Beatrix, Berecz Zsuzsa, Schein Gábor), Budapest, Balassi, 2009.
350 LEHMANN: Im. 9-24.
351 BOENISCH: Im. 44.
352 Jay David BOLTER - Richard GRUSIN: Remediation. Understanding New Media, MTI Press, Cambridge, Massachussets, 1999. 21-49.
353 BOLTER-GRUSIN: Im. 33-34.
354 Erika FISCHER-LICHTE: Im. 49-50.
355 Mint például a Rimini Protokoll Call Cutta című előadása, ahol a közönség tagjai egy Indiából jelentkező telefonos operátor útmutatásait követve járnak be egy városrészt; vagy a Gob Squad estétől hajnalig tartó Room Service című produkciója, ahol a nézők egy hotel előterében összegyűlve televíziókon keresztül figyelhetik a hotelszobákba zárt performereket, akik telefonon keresztül kérnek segítséget „az éjszaka túléléséhez".
356 Peggy PHELAN: Im. 146.
357 Philip AUSLANDER: Liveness: Performance in a Mediatized Culture, Abingdon-New York. Routledge, 2008. 3.
358 Ráadásul, a médium-specifikus narratíva kapcsán Auslander megjegyzi, hogy az „élő előadás" (legyen szó színházról, zenéről vagy egyéb előadóművészetről) terminust pusztán a film, a televízió és a digitális médiumok megjelenése kényszerítette ki, elhatároló és definitív lépésként - a rögzítés lehetőségét bevezető technikai médiumok megjelenése előtt csak „előadásról", s nem „élő előadásról" esett szó.
359 Freda CHAPPLE - Chiel KATTENBELT: Key Issues in Intermediality in Theatre and Performance = Intermediality in Theatre and Performance, szerk. UŐ., Amsterdam - New York, Rodopi, 2006. 24.
360 Klaus Bruhn JENSEN, Intermediality = International Encyclopedia of Communication, szerk. Wolfgang DONSBACH, Blackwell Publishing, Oxford, Blackwell Reference Online, 2008. - http://www.blackwellreference.com/public/tocnode?id=g9781405131995_yr2013_chunk_g978140513199514_ss60-1 [Letöltés: 2014-03-20]
361 Chiel KATTENBELT: Intermediality in Performance and as a Mode of Performativity = Mapping Intermediality in Performance, szerk. BAY-CHENG et al., Amsterdam University Press, 2010. 16. (13-23.)
362 Lars ELLESTRÖM: The Modalities of Media: A Model for Understanding Intermedial Relations = Media Borders, Multimodality and Intermediality, szerk. UŐ., Basingstoke - Hampshire, Palgrave MacMillan, Houndmills, , 2010. 11-48.
363 Lásd: „[i]f all media were fundamentally different, it would be hard to find any interrelations at all; if they were fundamentally similar, it would be hard to find something that is not already interrelated. Media, however, are both different and similar, and intermediality must be understood as a bridge between medial differences that is founded on medial similarities" (ELLESTRÖM: Im. 12.)
364 ELLESTRÖM: Im. 29.
365 BAY CHENG et al: Im. 27.
366 Hans-Thies LEHMANN: A logosztól a tájképig (ford. Enyedi Éva), Theatron, V. évf. 2. sz., 2004. 28-29. (25-30) - Kiemelések az eredeti szövegből.
367 IMRE Zoltán: Szöveg - előadás. A Mozgó Ház Társulás posztmodern bricolage-ai = Alternatív színháztörténetek. Alternatívok és alternatívák, szerk. UŐ, Budapest, Balassi, 2008. 471.
368 Miként azt Imre Zoltán is megjegyzi, „(...) a Mozgó Ház előadásai a legnagyobb nemzetközi színházi fesztiválokon (Amszterdam, Berlin, Belgrád, London, Nancy, Avignon, Caracas) rendre sikert arattak", ahol „az elismerés egyrészt a következő díjakra vonatkozik: Európai Fesztiválok díja, Szarajevói Nemzetközi Fesztivál legjobb előadás díja, San Antonio Fesztivál legjobb rendezés, díszlet, előadás díja; másrészt pedig arra, hogy előadásaikat műsorára tűzte az ARTE, a 3sat, illetve dokumentumfilmet forgatott munkáikról a Deutsche Welle Television." (IMRE, Im. 471. és 482.)
