1. Célok, feladatok, követelmények
1.1: A gyakorlati képzés célja: olyan óvodapedagógusok képzése, akik a képesítési követelmények teljesítésével alkalmasak a 3-7 éves korú óvodás gyermek tudatos fejlesztésének elősegítésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére. A gyakorlati képzés során a hallgatók képessé válnak a 3-7 éves korú gyermekek óvodai nevelésének ellátására, az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának irányítására.
1.1.2. Az óvodapedagógus várható óvodai feladatkörei:

• Nevelőmunka az óvodában, óvodai csoportban (nevelés – személyiségfejlesztés).
• Tartalmilag és módszertanilag komplex, egymásra épülő és bővülő szervezeti- és tevékenységformák megvalósítása.
• Differenciált fejlesztés – egyéni bánásmód alkalmazása.
• Segédeszközök előállítása, oktatástechnikai eszközök kezelése.
• Speciális foglalkozások (úszás, gyermektorna, gyógytestnevelés, bábjátszás, kézműves ismeretek, fejlesztő foglalkozás stb.) tartása, képesítés alapján.
• Egészségügyi, szociális, viselkedési rendellenességek felismerése, kezelése, az esetek továbbítása kompetens szakemberek felé.
• Családdal való kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap, családlátogatás, beszélgetés stb.)
• Szabadidős tevékenységek; séták, kirándulások.
• Rendezvények, ünnepek szervezése.
• Dokumentumkészítés: nevelési-program, fejlesztési terv, nevelési terv, ütemterv tervezet, vázlat.
• Adminisztráció: nyomtatványok (csoportnapló, étkezők nyilvántartása stb.).
• Kapcsolattartás szervezetekkel, intézményekkel.
• Innovatív tevékenység.
• Óvodamédiák (faliújság, videofilm, kiadványszerkesztés, menedzselés).
• Vállalkozások szervezése, szociális tevékenységek.

1.2. A gyakorlati képzés feladatai

• Elősegíteni az eredményes óvodapedagógusi tevékenységekhez szükséges készségek, képességek kialakítását, a nevelőmunka differenciált skáláját alkalmazni tudó, megfelelő pedagógiai identitással rendelkező szakemberek képzését.
• Olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosítani, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására teszik alkalmassá a hallgatókat.
• Bemutatni az elmélet és a gyakorlat összefüggéseit, összekapcsolódásuk színtereit és módjait.
• A képzési idő egészét végigkísérő, széleskörű tevékenységrendszeren keresztül megismertetni a hallgatókat az óvodapedagógusi szerepkörrel és az óvodával, mint munkahellyel.
• Fokozódó terheléssel lehetőséget biztosítani a hallgatók pedagógiai-pszichológiai, szaktárgyi és módszertani ismereteinek gyakorlati alkalmazásához a tervezésben, kivitelezésben és a folyamatok, történések, s a tevékenységek elemzésében.
• Erősíteni a hallgatókban a pályamotivációt, valamint a gyermekekkel és a különböző körhöz tartozó felnőttekkel való interakció elvárásainak való megfelelést.

1.3 A gyakorlati képzés általános követelményei: A hallgató a képzési idő végére ismerje az óvoda alapfeladataiból eredő különböző óvodapedagógusi szerepeket és azok tevékenységformáit, legyen jártas ezek gyakorlati betöltésében. Ismerje a családokban, az óvodát megelőző nevelésben, az óvodában és az iskolai kezdő szakaszban preferált értékeket. Tudja feltárni a gyermekek óvoda előtti és óvodán kívüli tapasztalatait, fejlődési körülményeit, adottságait és képességeik szintjét. Ismerje a 3-7 éves gyermekek továbbfejlődési esélyeit, az iskolában várható követelményeket és az óvodás gyermekek családi nevelésének befolyásolási, segítési lehetőségeit.
A hallgató legyen képes az alkalmazás szintjén:

• az óvodai nevelőmunka tartalmának ismeretében annak tervezésére, szervezésére, szakszerű elemzésére, értékelésére. A megvalósítás során jellemezze magas szintű metodikai kultúra, eljárásai a kisgyermek fejlesztését hatékonyan szolgálják.
• az óvodás gyermek tanulását szolgáló fejlesztő tevékenységek irányítására, a műveltségtartalmakat, a kultúra értékeit a gyermekek sajátosságaihoz igazodva közvetíteni, s ezzel az iskolai életmódra történő felkészülést irányítani.
• a sikeres kommunikációra a gyermekekkel és a különböző körhöz tartozó felnőttekkel (gondozónők, kollégák, szülők stb.).
• a gyermeki személyiség fejlettségének, esetleges problémáinak diagnosztizálására és ennek alapján a differenciált fejlesztésre.
• érvényesíteni a lassabban fejlődők, zavarokkal, nehézségekkel küzdők, testi-, lelki-, mentális- és szociális értelemben más gyerekek nevelésének, fejlesztésének differenciáló szemléletét.
• a gyermeki kreativitás, az átlagot meghaladó teljesítményű, fejlődési ütemű gyermekek képességeinek kibontakoztatására.
• az óvodás gyermek, önmaga ismerete és szakmai felkészültsége alapján az alternatív programok közötti választásra és adaptálásra.

2. A gyakorlati képzés struktúrája
A struktúra 4 szakaszt tartalmaz, mely a folyamatosságra, fokozatosságra épül, és a tevékenykedtetési struktúrákat figyelembe veszi.
Szakaszok:

• A pedagógiai tájékozódás és tapasztalatszerzés szakasza
• A pedagógiai tevékenység kezdő szakasza
  Gondozás és játéktevékenység lehetőségeinek gyakorlása.
• A pedagógiai tevékenység gyakorló szakasza
  Irodalmi nevelés, vizuális nevelés, ének-zenei nevelés, testnevelés, környezet megismerésére nevelés, matematika foglalkozások vezetése.
• Az önálló pedagógiai tevékenység szakasza
  Összefüggő külső szakmai gyakorlat, zárófoglalkozás.

3. A képzés időkerete: 3 év (6 félév), az alapképzésre fordított idő 30%- a.
4.. A gyakorlati képzés főbb színterei
A hallgató a 6. félév során több gyakorlati színtérrel ismerkedik, sajátos szervezeti formában (óvoda, iskola, bölcsőde, alternatív óvoda, speciális intézmények).
5. A hallgató joga, hogy

• A gyakorlati képzés nyújtotta lehetőségeket igénybe vegye egyéni komplex, csoportos és összefüggő gyakorlatok formájában.
• Tapasztalatokat gyűjtsön az óvodai munka minden területén (gyakorlóintézményekben és külső gyakorlóhelyeken gyakorolhat).
• A gyakorlóintézményekben megfigyeléseket, méréseket végezzen (oktatói, szakvezetői egyetértéssel). Munkájának eredményeit publikálja TDK-, illetve szakdolgozat, tanulmány és pályázat formájában.
• Szakmailag megalapozott, önálló elgondolásait megvalósíthassa a szakmai gyakorlata során, amennyiben azok a pedagógiai és a nevelési programhoz illeszkednek.
• Részt vegyen a házi és országos módszertani versenyeken, gyakorlati képzéssel kapcsolatos pályázatokon.
• A gyakorlati képzéssel kapcsolatos észrevételeit előterjesztheti a szakvezető, a módszertanos oktató, a szakfelelős és a kar vezetői felé. Javaslatait eljuttathatja a Gyakorlati Képzési Bizottsághoz.
• Segítséget kérjen a szakvezetőtől, gyakorlati képzési koordinátortól és szakfelelőstől.
• Igénybe vegye és felelősséggel használja a gyakorlóintézmények eszközeit.
• A TVSZ-ben meghatározott gyakorlattal kapcsolatos felmentési lehetőségekkel éljen, egyéni elbírálásokban részesüljön.
• Megismerje az iskolai, óvodai tevékenység szerepelvárásait és együttműködő, segítőkész magatartásával elősegítse a gyerekek felelős képzését.

