Nyíri Kristóf az elektronikus szövegszerkesztés következményeivel kapcsolatban fejti ki elképzelését, mely szerint „olyan viselkedésminták, különösen nyelvi viselkedésminták, sőt gondolkodásminták jönnek létre, amelyek jelentősen eltérnek mondjuk az írógép vagy a könyvnyomtatás által teremtett mintáktól."²⁶²

A digitális forradalom vélelmezett hatásainak szempontjából merül fel annak kérdése, hogy „[m]iért ne tekintsük az internetet csupán egy új jelenségnek a divatőrületek hosszú sorában?"²⁶³ Válaszadásában Neil Rudenstine a kommunikációtechnológia-történet százötven éve tartó erjedési folyamatához hozzájáruló olyan berendezéseket említ, mint a távíró, a telefon, a rádió, a televízió, az első számoló- és számítógépek. Megjegyzi azonban, hogy „egy folyamatos történésben lehetnek olyan események, amelyek nem csupán egyszerű továbblépést jelentenek egy természetes és fokozatos haladásban, hanem annál sokkal többet."²⁶⁴ Rudenstine a valódi átalakulás ezen pillanatai közé sorolja az internet gyors terjedését, felfutását is.²⁶⁵ Bizonyos értelemben ez a Prensky által is említett szingularitás: a digitális technológiák megjelenése és gyors elterjedése a XX. század utolsó évtizedeiben.²⁶⁶

Ezen a ponton érdemes hosszabban idézni Derrida Grammatológiájának - Ferraris értelmezését követve - „a könyv halálát és az írás robbanásszerű térhódítását jövendöl[ő]"²⁶⁷ részeit: „Minden arra utal tehát, hogy amit nyelvnek hívunk, eredetében és befejezésében csak egyetlen mozzanat lehetett, lényeges, de determinált létmódozat, jelenség, aspektus, az írás egy fajtája. És mintha nem sikerült volna megfeledkeztetnie bennünket erről, megtévesztenie bennünket, csupán egy kaland folyamán: épp e kalandot illetően. Mindent összevetve meglehetősen kurta kaland. Eggyéolvad a történelemmel, amely csaknem háromezer éve összekapcsolja a technikát és a logocentrikus metafizikát. És most közeledik ahhoz, ami tulajdonképpen a kifulladása: előttünk a könyv civilizációjának halála - és ez csak egy példa a sok közül -, amiről olyan sokat beszélnek, és ami elsősorban a könyvtárak görcsös burjánzásában mutatkozik meg. Mindenféle látszat ellenére, a könyv halála kétségkívül (és bizonyos értelemben kezdetektől fogva) a beszéd (az állítólag teljes beszéd) halálát jelenti be, valamint egy új mutációt az írás történelmében, az írásként felfogott történelemben."²⁶⁸

A számítógép- és különösképpen az internet-használatot illető monista és pluralista elképzelések egyaránt az írógép-paradigma tarthatatlanságára mutatnak rá. A funkcionális redukcionalizmusba torkolló koncepciók a valós időben zajló, ám a mechanikus írógépek által megvalósíthatatlan személyközi kommunikáció túlsúlyát hirdetik. A használati sokszínűség koncepciói pedig a valós idejű kapcsolattartás mellett az egyenes vonalú írás- és gépelési módokkal összeegyeztethetetlen egyéb funkciókat szintén meghatározó szereppel ruházzák fel.