369 A teljesség igénye nélkül, példának lásd: CSÁKI Judit: Feeling, Ellenfény, 1999/1; UŐ, Ábrándot dajkáltam (A Mozgó Ház Társulás Don Juanja), Magyar Narancs 2002/5. 32; KOLTAI Tamás: Űrt érzek, Élet és Irodalom, 1999. 11. 05. 17; KOVÁCS Krisztina: Apropó, Tragédia (Mátrix gyanús), Criticai Lapok, 1999/12; MOLNÁR GÁL Péter: Trafó-tragédia, Népszabadság, 1999.11.27. 12; PERÉNYI Balázs, Halott színház temetőben, Színház, 2001/12. 19-21., SÁNDOR L. István, Színház a falanszterben, Színház, 1999/12. 7-9; SŐREGI Melinda: Amint a léggömb kipukkad, Criticai Lapok, 2002/3.
370 Diana TAYLOR: Archive and Repertoire: Performing cultural memory in the Americas, Durham and London, Duke University Press, 2003. 28.
371 IMRE, Im. 472.
372 MOZGÓ HÁZ TÁRSULÁS: Tragédia-jegyzetek, rendezte: Hudi László, bemutató: Trafó, 1999.10.15.
373 Lásd: „a domboldalon Miltiádész tör előre", vagy „társai alig bírják tartani ezt a feszített tempót".
374 A Cseresznyéskert történetének több irányba nyíló továbbírása és továbbjátszása miatt az előadás az intertextualitás kategóriája - úgy is, mint a kanonikus Csehov-értelmezéshez és Csehov-játszáshoz való viszony - felől is produktív elemzés tárgyává válhat, ám jelen tanulmánynak nem célja ennek vizsgálata. (A problémához lásd még: IMRE, Im. 207-229.)
375 A televíziós dokumentumfilmek az egész előadás alatt folyamatosan futnak, bár néhány jelenet alatt a hang nem hallható.
376 Susan SONTAG: A fényképezésről, Budapest, Európa Könyvkiadó, 2007. 28.
377 Jacques DERRIDA: Marx kísértetei (ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán), Pécs, Jelenkor, 1995. 17.
378 Im. 20.
379 MOZGÓ HÁZ TÁRSULÁS: Cseresznyéskert, 1998.
380 Lásd Bognár László érzékletes elemzését: „Mozdulatsorok egyes elemeinek a mozgás ívét megszakító, eszelős, repetitív felpörgése vagy éppen megbicsaklása. Önálló életre kelő, a testétől elkülönült mozgásba kezdő végtagok. Derékban vagy nyakcsigolyánál megtört tartás, máskor a két váll megemelkedik, a tagok élettelenül csüngenek rajtuk (...)" (BOGNÁR László: „Mi a valóság, mondd már meg!", Ellenfény, 1999/1. http://www.ellenfeny.hu/archivum/1999/1/mi-a-valosag-mondd-mar-meg, letöltés: 2013-05-03)
381 SÁNDOR L. István: Ellenképek, Színház, 1999. március, XXXII. évf. 3. szám, 31.
382 Hans-Thies LEHMANN: Posztdramatikus színház, Budapest, Balassi Kiadó, 2009. 206-207.
383 Pierre NORA: Emlékezet és történelem között (ford. K. Horváth Zsolt), Aetas, 1999/3. 143.
384 ERNST: Im. 108.
385 Az élő emberek fejét „viselő" bábok többször is feltűnnek az előadás során, ekképpen mutatva rá az élő anyag és tárgyak egyetlen, dehumanizált testként látott groteszk kapcsolatára.
