Feladat (szerző)
A "feladat" szinonimái: lecke, feladvány, munka, teendő, elfoglaltság, foglalatosság, elintéznivaló, dolog, kötelesség, kötelezettség, tennivaló, meló, tevékenység, megbízatás, küldetés, megbízás, misszió, hivatás
1.
A feladat általában olyasmi, amit az embernek kötelességszerűen el kell végeznie. Az iskolai feladat a tananyagnak egy része, amelyet a tanulónak kitűzött időre meg kell tanulnia, el kell végeznie vagy meg kell oldania.
A magyar nyelv értelmező szótára II. (1966). Akadémiai Kiadó, Budapest.
2.
Feladat(végzés) tágabb értelemben minden olyan tevékenység, amelyet az iskola oktatási és nevelési munkájának célkitűzése a tanártól és a tanulótól megkíván. Ilyen értelemben beszélünk például az egyes tantárgyak feladatrendszeréről vagy a tanár oktatási és nevelési feladatairól. A tanuló feladatai iskolai munkájának valamennyi területén követelményeket állítanak a számára, kijelölve tevékenységének tartalmát és formáit. Szűkebb értelemben az egyes tantárgyak feldolgozása során a tanár által kijelölt és – rendszerint – a tanuló egyéni munkájával elvégzendő tevékenységekre gondolunk akkor, amikor az iskola életében feladatokról beszélünk. Az oktatás folyamatában betöltött szerepük szerint általában az ismeretek rögzítését, alkalmazását v. ellenőrzését szolgálhatják a tantárgyi feladatok. A feladatok kijelölésében legtöbbször az oktatás segédeszközeinek (tankönyvek, szöveggyűjtemények, példatárak stb.) anyagát használja fel a tanár, és arra is sor kerülhet, hogy az osztály felkészültségéhez, érdeklődéséhez közvetlenül igazodó, alkalomszerűen megtervezett feladatokat adjon. A tantárgyi feladatok valamennyi változatára érvényesek a helyes megoldás kritériumai: a tanuló legyen birtokában a feladat megoldásához szükséges ismereteknek és készségeknek; értse meg a feladatban rejlő utasítást, kérdést vagy problémát; ismerje a helyes megoldás módszerét és technikáját. Ezeket a feltételeknek a tanulók különböző mértékben felelnek meg, ezért célszerű a feladatok differenciálása. A feladatok megoldását rövid időn belül követő ellenőrzés és értékelés a további feltétele annak, hogy a tantárgyi feladatok valóban megfeleljenek rendeltetésüknek: a jártasságok és készségek fejlesztésének.
Pedagógiai Lexikon I. kötet. (1976) Akadémiai Kiadó, Budapest: 429-430.
A feladat különböző összetettségű lehet, az egyszerű érzékelhető dolgok elvének felidézésétől egészen a rendkívül komplex tevékenységek sorozatával megoldhatókig.
Báthori Zoltán, Falus Iván, Szerk. (1997) Pedagógiai Lexikon I. kötet. Keraban Könyvkiadó, Bp. :456.
A „feladat” és a „probléma” elkülönítése: A probléma abban különbözik a feladattól, hogy a problémamegoldó nem rendelkezik a megoldáshoz szükséges eljárással, algoritmussal. A feladathelyzet olyan helyzetet jelent, amelyben mind a cél, mind az ahhoz vezető út ismert. Problémáról akkor beszélünk, ha a célhoz vezető út ismeretlen. Mindebből következik, hogy a probléma fogalma személyhez és időhöz kötött, és annyiban viszonyfogalom jellegű, hogy a tanítási- tanulási folyamatban a korábban megoldott probléma a begyakorlás által feladattá válhat.
Kontra József (1996). A probléma és a problémamegoldó gondolkodás . Magyar Pedagógia 96. évf. 4. szám 341-366.