A hallgató kötelessége, hogy

• A gyakorlati képzés tartalmi időkeretei és előírásai szerinti gyakorlatokon részt kell vennie – ez időben mentesül az elméleti órák látogatása alól.
• Ismernie kell a gyakorlati képzési tantervben előírt kötelező feladatokat és a féléves képzési útmutatókat, az intézményi programokat.
• Tájékozódnia kell a TVSZ-ben előírt gyakorlati képzéssel kapcsolatos szabályozókról.
• Az alapvető pálya specifikus tulajdonságok, képességek kialakulása érdekében a gyakorlóóvoda szakvezetőinek, illetve óvodák módszertanos oktatóinak szaktárgyi és metodikai javaslatait, utasításait figyelembe kell vennie.
• Alkalmazkodnia kell a gyakorlóintézmények életrendjéhez.
• Ismernie kell az alapvető dokumentumokat, szabályzatokat.
• Felelősséggel tartozik az óvodás gyerekek előmeneteléért és a csoport magatartásának alakulásáért.
• Ismernie kell az írásbeli munka tartalmi követelményeit, az adminisztrációs feladatokat.
• Hiányzását, a gyakorlat alóli távolmaradását a gyakorlat előtt 2 nappal be kell jelenteni. Gondoskodnia kell az elmaradt gyakorlat pótlásáról.

1. Célok, feladatok, követelmények:
Az óvodai csoportba való beosztását az óvoda vezetőjétől, jelentkezése s az útmutatók átadása alkalmával kapja meg a hallgató. Gyakorlatát egy óvodai csoportban végzi, egy mentor irányítása alatt, aki a tájékoztatóban közölt irányelvek, javaslatok figyelembevételével, a PTE IGYK Pedagógusképző Intézettel való együttműködés alapján szervezi meg az összefüggő szakmai gyakorlatot. A hallgató alternatív programmal működő csoportban is végezheti összefüggő gyakorlatát (szabad választás alapján).
A hallgató – óvodapedagógusi munkakörhöz kapcsolódó – feladatai a gyakorlaton

• Az óvoda nevelési programjának, dokumentumainak és adminisztrációs folyamatának megismerése.
• Tapasztalatgyűjtés az óvoda más csoportjaiban folyó nevelőmunkáról.
• Az óvodai élet teljes tevékenységrendszerének megismerése.
• Foglalkozásvezetés, az óvodai csoportvezetői munka tartalmi, módszertani, adminisztratív és egyéb feladatainak gyakorlása.
• Tapasztalatgyűjtés a helyi önkormányzati viszonyokról, az óvodai testületben való magatartás és viselkedés normáiról.
• Részvétel az óvoda minden pedagógiai jellegű munkájában: nevelőtestületi értekezlet, továbbképzési napok, séták, munkaközösségi megbeszélés, óvodai ünnepélyek, rendezvények, szülői értekezletek, családlátogatás, fogadóórák, összejövetelek, kirándulás stb.

Javaslat a gyakorlat beosztására (nappali tagozaton a foglalkozásokra s a közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre vonatkoztatva):
A gyakorlat 1. hete:         Hospitálás, tájékozódás.
                       1-3 nap:    Délelőtt hospitálás.
                       2-3. nap:    Mindennapos testnevelés önálló vezetése.
                       3. nap:        Játékvezetés.
                       4-5. nap:     Délután hospitálás. Adott időszakban játékvezetés.
A gyakorlat 2. hete:         A délutános óvodapedagógusi feladatok önálló ellátása.
A gyakorlat 3-6; 3-8. hete:    A délelőttös óvodapedagógusi feladatok komplex tervezése és vezetése, különös tekintettel a drámajáték és bábozás beépítésére.
Levelező tagozaton a gyakorlat 3 hétig tart.
A hallgató foglalkozásaira, pedagógiai, szaktudományi, módszertani szempontból igényes tervezettel készül, tapasztalatairól feljegyzést készít. E dokumentumokat a hallgatói portfólióba kérjük csatolni!
Az összefüggő szakmai gyakorlatról a hallgató eredménybemutató portfóliót készít.
Hallgatói portfólió (tevékenységtükör) dokumentumai:

• Hallgatói bemeneti kompetencia-térkép (hallgatói önértékelés)
• Hospitálások feljegyzései
• Tervezetek (segédanyagok)
• Nevelési tevékenységeken kívüli programok feljegyzései (eszközkészítés, ünnepek, munkadélutánok, szabadidős tevékenységek)
• Gyermek megfigyelése – esettanulmány
• Részértékelések a hallgatóról a Pedagógiai naplóban (szempontok: a gyakorlati képzés általános követelményei – Tanrend)
• A mentor által írt összegző értékelés a hallgatóról
• Hallgatói kimeneti kompetencia-térkép (hallgatói önértékelés)

2. Időkeret: 6. félév; 8 hét, 200 óra/ 3 hét, 96 óra
A 3. és 4. pont: (ld. Összefüggő külső gyakorlatok)
5. Előfeltétel: A Tanrend által előírt összes korábbi gyakorlat.

1. Célok, feladatok: A hallgató felkészültségét, a teljes körű óvodapedagógusi munkára való alkalmasságát reprezentálja. Bizonyosságot kell tenni a jelölt szakmai felkészültségéről, óvodapedagógusi képességeiről, pedagógiai attitűdjéről.
A zárófoglalkozás:

• a képesítési követelmények alapján kötelező.
• az óvodapedagógusi munkát reprezentálja.
• rendjét, idejét és követelményeit a képző intézmény határozza meg.
• A jelölt zárófoglalkozást tart a gyakorlóóvodában/egy külső óvodában egy csoportban egy módszertani tárgyból (lehetőség szerint ott, ahol az Összefüggő külső gyakorlat kurzusát végezte).
• A zárófoglalkozás tárgyát a kar hivatalos helyiségében húzzák a hallgatók.
• A zárófoglalkozásra, elemzésre, védésre és értékelésre bizottság előtt kerül sor.
• A zárófoglalkozás elnöke és a mentor néhány mondatos komplex értékelést készít.

2. Időkeret: 6. félév
3. Színtér: Gyakorlóóvoda; külső fogadó óvodák.
4. Ellenőrzés, értékelés: A záró foglalkozásra, elemzésre, védésre és az értékelésre bizottság előtt kerül sor, melynek tagjai a mentor és a módszertant oktató tanár. Az összefüggő gyakorlatot követően gyakorlati jegy (szigorlat értékű).
5. Előfeltétel: az Összefüggő külső óvodai gyakorlat sikeres teljesítése.

A hallgató magatartása

Együttműködése, kapcsolatteremtő képessége, beilleszkedése, (nevelők, gyermekek, szülők viszonylatában).

Nevelő/gondozó foglalkozást irányító munkája

Felkészülési jellemzői (igényesség, forma stb.).
Pszichológiai, pedagógiai, módszertani, szaktudományos felkészültsége.
Szervező tevékenysége.
Foglalkozásainak módszertani színvonala. Kezdeményezései, a játék, a munkatevékenység vezetése. Gondozás és egyéb a gyermekekkel együtt végzett tevékenysége.
Pályára való alkalmassága, helytállása.
Az óvodai csoportban és az óvodán kívüli munkája.

Foglalkozás elemzése

Tudatosság, komplexitás. Az elemzés önállósági szintje, elmélet s gyakorlat egysége. Értékítéleteinek realitása stb.
A hallgatót irányító gyakorlatvezető egyéb észrevétele.
A jellemzés végén mennyiségi kimutatásban szíveskedjenek feltüntetni a hallgató által teljesített foglalkozások, tevékenységek számát, óvodai feladatok teljesítését, rendezvényeken való részvételét stb.