386 Gilles DELEUZE: Cinema 2: The Time-Image, The Athlone Press, London, 1989. 99.
387 A 20. század harmadik negyede óta Hans-Ulrich Gumbrecht szerint az idő teljesen eltérő konstrukciója jelent meg a táguló jelen képében, köszönhetően többek között a technológiában, műszaki tudományokban végbemenő gyors változásnak, amely az (elektronikus) tárolás határait eltörölve, gyakorlatilag végtelenné tette azt. Így eluralkodott az érzés, miszerint múlt és jelen nem választható el egymástól, örökre egymás mellé helyeződtek. A múlt emlékeit, nyomait többé nem hagyhatjuk „magunk mögött". Emellett, a jövő a lehetőségek tárházából fenyegető perspektívává változott - többek között a globális felmelegedés vagy a természeti erőforrások elapadása miatt -, amelyet addig kell halasztani, ameddig lehetséges. (Hans Ulrich GUMBRECHT, A jelenlét előállítása. Amit a jelenlét nem közvetít (ford. Palkó Gábor), Budapest, Ráció, 2010. 98-99)
388 A 20. és 21. század folyamán az új médiumok megjelenése mindinkább az idő hálózatos érzékelését tudatosította, s így a posztmodern temporalitás a szimultán módon operáló nézőpontrendszereket felismerve, azok dinamikus hálózatára épül. Az idő ezen hálózatos modelljének leképezését és körüljárását többek között a Deleuze-Guattari által vizsgált rizóma jelensége tette transzparenssé, amely szerint a rizómán belül bármelyik pont kapcsolódhat és kapcsolódnia is kell bármelyik másik ponthoz. A rizóma a kettéágazó, bináris logikán és hierarchián alapuló gyökér-struktúrával szemben szerteágazó vonalakban manifesztálódik, amelyeket végtelen számú kapcsolódási pontok és az ezekből kialakuló módosulások heterogenitása jellemez. Így például a vírusok hordozói (ember, állat) is rizomatikus kapcsolatban állnak, ahol a vírus hordozza és közvetíti az előző gazdatestek genetikai sejtinformációit, így okozva további módosulásokat, miközben önmaga is folyamatosan átalakul. Az ehhez hasonló hálózatos kapcsolatokból pedig épp a rend, a genealógia, az ősforrás hiányzik. A rizomatikus modell megértésében kulcsszerepet játszik az, hogy a hierarchikus észlelésben alapként vagy bázisként számon tartott kiindulópont helyett itt kiindulópontok halmazával állunk szemben, amelyek különféle irányok és dimenziók felé tartanak. A bázis fogalma helyett a rizóma inkább egy (dinamikusan változó) közepet feltételez: semmiképp sem középpontot, hanem inkább egy fennsíkszerű teret, amelyből és amely felé vonalak (vagy inkább hullámok?) száguldanak, összekapcsolódva, módosulva, megtörve, mellérendelő viszonyrendszerben. Ekképp a rizóma maga alkotja azt a köztes tájat, amely egyfelől mindig több indulási és kilépési pont között létezik, másfelől a szimultán észlelésmódok és tapasztalatok, a posztmodern idő-fogalom hálózatos modelljeként is funkcionálhat. (Gilles DELEUZE - Felix GUATTARI: Rizóma, ford. Gyimesi Tímea, Ex Symposion, 1996/15-16., http://www.c3.hu/~exsymposion/HTML/fu/deleuze/kerete.htm. Letöltés: 2014.08.09.)
389 TAYLOR: Uo.
390 Amint arra Imre Zoltán rámutatott, a Mozgó Ház izolációjának kérdéséhez hozzájárulhatott az a tény is, hogy a társulat tagjai képző-, illetve médiaművészeti, míg Hudi László alapvetően külföldi színházi irányból, tehát mindenképpen a magyar színházi hagyományokon kívül eső tapasztalatok birtokában érkeztek a hazai színházba, s talán ennek köszönhető az is, hogy integrációjuk nem történt meg. (Imre Zoltán szíves szóbeli közlése alapján)
391 Katherine N. HAYLES: How We Became Posthuman, University of Chicago Press, 1999. 288.
392 http://www.beautyanalysis.com/index2_mba.htm (2012. 12. 18.)
393 http://velvet.hu/trend/2012/04/26/ime_a_7_hijan_tokeletes_arcu_lany/ (2012. 12. 18.)
394 Gondoljunk csak Claudia Schiffer 2012-es jubileumi Guess-fotóira, amiken úgy néz ki, mint pályája elején, az 1989-es Guess-reklámokban.
