Skip navigation

Kognitív kompetencia (Kasztl Rozália)

Kognitív kompetencia



1) Pedagógiai kislexikon, Nanszákné Dr. Cserfalvi Ilona, Tóth Könyvkereskedés, 1996, 204. és 207. oldal

„kogníció – az észlelést, érvelést és emlékezést felölelő gondolkodási folyamat”

„kompetencia – illetékesség, jogosultság, szakértelem”

2) Nagy József: XXI. század és nevelés, Osiris Kiadó Budapest, 2000, 35. o, 109. o.

„A biológia szerint minden élőlénynek két létfunkciója van: az egyed és a faj túlélése. Ennek megvalósulása sokféle cél, feladat teljesülését, bonyolult rendszerek hatékony működését feltételezi. Különösen vonatkozik ez az emberre: az egyén túlélését a személyes kompetencia, a faj túlélését a szociális kompetencia szolgálja. Láthattuk, hogy a szakirodalomban a szociális kompetencia szerves összetevőjeként tárgyalja a szociális kognitív képességeket, készségeket. Nyilvánvaló, hogy a személyes kompetencia sem működhet kognitív képességek és készségek nélkül. Általánosabban fogalmazva a személyiség bármiféle aktivitása lehetetlen információfeldolgozás, információhasznosítás nélkül.

Az információfeldolgozás az ember esetében nemcsak a két létfunkció közvetlen szolgálatában működik, hanem közvetett, áttételes hozzájárulásként is (például a megismerés, a kutatás, a szándékos tanulás formájában). Ennek következtében az információfeldolgozás önállósult létfunkció, amelyet a kognitív kompetencia valósít meg. A munkamegosztás sok ezer szakmát, hivatást, foglalkozást eredményezett, amelyek közül egy vagy néhány elsajátítása az emberek egzisztenciális jelentőségű funkciójává, szerepévé válik. Ezek a speciális kompetenciák, az előbbiek pedig az általános kompetenciák. Az általános és a speciális kompetenciák bonyolult, egymást átfedő viszonyai közül a fontosabbakat a következő ábra szemlélteti.”

„A kognitív képességek a kognitív kompetencia specifikus komponensrendszerei, amelyek meghatározott funkciót szolgálnak, és amelyeket sajátos szerveződés, működés, viselkedés és önmódosulás, önfejlődés jellemez. A kognitív kompetencia és a kognitív képességek komponensei: a kognitív rutinok, kognitív készségek és a kognitív ismeretek.”

A kognitív kompetencia képességei és komponensei

Nagy József: A kognitív képességek funkcionális rendszere és szerveződése

Nagy, 2000. 111. o.

 

3) Graham Cheetham,G. E. Chivers, Professions, Competence and Informal Learning, Edward Elgar Publishing,2005, 87. oldal

A kognitív kompetencia: „A munkához kapcsolódó tudás birtoklása és a képesség, hogy ezt a tudást a gyakorlatban hasznos módon alkalmazzuk.”

4) Claudia Ollmann Kognitive Kompetenz einfach erklärt, http://www.helpster.de/kognitive-kompetenz-einfach-erklaert_106544

A kogníció fogalma a latinból ered: "cognoscere - megállapítani, megismerni". A kognitív kompetencia egy ember képessége az új megismerésére, problémák felismerésére, elemzésére és megfelelő megoldására, tervek készítésére, ezek következményeinek megjóslására, döntések meghozatalára. A kogníció lényegében az ember képessége a környezetében való tájékozódásra, alkalmazkodásra. Ezeket az itt említett képességeket szokták általában az emberi intelligenciaként is jellemezni. A gyermekek kognitív fejlődése kiemelten fontos

A gyermekek kognitív fejlődését támogatni kell, azzal foglalkozni kell, hogy később önálló felnőttekké váljanak, akik képesek az életüket vezérelni, problémáikat leküzdeni, társadalmilag beilleszkedni.

Benjamin Bloom amerikai pedagógus 1956-ban a tanulási célok egy taxonómiáját mutatta be, amelyben a következő kognitív kompetenciafokokat nevezte meg:

a)      felismerni

b)      megérteni

c)      felhasználni

d)     elemezni

e)      szintetizálni

f)       értékelni

Reflexió

A magyar nyelvű szakirodalom a Nagy József által kidolgozott modellből indul ki. Ennek értelmében már nem csak információkat közlünk, hanem kompetenciákat fejlesztünk, motívumok létrejöttét segítjük, képességeket, készségeket fejlesztünk, a személyes tudat fejlődését támogatjuk. A munkaspecializálódó világához speciális kompetenciák is kapcsolódnak. Az itt feltüntetett idegen nyelvű irodalomban szintén megjelenik a kognitív kompetencia és a munka kapcsolata, valamint új helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás szükségességének hangsúlyozása. A kompetencia fejleszthető, aktualizálható, alkalmazásképes, többrétegű tudás.