4. Többdimenziós tehetségmodellek: Czeizel és Piirto tehetségmodellje
Czeizel Endre további - a tehetséget meghatározó - komponenseket iktat a Mönks-Renzulli-modellbe. Kiemeli a társadalom szerepét és az úgynevezett sors faktort, mely arra utal, hogy az alkotásra képes kort meg kell élni.
3. ábra. Czeizel Endre modellje
A tehetséges gyerekek egyéni tulajdonságait nehéz meghatározni a szigorú modellekkel. A tehetség fogalmának meghatározása kiszélesedett. Így tehetségesek azok a gyerekek (Amerikai Oktatási Hivatal 1972 szerint), akiknél a szakemberek kimagasló adottságokat vagy képességeket állapítanak meg valamely alábbi területen:
- általános intellektuális képesség,
- specifikus tanulási kompetencia,
- kreatív gondolkodás,
- vezetői rátermettség,
- művészi adottságok,
- pszichomotoros képességek.
A tehetségazonosítás után a következő feladat fejlesztés, tehetséggondozás. A speciális tehetségfejlesztés kiindulási alapja a Piirto-modell, amely tovább differenciálja a tehetségterületeket.
4. ábra. Piirto tehetségmodellje
Sokan gondolják úgy, hogy a legtöbb ember tehetséges valamely területen. Amennyiben tehetsége felismerésre és fejlesztésre kerül, az egyén mindenképp boldogabb, Magyar viszonylatban egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy „Legnagyobb természeti kincsünk: a tehetség". Czeizel szerint is ennek okán sokkal több figyelmet kellene a témának szentelni. A tehetségmodellek nagy száma bizonyítja, hogy nagyon nehéz pontosan meghatározni, mi a tehetség, pedig fontos, mert ez alapján dől el, hogy ki kapja a segítséget, a támogatást. Nem is lehet egyértelműen megfogalmazni, hiszen a tehetség kifejezés egy gyűjtőfogalom a különböző tehetségfajtákra, melyeket egységesíteni, vagy összehasonlítani sem lehet, hiszen nem mondhatjuk ki, hogy egy tudományos vagy egy művészeti alkotásnak van nagyobb értéke. Ha a tehetség definíciója használható, akkor ez kedvező következményekkel jár mind a társadalom, mind az egyén számára. Ha a definíció nem eléggé hasznavehető, akkor értékes tehetségek vesznek el, és kevésbé értékeseknek jut a támogatás, bátorítás. Ezért fontos megértenünk, hogy mit jelent számunkra és mások számára a tehetség fogalma." (Sternberg & Davidson, 1990). A tehetségmodellek elsősorban a kor igényeiről, és nem a tehetségről szólnak. A mindenkori tehetségfejlesztést tehát nagyban befolyásolja, hogy adott korban mit tekintenek fontos területeknek, mert ezek kiemelten szerepelnek a tehetséggondozásban is. Amitől a fejlődést várja a társadalom, arra mindenkor nagyobb hangsúlyt fektetnek. Csermely Péter szerint nem az a kérdés, hogy ki a tehetség, hanem, hogy ki miben tehetséges.