A házi feladat: A tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. Szerepe az oktatás hatékonyságának növelése. Alkalmazásának feltételei: szabályállítás és gondos kijelölés, mértékletesség és megoldhatóság, szülői ellenőrzés és kooperáció, tanári ellenőrzés és értékelés. A házi feladat rendszeresen kapcsolódjon az órai munkához, alkalmazkodjon a tanulók képességeihez, legyen sikeresen megoldható, ne legyen túl sok, legyen pontosan kijelölve, és az órán elsajátítottak gyakorlására vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon. A kapott vagy önként vállat feladatok a differenciálás eszközéül is szolgálhatnak.
Falus Iván (szerk.)(1998): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
A feladatírásnak részletesen kidolgozott technikái vannak, amelyeket alkalmazva változatos és az adott vizsgálati célnak legjobban megfelelő tesztfeladatokat is lehet készíteni. Tesztek készítésekor a feladatokat a válaszadás módja szerint két fő kategóriába lehet sorolni: a feleletválasztó és feleletalkotó csoportba. A feleletválasztó feladatokat általában egyszerűbben lehet kiértékelni, mert könnyebben lehet hozzájuk javítási, kódolási utasítást készíteni. Feleletalkotó feladatokkal a tudás többféle összetevőjét lehet tesztelni, javításuk, kódolásuk azonban nehezebben automatizálható. A feleletválasztó feladatok fő típusai: többszörös választás, az alternatív választás, a válaszok illesztése (egy az egyhez, több az egyhez, többszörös hozzárendelés, párosítás) és a sorképzés. A feleletalkotó feladatok között említhetjük a mondatok vagy szövegrészek kiegészítését, a szöveges kifejtést, az esszé típusú válaszokat, az rendszerezési vagy ábrázolási feladatokat, stb. Sajátos csoportot alkotnak a képességjellegű tudás mérésére alkalmas feladatok. Mivel a készségeket, képességeket a szerkezet és a működés alapján lehet azonosítani, ugyanannak a készségnek a vizsgálatára több különböző konkrét feladatot (például számolási feladatokat különböző értékekkel) fel lehet használni.
Csapó Benő (2002). Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. Digitális Tankönyvtár.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/iskolai-tudas-eloszo/ch05.html
A feladat mint személyiségfejlesztő tényező: A feladatok fejlesztő hatásának kitüntetett szerepe a pedagógiai gyakorlatban éppúgy igazolódott, mint a kutatásokban. Ennek következtében többek között a tankönyvek is átalakultak, feladatcentrikus jelleget öltöttek. Nyilvánvalóvá vált, hogy lehetséges a személyiség valamely speciális területen történő fejlesztése az erre a célra speciálisan kidolgozott feladatszériákkal.
A feladatok fejlesztő funkciói között a legmagasabb rendű a normaközvetítő funkció: a feladatok burkoltan morális álláspontokat is megjelenítenek, magatartási normákat és szabályokat is magukban foglalnak. Ebben az esetben olyan magatartási vagy tevékenységbeli szabályokról van szó, amelyeket a feladat sikeres elvégzése, teljesítése érdekében a feladatot végző gyerek kénytelen követni, betartani. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy a feladat a szociális tanulás egyik változatának, a normatanulásnak fontos eszköze.
A feladatok fontos funkciója a beidegző (szokásformáló) funkció: meghatározott, a feladat formai és tartalmi sajátosságaitól függő magatartásformák reprodukálását, gyakori végrehajtását kívánja meg, és az ismétlés következtében válik beidegzetté, szokásszerűvé az adott magatartásforma, amelyet ezt követően a tanuló már más szituációkban is törekszik érvényesíteni, különösen, ha ez szükségletévé vált, mint például a vállalt feladatok teljesítésének belső igénye vagy a rendszeres testmozgás.
A feladatok kortársi interakciókat szabályozó, irányító funkciója: a feladatok végzése közben a tanulók között interakciók, kölcsönhatások játszódnak le. Ezek formailag és tartalmilag is igen sokfélék lehetnek, és lehetnek formáló, de deformáló hatásúak is Leggyakoribb változataik a kölcsönös példaadás (mintaközvetítés); a kölcsönös értékelés; a kölcsönös felvilágosítás (informálás); a kölcsönös követelés, ellenőrzés, segítségadás, biztatás.
