Bevezetés – általános információk
A fejlesztett tananyag célja, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak legyen lehetőségük interaktív formában megismerni a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés alapjait, valamint a mindennapi oktatásban használható tehetségfejlesztő módszerek kidolgozásához szükséges elméleti és gyakorlati alapokat.
A célhoz rendelt választható tartalmak között szerepel a tehetségmodellek, tehetségtípusok, valamint a tehetséggondozás különböző formáinak, lehetőségeinek megismerése iskolai és szabadidős keretek között. A hallgatóknak továbbá lehetőségük nyílik kipróbálni különböző tehetséggondozó projekteket.
A moduláris rendszerben felépített tananyag 90 perces blokkokban tervezi a szemináriumi munkát. A tananyag tartalmazza az adott modulra javasolt tevékenységek sorát és a hozzájuk kapcsolódó segédanyagokat, melyek a hallgatók interaktív munkáját segítik. Az egyes modulok az RJR modell szerint1 épülnek fel és kooperatív tanulásszervezéssel2 valósulnak meg.
A kiegészítő információk (felhasznált irodalom, magyarázó szövegek az oktatók számára stb.) a lábjegyzetekben találhatók.
A célhoz rendelt választható tartalmak között szerepel a tehetségmodellek, tehetségtípusok, valamint a tehetséggondozás különböző formáinak, lehetőségeinek megismerése iskolai és szabadidős keretek között. A hallgatóknak továbbá lehetőségük nyílik kipróbálni különböző tehetséggondozó projekteket.
A moduláris rendszerben felépített tananyag 90 perces blokkokban tervezi a szemináriumi munkát. A tananyag tartalmazza az adott modulra javasolt tevékenységek sorát és a hozzájuk kapcsolódó segédanyagokat, melyek a hallgatók interaktív munkáját segítik. Az egyes modulok az RJR modell szerint1 épülnek fel és kooperatív tanulásszervezéssel2 valósulnak meg.
A kiegészítő információk (felhasznált irodalom, magyarázó szövegek az oktatók számára stb.) a lábjegyzetekben találhatók.
1 RJR modell: a ráhangolódás fázisában az egyének aktívan fedezik fel a témáról való tudásukat (gondolkodni kezdenek a témáról). A jelentésteremtés szakaszában a hallgatók megismerkednek az új információkkal (az információt aktívan saját tudásukba, értelmezői keretükbe illesztik). A reflexió fázisban az új ismeretek megszilárdítása történik (amikor az egyének aktívan alakítják a gondolkodásuk elméleti kereteit). Forrás: Bárdossy Ildikó-Dudás Margit-Pethőné Nagy Csilla-Priskinné Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 172-174.
2 Arató Ferenc-Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. (3. bővített kiadás) Mozaik Kiadó, Szeged, 167.
2 Arató Ferenc-Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. (3. bővített kiadás) Mozaik Kiadó, Szeged, 167.