Skip navigation

3.1. melléklet

„HIBÁZTASD AZ ÁLDOZATOT" - gyakorlat részletes leírása

A lebonyolítás formája: páros, nagycsoportos, kiscsoportos

A gyakorlat leírása
A „hibáztasd az áldozatot" mechanizmus tudatos felismerése mint a nem tudatos diszkrimináció egyik működési módja

Eszközök: ollók, anyagok pl. ragasztó, szívószál, gyurma, újságpapír

A gyakorlat lebonyolítása
A résztvevőket három csoportra osztja a képző, az előzetesen kihúzott kártyák vagy jelölés által. A csoportokat olyan messze ülnek egymástól, amennyire csak megoldható. Nagyon fontos, hogy ne lássák, hogy mennyi anyagot kap az egyik, illetve a másik csoport.

Az építőanyagokat a következő képpen osztja szét a csoportvezető:

  • I csoport:Mindenből bőséges mennyiséget kapjanak, többet, mint kellene
  • II csoport:Annyit kap, amennyi éppen elegendő
  • III. csoport: Mindenből minimális mennyiséget kap és amiből kap is, legyen rossz állapotban (pl nem vág az olló, nincs a tubusban ragasztó vagy be van száradva)

 

Csoportvezetői utasítások

  1. Minden csoport kap egy adag építőanyagot. A feladat az, hogy minél magasabb és stabilabb építményt építsenek a szívószálakból, újságpapírból és más anyagokból, amiket kaptak.
  2. Amíg dolgoznak, a csoportvezető körbejár és figyeli, hogy hogyan haladnak a csoportok.

 

Amíg a csoportok dolgoznak, csoportvezető körbejár és a következőket teszi:

a) Dicséri - hangosan - azt a csoportot, amelyik a legtöbb anyagot kapta, példálózik velük.
b) Kritizálja - hangosan - azt a csoportot, mely a minimális mennyiséget kapta, összehasonlítgatja a többi csoporttal (időnként elvesz anyagot tőlük, meghiúsítja kreatív próbálkozásaikat, hibáztatja őket stb.).
c) Támogatja azt a csoportot, mely az elegendő mennyiségű anyagot kapta.

 

Megjegyzés: A csoportvezető a hátrányos helyzetű csoportnak az utasításokat megpróbálja olyan módon adni, hogy azok nehezen érthetőek legyenek, pl. halkan, érthetetlenül beszélve, félinformációkat adva... facilitátorként megtesz mindent, annak érdekében, hogy a résztvevőket irritálja ...

Miután a csoportok végeztek az építéssel, és kiállítják a végeredményt, kiválasztja a csoportvezető a legjobbat.
Bátorítja a „megfosztott" csoportot az ellenkezésre, panaszkodásra. Megkérdezi a többi csoportot, hogy mit gondolnak, vajon a „legsikertelenebb csoport miért panaszkodik", kinek a hibája, vajon az ő felelősségük-e a sikertelenség stb.

A csoprtvezető ezután megállítja a gyakorlatot. Elnézést kér a szenvedő alanyoktól és megköszöni a közreműködést.
A beszélgetést a következő kérdésekkel irányítja:

  • Hogyan éreztétek magatokat a játék alatt? - először a vesztes csoport tagjait kérdezi meg.
  • A vesztes csoportok sikertelenségéről mit gondoltok?
  • Hogyan kapcsolódik ez az iskolákban zajló eseményekhez? (Például, mit gondoltok, milyen érzés lehet annak a gyermeknek, aki most kezdi az iskolát, főleg, ha nem rendelkezik megfelelő nyelvi készségekkel, ha más az anyanyelve, más országban született vagy valamielyik kisebbséghez tartozik?)

Konstruktív hallgatás

A résztvevők páralkotásának szempontja: mindekét fél más-más csoportban dolgozott. 4-4 percben kapnak az élmények és tanulságok megosztására. A téma címe: „A gyakorlat hozadéka számomra."

Összegzés
Az összegzés és reflekció segíti a résztvevőket abban, hogy a gyakorlatot összekapcsolják az elmélettel.
A csoportvezető elmagyarázza a résztvevőknek, hogy azt szerette volna a gyakorlat kapcsán elérni,

  • hogy lássák és érezzék, hogy a frusztráció milyen módon befolyásolja az egyén és csoport érzéseit, sikerét és hatékonyságát;
  • milyen érzés, amikor a sikertelenséggel vagy mások elvárásaival párosul a bűntudat érzése is;
  • mennyire lényeges a privilegizáltság/hátrányos helyzetűség közvetlen megtapasztalásának fontosságát és
  • az azonos/különböző kezdő pozíciók hatását (a kisebbség pozíciója a többség pozíciójával szemben, másság az azonossággal szemben...) megéljék

Levezető gyakorlat

  1. Hármas csoportokat alkotnak a résztvevők - tetszőlegesen
  2. A csoportvezető megkéri őket, hogy gondoljanak olyan példákra az iskolai életből, amikor
    • az áldozatot hibáztatták;
    • a versenyszellem mítoszával találkoztak.
  3. Miután pár példát megosztottak egymással a résztvevők, válasszanak mindkét kérdésre egy-egy példát. Hogyan lehetne a helyzeten változtatni? Mi történne, ha a helyzet más lett volna?

A kérdéseket összegezzük nagy csoportban, vagy kiscsoportos „prezentációk" alapján.
A gyakorlat zárása
A záró körben mindenki fogalmazza meg a gyakorlat hozadékát a saját életére és szakmai életére vonatkozóan. Írják fel egy kis papírra. Két gondolat legyen rajta.
Aki szeretné, megköszönjük, ha megosztja a csoporttal.