395 GADAMER, Hans-Georg: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994.
396 Heller Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998.
397 Vö. GRASSI, Ernesto: A szépség ókori elmélete. Tanulmány, Pécs, 1997. 42-46.
398 Vö. ECO, Umberto (szerk.): A szépség története. Európa, Bp., 2005. 66.
399 http://www.kirstengeisler.com/en/werke/ (2012. 12. 18.)
400 Fontos megjegyezni, hogy Platón a szépség terminusát ontológiai létezőként gondolta el, nem esztétikai vagy művészeti fogalomként tárgyalta.
401 PLATÓN: Lakoma. In: Platón összes művei I. kötet. Európa, Bp., 1984. 943-1017. (adott rész a 999. oldalon található)
402 Vö. HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 63-79.
403 Kant szépségfogalma nagyon hasonló Platón „hideg szépségéhez": mindketten a vágymentességet és a szemlélődést/elidőzést hangsúlyozzák. A kanti szépség ellentétpárja azonban a fenségesség fogalma, míg a platóni „hideg szépség" párja a „meleg szépség" terminusa.
404 Vö. HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 63-79.
405 PLATÓN: Az állam. In: Platón összes művei II. kötet. Európa, Bp., 1984. 5-710.
406 HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 70. (kiemelés HELLER Ágnestől)
407 http://hvg.hu/panorama/20110415_facebook_letiltas_courbet_vagina (2012. 12. 18.)
408 ARISZTOTELÉSZ: Poétika. Kossuth, Bp., 1994. 17.
409 Bár Kant nem állít fel hierarchiát a természeti szép és a művészi szép között, példái általában a természeti szépre vonatkoznak. Hegel viszont a művészeti szép fölényét hirdeti.
410 Grassi, Ernesto: A szépség ókori elmélete. Tanulmány, Pécs, 1997. 114. (kiemelés Grassitól)
411 Vö. VITRUVIUS Pollio, Marcus: Tíz könyv az építészetről. Quintus, Szeged, 2009. III. könyv
412 Leonardo da Vinci a Vitruvius-tanulmányról
http://extensii.ubbcluj.ro/odorheiusec/tanulutmutat-tav/6%20felev/vizualis-nev.pdf (2013. 01. 26.)
413 Bár maga a művészettörténet mint tudomány is ekkor alakul ki, hiszen ekkorra tehető Giorgio Vasari életrajzgyűjteményének megjelenése a kor itáliai festőiről.
414 A bizánci művészet előzménye és kozmológiai háttere arab eredetű. Ez a kozmologikus harmónia a világmindenség egyes részeihez számi és zenei megfeleléseket rendel.
415 Vö. PANOFSKY, Erwin: Az emberi arányok stílustörténete. Magvető, Bp., 1976. 44.
416 PANOFSKY, Erwin: Az emberi arányok stílustörténete. Magvető, Bp., 1976. 54.
417 Vö. ECO, Umberto (szerk.): A szépség története. Európa, Bp., 2005. 82.
418 képek itt:
http://www.nlm.nih.gov/exhibition/historicalanatomies/durer_home.html (2012. 12. 18.)
419 TRAPP, Wilhelm: Der schöne Mann: Zur ästhetik eines unmöglichen Körpers. Erich Schmidt Verlag GmbH&Co., Berlin, 2003.
420 FIRENZUOLA, Agnolo: A női szépségről. Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010.
421 Agnolo FIRENZUOLA: A női szépségről. Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010. 21.
422 MOLNÁR Dávid: Agnolo FIRENZUOLA, a szépség anatómusa. In: Agnolo FIRENZUOLA: A női szépségről, Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010. 97-113.
423 FIRENZUOLA, Agnolo: A női szépségről. Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2010.
424 Ezek a gondolatok majd megjelennek Kantnál is.
425 BURKE, Edmund: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően. Magvető, Bp., 2006. 56.
426 KANT, Immauel: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Bp., 2003. 126.
427 Vö. KANT, Immauel: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Bp., 2003. 120.
428 KANT, Immauel: Az ítélőerő kritikája. Osiris, Bp., 2003. 122.
429 Vö. LYOTARD, Jean-François: A fenséges és az avantgárd. Enigma, 1995/2. 49-61. o.
430 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 5. o. (kiemelés Hegeltől)
431 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 45. o. (kiemelés Hegeltől)
432 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 9. o.
