1. modul: Egytényezős és többtényezős tehetségmodellek
A modul tartalmi célja pontosítani a tehetség fogalmát, megismerni az egytényezős és többtényezős tehetségmodelleket, valamint, ezáltal tisztázni a tehetség összetevőit.
A megvalósítás lépéssora:
- A hallgatók egyénileg cetlikre írnak olyan szavakat, amelyek eszükbe jutnak a tehetségről. A cetliket az oktató irányításával ismertetés nélkül összegyűjtik, majd activity játékkal3 ismerik meg a gyűjtött szavakat.
- A hallgatók négyfős csoportjai csoporton belüli mozaikban4 kapnak szövegrészeket. A négy szövegrész röviden ismerteti a tehetségfogalom és -modellek változását: a korai tehetségképet, az egy-, többdimenziós elméleteket, a tehetség összetevőit (1.1 melléklet). Az egyéni olvasás és jegyzet készítése után szakértői csoportban5 közös jegyzet készül a résztémákról, amely feladat részeként a résztvevők egymondatos közös definíciót alkotnak. A szakértői munka után mindenki a saját csoporttagjai számára megtanítja az általa feldolgozott tématerületet. A kölcsönös tanítást a szakértői csoportban készített közös jegyzet írásos csoportforgója6 segíti. Az oktató differenciáltan - csoportról csoportra haladva - támogatja a kiscsoportos tanítást, majd röviden összegzi, rendszerbe helyezi a tanultakat nagycsoportos szinten. A résztvevők füllentős7 feladattal gyakorolják a tanultakat.
- Rövid teszt kitöltésével és a teszt megoldókulcs alapján történő önértékelésével kapnak visszajelzést a résztvevők az elsajátított témákról. Az eredményeiket kiscsoportos szinten átlagolják és nagycsoportos szinten osztják meg egymással.
3 Az activity játék lényege, hogy egy hallgató a többiek (kis csoportjának tagjai vagy az összes résztvevő) számára elmutogatja azt a tárgyat, személyt, fogalmat, amit a véletlenszerűen kihúzott cetlin talál. Variálható mutogatás helyett rajzolással vagy magyarázással is.
4 A kooperatív tanulásszervezés egyik leggyakrabban használt struktúrája a mozaik. A csoporton belüli mozaik ezen típusában minden csoport ugyanazt a témát kapja. A téma négy részre osztva kerül kiosztásra minden kis csoport tagjai között.
5 A szakértői mozaik során az ezt megelőző csoporton belüli mozaikban a különböző csoportokban azonos témán dolgozók egyeztetése, pontosítása történik közös témájukról. Közben készülhet „szakértői jegyzet" közösen.
6 A kooperatív tanulásszervezés által használt írásos csoportforgó a csoportok közötti strukturált információmegosztást segíti. A struktúra legfőbb sajátossága, hogy a kis csoportban mindig annak a témának a tanítása zajlik, amelyik „szakértői jegyzet"-e a csoport asztalán van. A tanítást követően a „szakértői jegyzetek" egy asztallal tovább haladnak körkörösen - így minden csoporthoz minden téma jegyzete eljut.
7 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kis csoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kiscsoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kis csoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre minden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.
4 A kooperatív tanulásszervezés egyik leggyakrabban használt struktúrája a mozaik. A csoporton belüli mozaik ezen típusában minden csoport ugyanazt a témát kapja. A téma négy részre osztva kerül kiosztásra minden kis csoport tagjai között.
5 A szakértői mozaik során az ezt megelőző csoporton belüli mozaikban a különböző csoportokban azonos témán dolgozók egyeztetése, pontosítása történik közös témájukról. Közben készülhet „szakértői jegyzet" közösen.
6 A kooperatív tanulásszervezés által használt írásos csoportforgó a csoportok közötti strukturált információmegosztást segíti. A struktúra legfőbb sajátossága, hogy a kis csoportban mindig annak a témának a tanítása zajlik, amelyik „szakértői jegyzet"-e a csoport asztalán van. A tanítást követően a „szakértői jegyzetek" egy asztallal tovább haladnak körkörösen - így minden csoporthoz minden téma jegyzete eljut.
7 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kis csoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kiscsoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kis csoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre minden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.