Skip navigation

2.3 melléklet Alulteljesítő tehetségek

„Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompa szellem, hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek, vagy kételkednek benne."
Robert Musil: Tulajdonságok nélküli ember c. művéből

Szociokulturális hátrány a specifikus tanulási zavarok hátterében
A részképesség-gyengeség gyakran elfedi a kiemelkedő képességet. Siegler és Kotovsky megkülönböztetett iskolai és kreatív-produktív tehetséget. Az iskolai tehetség az információ felvételében, tárolásában és visszaadásában eredményes, a kreatív- produktív tehetség pedig az információkat újra rendezve alkot újat. A tehetség három fokozatát különbözteti meg Landau (1980): képesség, tehetség és zsenialitás szintje.
A képesség egy bizonyos területen mutatkozik meg. A tehetség a jó képességű ember személyiségének alapvető vonása, kulturális és szociális területen egyaránt kibővülhet. A zsenialitás egészen ritka jelenség.
Előfordul a tehetséges tanulók körében, hogy bizonyos területeken kiemelkedő eredményeket érnek el, de egyes területeken átlag alatti eredményeket mutatnak.
A tehetségesek gyakran nem jutnak hozzá a fejlődésükhöz szükséges oktatási feltételekhez, mégis alulellátott tehetségesnek azokat a csoportokat nevezi a szakirodalom, amelyek ebben a tekintetben különösen hátrányban vannak.20
Ebbe a csoportba tartoznak a szakirodalom szerint az óvodáskorú és az általános iskolák tehetségei, szociálisan hátrányos vagy kulturálisan eltérő tehetségesek, a tehetséges lányok és a képességeiben hátrányos tehetségek. Az utóbbiak általában ellátatlanok és legtöbbször alulteljesítők is.
Egy-egy személy adott esetben többféle hátrányt is szenvedhet.

Ezen alcsoportok többszörösen is átfedhetik egymást. Természetesen minél több területen hátrányos vagy ellátatlan valaki, annál nagyobb az elkallódás lehetősége.
Gallagher (1988) tanulmánya alapján kevesebb lány ér el magasabb pontszámot matematikai és természettudományi tesztekben, így ilyen tehetséggondozó programokba is kevesebben kerülnek be.

20 Gyarmathy Éva (1998): Tehetség és tanulási zavarokkal küzdő kiemelkedő képességű gyerekek. Magyar Pedagógia, 98, 2, 135-153.