2.3 melléklet

Új magánhangzók
ă - az "e" és az "ö" közötti ajakkerekítés nélküli hang
î - a "ü" hanghoz közel álló, ajakkerekítés nélküli hang

Megjegyzés
Ha végignézzük a beás nyelv betűsorát, talán feltűnik, hogy a magyarban oly fontos „ö", „ő", illetve „ü", „ű" ebben a nyelvben nem szerepel. Így valószínűleg érthető, miért okoz e két hang ejtése gondot főleg az idősebb beás embereknek. Ezért lesz például a magyar sütni szóból „sitni', a főzni szóból „fézni" stb.

Új mássalhangzók:
sj - sjápă DE! lj-ly-j lingură, ljingură, jingură
zsj - zsjezsjit d-dzs-gy verdé, verdzsé, vergyé
pj -szkumpj t- tj-ty temă-tjámă- tyámă /Picsu, pöccsös,
bj - purombj csuk, kucsa/
rj - tárj

Összetett magánhangzók
A beás nyelvben a magyar nyelvtől eltérően gyakran találkozhatunk kettős magánhangzókkal (diftongusok) és hármas magánhangzókkal (triftongusok), amelyek úgy keletkeznek, hogy két vagy három magánhangzót ejtünk egy szótagban.

Kettőshangzójú szavak
Pl.: zuă nap
ou tojás

Hármashangzójú szavak
Pl.: plauă esik
dauă kettő

Vannak olyanok, akik azonban a kettős- és hármashangzójú szavak ejtésének könnyítése miatt a magánhangzók között ún. hiátustöltő mássalhangzókat ejtenek, ezzel csökkentve a magánhangzó-torlódást.

Pl.: zuhă v. zuvă nap
plahă v. plavă esik

A magánhangzók
A beás nyelvben a magánhangzók időtartamának jelentésmegkülönböztető szerepe nincs, ezért e hangok hosszúságát külön nem jelöljük. (A magyarban más pl. írok-írók)

A hangsúly
Míg a magyar nyelv hangsúlya kötött, addig a beás nyelvben a hangsúly általában magánhangzóra végződő szavak esetén az utolsó előtti szótagon, mássalhangzóra végződő szavak esetén az utolsó szótagon van.
A hangsúly a jelentés szempontjából csak ritkán rendelkezik jelentésmegkülönböztető szereppel. Ez elsősorban igéknél fordulhat elő. Ennek kiküszöbölésére szolgálhat az e, é, a, á pontos használata.

Pl. putye tudott, képes volt valamire
putyé bűzlik
kásză ház
kasză kasza
ragyé rág
rágyé borotvál

A magánhangzók rövidülésének jelölése
A beás nyelvben ha két szó határán magánhangzók találkoznak, az egyik mindig kiesik. Ezt a jelenséget kiejtésben rövidítéssel, írásban kötőjellel jelöljük.
Mindig az a magánhangzó esik ki, melynek hiánya nem okoz sem nyelvtani felismerhetetlenséget, sem jelentésváltozást.
Pl.Jo nu ám kupij. Nincsenek gyerekeim.
Jo n-ám kupij.
Du tyé în iskulă! Menj az iskolába!
Du tyé-n iskulă!
A szórend

A beás nyelvben a szórend eléggé kötetlen, az értelmi és érzelmi hangsúly erősen módosíthatja.
Jo misz Koká. vagy Jo Koká misz.

Megjegyzés:
A beás nyelvben - több más nyelvhez hasonlóan - csak tegeződés van.

Bună gyiminyácă! Bună zuă! Bună száră!	Jó reggelt! Jó napot! Jó estét!
Sză fij szănătosz! hn. Sză fij szănătasză! nn.	Légy egészséges!
Üdvözlési forma, csak válaszként használatos napszaktól függetlenül az ezt megelőző köszönésre. Megkülönböztetünk hímnemű és nőnemű alakot. Tartalmában ugyanezt jelenti a „Firej szănătosz!", „Firej szănătasză!" üdvözlési forma. Mindkettő egyaránt használatos.
Firej szănătosz! hn. Firej szănătasză! nn.	Légy egészséges!
Kum tyé tyámă?	Hogy hívnak?
Gyurá mă tyámă.	Gyurinak hívnak.
Kum jésty?	Hogy vagy?
Máj rămîj ku Dimizo!	Isten veled! (Isten maradjon veled!)
Elköszönési forma, az mondja, aki távozik.
Du tyé-n sjász bun!	Járj Isten hírével! (Jó órában indulj!)
Búcsúzási forma, az mondja, aki marad.