433 HEGEL, G. W. F.: Esztétika. Gondolat, Bp., 1974. 10. o.
434 Vö. GADAMER, Hans-Georg: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 13-16. o.
435 HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 226. o.
436 HELLER Ágnes: A szép fogalma. Osiris-Gond, Bp., 1998. 226. o.
437 Wolfgang WELSCH: Esztétikai gondolkodás. L'Harmattan - Magyar Daseinanalitikai Egyesület, Bp., 2011. 55.
438 Im. 57.
439 Uo.
440 Vö. Wolfgang WELSCH: Im.10-47.
441 Érdekes, hogy a Welsch által leírt észleléspszichológia nagyon hasonló a Hansen számára kiindulópontot jelentő bergsoni hatáselmélethez, ennek ellenére a test és az észlelés kérdésében teljesen más következtetésre jutottak.
442 Wolfgang WELSCH: Im.12.
443 Im. 15.
444 Annak ellenére, hogy a modernitás művészetét az esztétika megszállottjának tartja. Az anesztétizálódást alapvetően posztmodern jelenségként jellemzi.
445 Wolfgang WELSCH: Im. 30.
446 Wolfgang WELSCH: Im. 20.
447 Vö. MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 49-65.
448 MANOVICH, Lev: Im. 52.:„Röviden, az újmediális tárgyak önálló részekből épülnek fel, amelyek viszont még kisebb önálló részekből állnak, és így tovább, egészen a legkisebb „atomokig", mint például a pixelekig, a 3D pontokig és a karakterekig." - saját ford.
449 Im. 63.
450 Uo.
451 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 64. o. „Összefoglalva a számítógépes réteg és a kulturális réteg hatnak egymásra. Ha az új médiától eltérő fogalmat használunk, azt mondhatjuk, hogy egybeépülnek. Ennek az egybeépülésnek az eredménye az új számítógépes kultúra: keveréke az emberi és számítógépes értelemnek, a hagyományos módnak, ahogy az emberi kultúra modellezi a világot, és a számítógép saját módjainak, ahogy ábrázolja azt." - saját ford.
452 WEIBEL, Peter: The Postmedia Condition. (idézet a VII. részben)
http://www.medialabmadrid.org/medialab/medialab.php?l=0&a=a&i=329 (2013. 03. 25.)
„Minden művészeti diszciplína megváltozott a média révén. A média hatása univerzális. A mediális paradigma a művészet összes ágát átfogja." - saját ford.
453 Im.: „A posztmediális állapot két fázisban difiniálható: 1. a médiák közötti egyenlőség és 2. a médiák közötti keveredés." - saját ford.
454 Im.:„Ez a médiatapasztalat minden esztétikai tapasztalat mintájává válik. Éppen ezért nincs többé művészet a médián túl. Senki sem menekülhet a médiától. Nincs többé festészet a médián kívül vagy a médián túl. Nincs többé szobrászat a médián kívül vagy a médián túl. Nincs többé fényképészet a médián kívül vagy a médián túl." - saját ford.
455 Im.„Manapság nyitott az út a nem-legitimált művészet előtt. A művészeti ágak közötti verseny megszűnt. Ma már csak az elmélet és a gyakorlat, illetve a tudomány és a művészet között létezik verseny. A művészet elveszítette a képi monopóliumát a tudomány képgeneráló eljárásainak köszönhetően." - saját ford.
456 MANOVICH, Lev: Posztmédia esztétika: Krízisben a médium
http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=227 (2012. 12. 18.)
