A középkori irattárak már tartalmaznak leszármazási adatokat. A legelső genealógiai munkák: Rüxner, Turnierbuch Simmern (1527); Zellius, Genealogia insignium imperatorum, regum et principum (Königsberg 1563); Henniges, Theatrum genealogicum (5 kötetben).

A 18. század utolsó harmadában olyan genealógiai művek jelentek meg, amelyek adatait már a későbbi szerzők is hasznosították. Az első Hofkalender (genealógiai kalendárium) 1763-ban került ki Johann Christian Dietrich (1722-1800) göttingeni műhelyéből. Az 1780-as évek közepén C.W. Ettinger Gothában Gothaischer Hof-Kalender zum Nutzen und Vergnügen eingerichtet (Gothai származástani udvari kalendárium) címen adta ki a művet. Justhus Perthes német könyvkiadó 1785-1944 között jelentette meg az újranyomtatott, frissített, kibővített, és némileg átdolgozott változatokat Gothaischer Genealogischer Kalender, Gothaischer genealogischer Hof-Kalender, Gothaer Hof-Kalender, illetve Gothaisches Genealogisches Handbuch des Adels címmel. A magyar nyelvben a francia kiadás neve − Almanach de Gotha [gothai (gótai) almanach] − honosodott meg. A kötet az uralkodó és nemesi családok tagjainak adatait tartalmazó, a 20. század közepéig megjelent évkönyv volt, mely a német nemesi családok leszármazottait a családfákkal és a családi címerekkel együtt ábrázolta (http://www.perthes.de/geschichte_justus_perthes/).

A 19. század első fele nem bővelkedett a családtörténeti munkák megjelentetésében Magyarországon. Az első, napjainkig is használatos 1857 és 1868 között készült családtörténeti munka szerzője Nagy Iván (1824-1898), aki 12 000 nemesi családot 108 ősnemzetségre vezetett vissza hatalmas művében, a Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal I-XIII. című kiadványban. Nagy Iván munkájának folytatására Kempelen Béla (1874-1952) vállalkozott. 11 kötetes munkájában a Magyar nemes családok, 1911-1932, nem javította ugyan az elődjénél meglévő hibákat, ám az ott szereplő családok leszármazását tovább vitte, illetve jelentősen kibővítette a gyűjteményt (40. 000 család).               A Turul mellett szakfolyóiratként említhető a Családtörténeti Értesítő (1899-1901), vagy a Genealógiai Füzetek (1903-1912).                                 

Több évtizedes szünet után 1985-ben látott napvilágot az első a korábbi hagyományokhoz kötődő - kiadott genealógiai könyv Csapó György és Csapó Zoltán saját családjáról írt műve: A Tagyosi Csapó család története (Pandula Attila, 2006). Megjelent Stone, Lawrence: History and the social sciences in the twentieth Century. In: Stone, L.: The past and the present revisited. London-New York, 1987. című egyik irányadó tanulmánya. Saját folyóiratai láttak napvilágot (Journal of Family History, 1976-; History of the Family, 1996- ).  Magyarországon 1992-től  a Turul újra indult.