Előszó

Kézikönyvünket a gyakorlatnak szántuk, a gyakorlatban tevékenykedő szakembereknek, akik már talán régóta és nagy igyekezettel, odaadással, saját tapasztalataik és rengeteg információ átadásával igyekeznek kezdő pedagógusokkal a gyakorlatot megismertetni és megszerettetni, valamint leendő kollégáikat a valóságra, a realitásra – amennyire ez lehetséges – felkészíteni.
A szerzők tudatában vannak annak a régi és bölcs mondásnak, hogy nincs új a nap alatt. Azonban időnként nem árt azt, ami régi és bevált, talán az újjal együtt, ha ilyen is létezik, összefoglalni és rendszerezni. Abból a célból, hogy tudatosabban és átgondoltabban, talán differenciáltabban és mindenféleképpen higgadtan, egy bizonyos távolságból tekintsünk időnként a szakmára és azokra az emberekre, akikkel foglalkozunk.
Ennek érdekében elméleti alapvetéssel kezdődik a kézikönyv, amely a mentorálás fogalomkörét ismerteti meg – remélhetőleg alaposan – az olvasóval, továbbá a fogalomhoz szorosan kapcsolódó szerepeket, feladatokat, attitűdöket igyekszik az olvasóhoz közel hozni, tehát mindent, amivel egy mentor tevékenysége során kapcsolatba kerülhet, beleértve a reflexiót is. Ez utóbbi nélkül tartós, maradandó hatást nehezen tudunk elérni a ránk bízott leendő pedagógusok körében. Éppen ezért a reflexivitás fogalmával a reflexív pedagógia témakörét is beemeljük az anyagba. A kézikönyv két irányból közelít a terjedelmes feladatkör feltérképezéséhez. A mentorok kompetenciája és a jelöltek szükségletei képezik azt a kiindulópontot, amelyek alapján e kettő közös nevezőre hozása a cél, a szakmában való boldogulás érdekében.
A gyakorlati rész, ami a könyv szíve, ami a központját képezi, sok évtizedes munka eredménye, hiszen a PTE Illyés Gyula Karán több évtizede folyik pedagógusképzés. Ennek a pedagógusképzésnek a gyakorlati részét pedig ugyanennyi ideje szervezik az ezzel foglalkozó kollégák. Köszönet minden kollégának, akinek ebben része volt! Ami ennek a kézikönyvnek a hasábjain megjelenik, az nem az utóbbi évek termése, hanem sok-sok év munkája, elméleti és gyakorlati szakemberek sok-sok évnyi egyeztetése formálta olyanná, amilyen most. Nem tökéletes, folyamatosan dolgozunk rajta, évről-évre módosítjuk. Ám úgy gondoljuk, a gyakorlat igazolta, hogy hasznos és használható. Ezért merjük bátran ajánlani azoknak a kollégáknak, akik a címben említett három professzióban foglalkoznak pedagógusjelöltekkel.
A kézikönyv öt nagy fejezete a fentiek alapján az elméleti megalapozás, a speciális tudnivalók, ismeretek az említett három professzió szakmai gyakorlata területén, zárásul pedig egy módszertani szótár következik. Ez utóbbit a portfólió készítése során, de a jelölt értékelése, a tanácsadás során is, reméljük haszonnal forgathatják majd (nemcsak) a mentorok.
Azt is merjük állítani, hogy hiányt pótolunk a mű megjelenésével, ugyanis ilyen típusú könyv az alapfokú oktatás pedagógusai számára eddig nem készült.
A fenti körön túl javasoljuk a kézikönyv forgatását gyakorló pedagógusoknak, ugyanis a portfóliók készítéséhez hasznos szempontok és a fontosabb módszereket ismertető fejezetek is bővítik a gyakorlattal foglalkozó oldalakat.
Végül köszönetet mondunk minden kollégának, akik támogattak a kézikönyv megírásában! Hasznos ötleteiért és tanácsaiért külön köszönettel tartozunk Dr. Kurucz Rózsának, aki lelkiismeretesen, odaadóan lektorálta a könyvet, és Dr. Fekete Richárdnak a mindenre kiterjedő korrektúráért.
Szekszárd, 2015                                                                                                                                                 a szerzők