457 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 200.1
458 Vö. MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 106-109. o.
459 GADAMER, Hans-Georg: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 70. o.
460 Fontos megjegyezni, hogy Deleuze sokkal nagyobb hasonlóságot vél felfedezni az emberi test és a kamera működése között. Szerinte a test szűrőként funkcionál: az univerzum rengeteg képéből a számára legmegfelelőbbet kiválasztja, arra fókuszál. Így jön létre az adott ember saját valósága, tere, ideje. Ez a kiválasztás szerinte teljesen homológ a filmes vágással és a keretbe helyezéssel. Hansen azonban erőteljesen bírálja Deleuze felfogását, hiszen ez az emberi megtestesítéstől teljesen függetleníti az észlelést. Hansen szerint a film keretező technikája nem állítható párhuzamba a test keretezésével.
461 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 110.
„Valójában a test (szerepe) egy óriási (számítógépes) egérré, pontosabban egy óriási joystikká csökkent." - saját ford.
462 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001. 111.
„Összefoglalva, a VR egyszerre folytatta a néző mozdulatlanságának hagyományát azzal, hogy a felhasználót a számítógéphez láncolta; és egyszerre létrehozott egy teljesen új állapotot azzal, hogy elvárta, hogy a néző mozogjon." - saját ford.
463 A szimuláció előfutárának tekinthetjük a pszeudo-tájképeket és a barokk illuzorikus boltozatfreskókat.
464 Vö. MANOVICH, Lev: The Language of New Media, The MIT Press, Cambridge, 2001. 111-114.
465 HANSEN, Mark B. N.: Test és kép között: Miért „új" az újmédia-művészet. In: Kiss Gábor Zoltán (szerk.): Narratívák 10.: A narrációtól az attrakcióig. Bp., Kijárat, 2011. 181-197.
466 HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004.
467 Ezen a felfogáson alapul Tim Coe A perfect face című 2006-os installációja, ahol a kiállítás látogatói Claudia Schiffer arcát torzíthatták tetszésüknek megfelelően.
http://tim-coe.net/htmlcontent/APerfectFace.html (2012. 12. 18.)
468 HANSEN feltételezéseit megerősítették a neurológiai kutatások is. A könyvben főleg Francisco Varela munkásságára hivatkozik.
469 Bergson, Henri: Materie und Gedächtnis: Eine Abhandlung über die Beziehung zwischen Körper und Geist. Diederichs, Jena, 1919.
470 Vö. 69. lábjegyzet
471 Vö. HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004. 21-45. o.
472 MANOVICH, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, Cambridge, 2001.
473 Vö. HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004. 158.
474 Horkheimer, Max - Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz, Bp., 2011. 153-207.
475 Vö. HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004. 40.
476 Céljai között szerepel egy fotózás Karl Lagerfelddel.
477 Vö. LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, Az aktuális és a virtuális
478 LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, Az aktuális és a virtuális (kiemelés Lévytől)
479 LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, Az aktuális és a virtuális (kiemelés Lévytől)
480 Nem véletlenül hangsúlyozom a női nem vágyát és nem a férfiét. A platóni „hideg szépség" és a kanti szép fogalmával is Maya Brush (szexuális) vágymentességét próbáltam körüljárni. Véleményem szerint Maya a nők álma, ők hozták létre, saját vágyprojekciójuk megtestesülése (ráadásul megalkotója is nőnemű). Többek között ezt bizonyítja a mell arányosan kis mérete. Susan Bordo A karcsú test olvasata című tanulmányban (http://apertura.hu/2009/tel/bordo - letöltés dátuma: 2013. 03. 23.) írja, hogy manapság az ideális női test nem csupán csontsovány, hanem a teljesen feszes, kitüremkedésektől mentes. Egyrészt egy anorexiás nő számára a mell is ilyen nemkívánatos kitüremkedésnek minősül, másrészt egy ilyen test elérése az ösztönök (nemcsak a mohóság, hanem a bujaság bűnének) feletti győzelmét hirdeti. Külön érdekesség, hogy a kampányfotókon a különlegesen vékony modelleken a kiálló csontokat (bordákat, lapockát) is leretusálják, vagyis az is kitüremkedésnek minősül. Bordo elméletét tehát alátámasztják a divatanyagok is: a női szépség manapság a feszes, vékony sziluettet jelenti, mindenféle domborulat (legyen az bőr, zsír vagy csont) nélkül.
481 MANOVICH, Lev: The Death of Computer Art
http://www.manovich.net/TEXT/death.html (2013. 03. 23.)
