A mentorálás folyamata

Mentor legalább öt év gyakorlatban eltöltött idő után lehet valaki, így a mentor erős gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Számos tapasztalat birtokába jutott ez alatt az idő alatt, amit szívesen megoszt, átad a fiatalabb leendő kollégáknak. Ezen a ponton tartjuk fontosnak a továbbképzést, amely új ismereteket ad, ha nem is szakmai-módszertani szempontból, hiszen a 0-12 éves korosztállyal kapcsolatosan rendelkeznek pedagógiai és pszichológiai, de módszertani ismeretekkel. A mentori feladatkör annyiban más, hogy egy másik korosztály jelenik meg, a fiatal felnőttek, akik sajátos pszichológiai és szociológiai jellemzőivel nem találkozhattak tanulmányaik során. Továbbá azzal a szereppel sem találkozhattak, amely őket leendő fiatal kollégáik motiválására, segítésére és munkájuk értékelésére, valamint a velük való kommunikációra, kapcsolattartásra készítette volna fel. Azt a tényt is megemlítjük, hogy a segítség nyújtása során bizony éppen a magyarázatnál döbbenünk rá saját hiányosságainkra – ki ne ismerné ezt jobban egy pedagógusnál?
A mentorálás folyamata szakaszokból tevődik össze. Ezeket a szakaszokat a folyamat során nem célszerű elkülöníteni, hiszen összefüggnek, feltételezik egymást. Most azonban tekintsük át őket Merlevede (et al, 2006) alapján elemeikre bontva:
Kontaktusteremtés:
  • Az első találkozás, amikor mentor és mentorált még csak ismerkednek egymással. Már igyekeznek kialakítani egy hathatós kommunikációs stratégiát.
Elfogadás:
  • Ebben a fázisban a mentor elindítja a mentorálás folyamatát, a jelölt pedig dönt a kapcsolat elfogadásáról.
  • Az együttműködési viszony felvázolásakor a kialakulandó kapcsolat közös szabályait állítják fel. A mentor kezdeményez, javasol, ám a mentorált igényeinek figyelembe vétele mellett. Az együttműködés megbízható és jó alakítása miatt a gyakorlati képzésre történő előkészítésként célszerű a mentoráltat aktív szituációba hozni (pl. véleményét kérni, visszakérdezni, megindokolni, indokoltatni).
A kiindulópont meghatározása:
  • A mentor felméri a leendő kolléga pillanatnyi ismereteit, tapasztalatait, hozzáállását a hivatásról és érzelmi képességeit. Erre alapozva kezdődhet a konkrét tervezés.
  • Konkrét akciók megtervezése.
  • Alkalomról alkalomra a feladatok együttes megbeszélése, operacionalizálása.
  • Nyomon követés.
  • Döntés a befejezésről.
Mindenkori dilemma a segítő részéről, hogy meddig tartson a mentorálás. A pedagógusképzés esetében erre konkrét időkeretek vannak. Más a helyzet egy kezdő kolléga esetében. Mindenképpen akkor érjen véget, ha már a kollégával való megbeszélések gyakorisága csökken. A szakmai kapcsolat átminősülhet ebben az esetben szakmai eszmecserévé is.
Amikor arról beszélünk, hogy milyenek legyenek a felkészítést szolgáló módszerek, akkor a fentiek mellett célszerű olyan módszereket alkalmazni a fiatal felnőttek számára, amelyek modell értékűek és részben alkalmazhatók saját gyakorlatukban. Alkalmazható módszerek (M. Nádasi, 2010: 23): előadás, (interaktív), megbeszélés, kooperatív feladatmegoldás, akcióterv készítése, óra vagy foglalkozás megfigyelése, videós óra vagy foglakozás elemzése, óra, foglalkozás elemzése „élesben”, reflektív módszerek, önreflexió, hospitálás gyakorló intézményben, interjú (pályakezdő pedagógusokkal, mentorokkal, tapasztalt kollégákkal, pedagógusjelölteket fogadó intézmény vezetőjével), gyakorlati feladatról írásos elemzés készítése, tréning, drámapedagógiai eljárások, munkaportfólió készítése, hallgatói portfólió elemzése, dolgozat készítése, esetelemzés, nyomtatott szövegek feldolgozása.
« Előző | Következő »