A feladatok készségfejlesztő funkciója: a készség automatizált műveletet vagy műveletelemeket jelent. Előnye az életvezetés és a szociális életképesség szempontjából abban áll, hogy tehermentesíti a személyiséget összetettebb, bonyolultabb feladatok ellátása érdekében.
A feladatok képességfejlesztő funkció: lehetővé teszi, hogy az adottságok talaján működő képességek fejlődjenek ki. Képességfejlesztés nélkül az adottságok szunnyadó, látens állapotban maradhatnak, és így sem az egyén, sem a társadalom javát nem tudják szolgálni.
A feladattípusok főbb változatai:
- intellektuális feladatok
- manuális feladatok
- szociális feladatok
Az intellektuális feladattípusok értelemszerűen kognitív műveletek végrehajtását kívánják meg, és ennek megfelelően a személyiség kognitív komponenseit fejlesztik. Egyaránt tartozhatnak ide ismeretfeldolgozó feladatok, gyakorló feladatok és alkalmazási feladatok is.
A manuális feladatcsoportba tartozó feladattípusok manuális műveleteket foglalnak keretbe és tesznek értelmes egésszé. Ebben a csoportban is megkülönböztethetünk manuális gyakorló és manuális alkalmazó feladatokat.
A szociális feladatcsoportba sorolható feladattípusok a kommunikációs és szociális készségek, illetve képességek fejlesztésében nélkülözhetetlenek. E csoporton belül megkülönböztethetünk kommunikációs és kooperációs feladattípusokat, valamint szociomorális feladatokat is. A szociomorális feladatok szerepe a konstruktív magatartásformák kialakításában, megerősítésében, valamint a szociális készségek és képességek fejlesztésében fontos.
Az alkotó feladatok csoportja igen széles. Néhány példa ezekre:
- szaktárgyi-tudományos aktivitások (pl. gyűjtőmunka, gyűjtemények készítése önálló könyvtári munka alapján tanulmány készítése);
- tervező-konstruáló aktivitások (formatervezés; műszaki, építészeti, lakberendezési, kertépítési tervek készítése; makettek, modellek építése);
- szervező aktivitások (kulturális és sportrendezvények, kiállítások, környezetvédő, környezetszépítő, karitatív stb. akciók szervezése);
- irodalmi alkotó tevékenység (versek, elbeszélések alkotása);
- médiajellegű alkotások (riportok, beszámolók, tudósítások készítése, iskolai újság vagy iskolarádió);
- színjátszás (dramatizálás, bábozás, tánc);
- képzőművészeti és egyéb manuális tevékenységek (illusztrációk készítése, rajzolás, festés, agyagszobrászat, fafaragás, fazekas munka, textilmunka, kertészeti tevékenység);
- zenei alkotó- és előadói tevékenység.
Bábosik István (2006). A feladat mint személyiségfejlesztő tényező. Új Pedagógiai Szemle. 2006. április: 50-56.
http://www.ofi.hu/tudastar/feladat-mint
Irodalom:
Bábosik István (2006). A feladat mint személyiségfejlesztő tényező. Új Pedagógiai Szemle. 2006. április: 50-56.
(http://www.ofi.hu/tudastar/feladat-mint)
Báthori Zoltán, Falus Iván, Szerk. (1997) Pedagógiai Lexikon I. kötet. Keraban Könyvkiadó, Bp. :456.
Csapó Benő (2002). Az iskolai tudás. Osiris Kiadó. Digitális Tankönyvtár.
(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/iskolai-tudas-eloszo/ch05.html)
Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Kontra József: A probléma és a problémamegoldó gondolkodás in: Magyar Pedagógia 96. évf. 4. szám 341-366. p. (1996)
A magyar nyelv értelmező szótára II. (1966). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Magyar szinonimaszótár (1978). Akadémiai Kiadó, Budapest.