482 BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. In: Kiss Attila Attila - Kovács Sándor - Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 161-193. 164.
483 BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. In: Kiss Attila Attila - Kovács Sándor - Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 161-193. 165.
484 HANSEN, Mark B. N.: New Philosophy of New Media. The MIT Press, London, 2004.
485 Ez gyakorlatilag megegyezik azzal az esettel, amiről Manovich és Hansen beszél.
486 Ez történik a Second Life típusú játékoknál is.
487 LÉVY, Pierre: Mi a virtuális?. (ford. Jancsó Júlia), kézirat, I. fejezet, A Möbius-hatás
488 BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsőbbsége. In: Kiss Attila Attila - Kovács Sándor - Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus, Szeged, 1996. 161-193.
489 SZ. MOLNÁR Szilvia: Bevezetés a kortárs magyar irodalomba. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2005.
490 Uo. 11-12.
491 Kappanyos András: Van-e posztmodern líra? http://epa.oszk.hu/00000/00002/00081/kappanyos.htm (utolsó megtekintés: 2014. március 25.)
492 SZ. MOLNÁR Szilvia: Bevezetés a kortárs magyar irodalomba. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2005. 12-14.
493 MÉSZÁROS Márton: Mai magyar irodalmi olvasókönyv - bevezetés a kortárs magyar irodalom olvasásába. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2010. 75.
494 KÁNTÁS Balázs: Merítés - Kritikák a kortárs magyar líra tárgyköréből. Kántás Balázs, 2011. 3-5.
495 GOODY, Jack: Nyelv és írás. (ford. Szécsi Gábor) In: Nyíri Kristóf-Szécsi Gábor: Szóbeliség és írásbeliség - A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron Kiadó, Budapest, 1998. 194-196.
496 BENCZIK Vilmos: A jelek színeváltozásai a másodlagos szóbeliségben.
http://benczikvilmos.fw.hu/jelekszinevaltozasai.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 24.)
497 Ld. említés szintjén a „Nyelvi fordulat az irodalomban" című fejezetben.
498 NYÍRI Kristóf-SZÉCSI Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség: A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó, 1998. 15.
499 BENCZÍK Vilmos: A jelek színeváltozásai a másodlagos szóbeliségben.
http://benczikvilmos.fw.hu/jelekszinevaltozasai.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 24.)
500 RORTY, Richard (ed): The Linguistic Turn: Recent Essays in Philosophical Method. Chicago and London, The University of Chicago Press, 1967.
501 Gottfried Boehm fogalma.
502 William John Thomas MITCHELL fogalma.
503 Erika Fischer-Lichte fogalma.
504 Immanuel Kant fogalma.
505 Raymond Williams és Stuart Hall fogalma.
506 FABÓ Kinga: "Nyelvi fordulat" az irodalomban. Magyar Nyelv, 1980. 196.
507 Ezalatt a nyelvi fordulat mint fogalom létrejötte utáni időszakot értem, amelyben többek között Parti Nagy is alkotott. Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg.
508 KERESZTURY Tibor: Parti Nagy Lajos: Csuklógyakorlat. Alföld, 1987/5. 77.
509 NÉMETH Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony, Kalligram, 2002. 120-121.
510 MANOVICH, Lev: Az újmédia nyelve. In: Gerencsér Péter (szerk.): Új, média, művészet. Universitas Szeged Kiadó, Szeged, 2008. 13-45.
511 Az újmédia fogalma azonban nem ennyire egyszerű és leszűkíthető. Manovich öt kategóriát különböztet meg, melyek az újmédia jellegzetességeit foglalják magukban. Mivel ezek nagy összefüggéseket mutatnak a számítógépes adatfeldolgozással, könnyen mondhatnánk, elég csak ennyit állítani az újmédia fogalmaként. Ez a terminológia azonban nem ennyire egyszerű. Az első kategória a numerikus reprezentációé, amely azt mutatja meg, hogy az újmédiás tartalmak digitális kódokból állnak, melyek matematikailag leírhatók - viszont manipulálhatók is, s ezáltal a média programozhatóvá válik. A második jellemző a modularitás, amely az újmédia fraktális szerkezeteként is nevezhető, komplex, mozgatható elemeket foglal magában. A harmadik sajátosság az automatizálás, amely során objektumokat módosíthat vagy generálhat a felhasználó. A negyedik a változtathatóság, végül pedig az átkódolást, a számítógépes adatszerveződés mibenlétét határozza meg Manovich az újmédia jellegzetességének.
