2. modul: Problémafelvetés, problémaazonosítás

 

• Konstruktív hallgatás
  A hallgatók párt alkotnak, és leülnek egymással szemben. A gyakorlatban olyan párbeszédet folytatnak egymással, amelyben az egyik fél a hallgató, a másik a beszélő szerepet kapja. Nagyon fontos, hogy nem lehet kérdezni, közbevágni, csak hallgatni lehet és a hallottakat metakommunikatívan megerősíteni. Mindkét fél 3-3 percig beszélhet.
  A konstruktív hallgatás témája: „Nevem története".
  A gyakorlat után a résztvevők visszajeleznek a saját élményekről: a témáról és a technikáról.
• Címkézés
  • Kiscsoportos gyakorlat:
    • A hallgatók 5-6 fős csoportokban dolgoznak. Minden csoporttag véletlenszerűen választ egy címkét (kihúzza), de nem látja, hogy mit kapott. Ezt a csoportvezető felragasztja a résztvevő homlokára (pl. lusta, felelőtlen, durva, vicces, ostoba, ügyetlen, árulkodó, megbízható, nagyon okos, optimista, nacionalista, feminista, merev, érdektelen, hazug, lassú, szép, jóképű, okos de lusta, ügyes de nem túl okos, stb.).
    • A csoporttagok látják egymás homlokára ragasztott „jelet", de ezt nem árulhatják el egymásnak.
    • A hallgatók azt a feladatot kapják, hogy rajzoljanak közösen egy olyan iskolát, amelyben nincsenek diszkriminációs elemek és az inklúzió érvényesül. Ehhez kapnak eszközöket (papírt, rajzeszközöket, post-itet, színes papírokat, ollót, ragasztót stb.)
    • Úgy kell a feladatot véghezvinniük, hogy a csoportban mindenki a címkéjének megfelelő bánásmódban részesüljön anélkül, hogy bárki is megmondaná a társának, hogy mi olvasható a „jelén".
  • Konstruktív hallgatás
    A gyakorlat után „konstruktív hallgatásban" osztják meg a résztvevők választott társukkal azt, hogy hogyan élték meg a gyakorlatot.
  • Reflexió
    Ezután nagy csoportban egyenként mindenki visszajelez a megélt érzésekről, gondolatokról, konklúziókról.
  • A gyakorlat hozadékának absztrakciója
    A gyakorlat levezetéseként a hallgatók újabb 4-5 fős kis csoportban megbeszélik és összegzik a gyakorlat üzenetét a mindennapi élethelyzetekre, a többség-kisebbség viszonyára, a sztereotípiákra vonatkozóan stb.
  • Prezentáció, csoportösszegzés - a megbeszéltekről
• Identitás
  • Előzetes feladat
    Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók elolvassák az alapfogalmakat ismertető szakirodalmat (2.1. melléklet).
  • Egyéni gyakorlat
    A gyakorlat során a hallgatók meghatározzák a saját identitásuk összetevőit. Egy A/4-es lapot hajtogatással 6 részre osztanak, és minden részbe beírnak egyet-egyet.
    A nagy csoportban önkéntes alapon prezentálják.
  • Kiscsoportos gyakorlat - tudástranszfer
    Hallgatók öndifferenciálás alapján 4-5 fős csoportokat alkotnak. A differenciálás alapja:
    • azok, akik az egyéni identitással szeretnének foglalkozni,
    • azok, akik a csoportidentitással szeretnének foglalkozni.

A kis csoportban dolgozó résztvevők a saját, egyéni identitásuk meghatározása alapján elemzik és összegzik mindazt, amit a szakirodalomból megismertek. Megkeresik az azonos és a különböző fókuszpontokat, és megvizsgálják ezeket.
A „csoportidentitással" foglalkozó csoport törekedjen arra, hogy a csoporttagok közösen próbálják meg a rendelkezésükre álló „egyéni identitásokból" a csoportidentitásukat megfogalmazni.

• Prezentáció
  A kis csoportok bemutatják, hogy mire jutottak, milyen összegzéseket, konklúziókat tudnak megfogalmazni, hogyan tudták a szakirodalmi ismereteiket a gyakorlattal összekapcsolni.
  A csoportvezető törekedjen arra, hogy segítő kérdéseivel a hallgatókat arra „terelje", hogy a lehetőségekhez mérten megfogalmazzák, hogyan valósult meg a tudástranszfer.
• Visszajelzés, összegzés
  Ezután nagy csoportban egyenként mindenki visszajelez a megélt érzésekről, gondolatokról, konklúziókról, a tudástranszferről.

Reflexió - a gyakorlatok hozadékának, konklúzióinak értékelése. A reflexiós naplóhoz szükséges összegzések begyűjtése - az önreflexió megfogalmazásának, leírásának előkészítése.