Életünk, sorsunk megértéséhez, irányításához, jelenünk tudatos befolyásolásához, jövőnk tervezéséhez elengedhetetlen nemzetünk, származásunk, családunk történetének ismerete.

A család az összetartozó személyek hálózata, a név, a genetikai örökség, az anyagi és a szimbolikus értékek megőrzője, és azok generációról generációra történő áthagyományozásának színtere. A család által megjelenített mércék szerint értelmezzük önmagunkat. A kultúra elsajátítása a család társadalmi integráló mechanizmusán keresztül történik. A család az érzelmi szükségletek kielégítésének központja.  A család a nemzettudat és az ehhez kapcsolódó szimbolikus értékek, a nemzeti összetartozás, a közös történelmi hagyományok őrzője.

Nemzetünk történelmét kötelességünk ismerni, ez a családunkkal szemben viszont erkölcsi követelmény. Aki ismeri múltját, tudja jelenét, képes a jövőjére is tervezni. Bukásra van ítélve az, aki felkészületlenül lép az élet szorítójába ─ tartja egy ősi mondás. A felkészülés első lépcsőfoka; meg kell tudnunk, honnan jöttünk, kitől származunk, mit hagytak ránk örökül őseink.

Az egyes történelmi korokban a családtörténeti kutatást, a családfa és a leszármazási tábla készítését mindig más-más indok és cél határozta meg: a származás, az öröklési viszonyok, a biológiai eredet tisztázása volt az elsődleges. A felekezeti hovatartozás kötelező igazolásának eszközéül is használták a származástant a második világháború éveiben, ez azonban igen rossz emlékekkel párosul.

A 21. században már nem csak a kiváltságos családok privilégiuma a családtörténeti kutatás, a családfa és a genealógiai tábla készítése. A családfa-felvétel tudományos ismereteket, a feldolgozás gyakorlati készségeket követel. A tananyag a fejlődési folyamat bemutatásával ehhez ad segítséget.

Az ember társas lény, a családi együttélés számára a legtermészetesebb együttélési forma, testi, lelki, szellemi fejlődése szempontjából a legkedvezőbb színtér.  Sokféle család létezik, beleértve a házassággal, illetve a házasság nélkül történő együttélést, az újraegyesült családokat, az egyszülős családot, vagy családtöredéket, a gyermektelen párokat, a nukleáris családot, a többgenerációs családot, a nagycsaládot, a más-más égtájról Magyarországra telepedő családot.

A családtörténet biográfiai megalapozása mellett érvelünk családfákkal és családi narratívákkal is, bizonyítva, hogy a családtörténet már rég emancipálta magát. Példaként bemutatunk egy magyar nemesi családot, amelynek tagjai a 14-20. század között jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben, a harctéren, az országgyűlésen is védték, szolgálták a hazát. A közéletben, a szellemi, a művészeti, a kulturális és gazdasági életben kimagasló eredményeket értek el. A magyar nyelvű kisgyermeknevelés meghonosításával, a népnevelés megreformálásával pedig hozzájárultak Magyarország fejlődéséhez.