512 NÉMETH Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony, Kalligram, 2002. 130.
513 Uo. 11.
514 NÉMETH Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája. Pozsony, Kalligram, 2002. 24-25.
515 KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nyelv mint alkotótárs: Nyelviség és esztétikai tapasztalat újabb irodalmunkban. In: Uő: Beszédmód és horizont. Formációk az irodalmi modernségben. Budapest, Argumentum, 1996. 303.
516 PARRAGH Szabolcs: Betűkbe zárt világ - poszt-literalitás az irodalomelméletben. http://parszab.hu/letoltes/bzv.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 25.)
517 http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/blog (utolsó megtekintés: 2014. március 30.)
518 http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm (utolsó megtekintés: 2014. március 23.)
519 http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/SMS (2014. március 30.)
520 NAGY Zoltán: Irodalmi fogalomtár. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2007. 183.
521 http://blogregeny.com/index.html (utolsó megtekintés: 2014. március 29.)
522 http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Ban_Csaba_Egi_tunemeny&id=70684&type=22 (utolsó megtekintés: 2014. március 21.)
523 KERESZTURY Tibor: Félterpeszben. (Arcképek az újabb magyar irodalomból). Budapest, Magvető Kiadó, 1991. 168
524 Petőfi Irodalmi Múzeum - Parti Nagy Lajos életrajza https://pim.hu/object.E1F26A49-1D97-4884-969A-C420D27801D4.ivy (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
525 KULCSÁR SZABÓ Ernő: „Magát mondja / ami írva van" - Jegyzetek az újabb magyar líráról. Budapest, Prae, 2008/2. 5-15.
526 VARRÓ Dániel: Szívdesszert. Budapest, Magvető, 2007. 78.
527 BŐGEL György: Blogvilág - egy műfaj születése. Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006.
528 Uo. 13.
529 CSALA Bertalan: Van-e olyan műfaj, hogy blog? In: Balázs Géza-Bódi Zoltán: Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat-Infonia, 2005.
530 http://zakkantanett.blogspot.hu/2014/02/everyday-hero.html (utolsó megtekintés: 2014. március 21.)
531 BÓDI Zoltán: A blogok nyelvészeti aspektusai. http://epa.oszk.hu/02200/02263/00005/a-blogok-nyelveszeti-aspektusai.html (utolsó megtekintés: 2014. március 21.)
532 BARTES, Roland: Délibération. In Oeuvres complètes. Seuil, Párizs, 1995. III K. 1004-1014.
533 Számos esetben találkozunk olyan tartalmi megoldásokkal, melyek során egy „Tovább" gombra kattintva olvashatjuk el az adott bejegyzésben taglalt gondolatokat, véleményeket. Ez szakítja meg az olvasás linearitását; illetve a további hiperlinkek lehetővé teszik a más oldalak vagy bejegyzések közötti ingázást is.
534 http://blogregeny.com/gyik/3-sajtomappa/11-mi-a-blogregeny.html (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
535 LEJEUNE, Philippe (szerk. Z. Varga Zoltán): Önéletírás, élettörténet, napló - Válogatott tanulmányok. BUKSZ, 16. évf. 3. szám, 2004. 265-268. http://epa.oszk.hu/00000/00015/00035/pdf/09szemle06.pdf (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
536 KESZEG Anna: Műfajemigráció? Blogtörténet és naplóirodalom.
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00135/keszega.html (utolsó megtekintés: 2014. március 31.)
537 BÓDI Zoltán: A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban.
http://epa.oszk.hu/01900/01963/00009/pdf/infotars_2004_04_01_026-038.pdf (utolsó megtekintés: 2014. április 1.)
538 BÓDI Zoltán: Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere.
http://www.epa.oszk.hu/00000/00032/00005/bodi.htm (utolsó megtekintés: 2014. április 1.)