A hallgató felkészültségének legfontosabb jellemzői.
1. Ismeri

• az Óvodai Nevelési Program (ONP) testnevelésre vonatkozó utasításait,
• a tananyagot,
• a kézikönyveket,
• a gyakorlatvezetés módszertanát.

2. Feldolgozza elméletben és gyakorlatban is az óvodai testnevelés mozgásanyagát.
3. Tud foglalkozási tervezetet készíteni és foglalkozást vezetni.
Követelmények

• A pedagógiai program tartalmi és módszertani koncepciójának érvényesítése.
• A testnevelés módszertan terminológiájának ismerete és megfelelő alkalmazása.
• Testnevelés foglalkozási tervezet készítése és foglalkozás vezetése.

Foglalkozáselemzési szempontok

• Milyen volt a hallgató felkészülési munkája, tervezete?
• Milyen volt az foglalkozás időbeosztása?
• Érvényesültek-e a didaktikai alapelvek a foglalkozás során?
• Az előkészítő és a fő gyakorlatokhoz kapcsolódó mozgásanyag, valamint a terhelés mértéke megfelelt-e a módszertani szempontoknak és az élettani sajátosságoknak?
• A cél és a rávezető gyakorlatok kiválasztása, alkalmazása mennyiben segítette elő a fő gyakorlatok elsajátítását?
• Az alkalmazott módszerek segítették-e a gyakorlatok megértését, biztosították-e a folyamatos gyakorlást?
• Milyen módon alkalmazta a foglalkoztatási formákat?
• Hogyan alkalmazta az ismeretközlés és a gyakorlatvezetés módszereit? Alkalmazta-e az ütemezés módszerét?
• Alkalmazta-e a differenciálás elvét, valamint a hibajavítás és a segítségadás módszereit?
• Hogyan próbálta kiiktatni, csökkenteni a holtidőt?
• A kézi-szerek és sporteszközök hogyan segítették a mozgások végrehajtását?
• Hogyan oldotta meg a kézi-szerek és sporteszközök mozgatását?
• Milyen volt az óvodapedagógus és a gyermekek kapcsolata?
• Értékelte-e a foglalkozást és hogyan?
• Hogyan oldotta meg a szervezési, gondozási feladatokat?

A hallgató felkészültségének legfontosabb jellemzői
A hallgató tudja a környezeti nevelést rendszerként értelmezni és a rendszer elemeit kellő hangsúllyal kezelni.
A hallgató ismeri

• a környezeti nevelés korszerű szemléleten alapuló céljait, nevelési és fejlesztési feladatcsoportjait,
• a környezeti nevelés témaköreit, azok tartalmát, összefüggéseit a helyi sajátosságokkal, aktualitásokkal,
• a környezeti nevelés információelméleti kapcsolatait, az ehhez igazodó módszer- és eszközkombinációkat,
• a tervezés követelményeit, a szervezeti kerettel kapcsolatos óvodapedagógusi feladatokat.

Követelmények

• A korszerű elméleti ismeretek tudatos alkalmazása.
• A környezeti nevelés feladatainak komplex megközelítése.
• A különböző szervezeti keretek kipróbálása, tapasztalatgyűjtés.
• Változatos módszer- és eszköztár alkalmazása.
• Az ismeretnyújtás folyamatának, a gyermekek tevékenységeinek logikus programozása.
• Folyamattervben a környezeti nevelés helyének, szervezési, tartalmi és irányítási feladatainak megtervezése.
• Pedagógiai, pszichológiai, módszertani alapú önértékelés.

Elemzési szempontok

• A témaválasztás indokai (környezeti háttere, helyszínei, aktualitása).
• A feladatcsoportoknak a gyermekek életkorához való illeszkedése.
• A témával összefüggő gyermeki tapasztalatok, ismeretek megjelenése a játékban.
• A motiváció minősége és hatékonysága.
• Alkalmazott szervezeti formák, módszerek, eszközök hatékonysága.
• Az ismeretnyújtás folyamatának logikája és élményszerűsége.
• A gyermeki aktivitás értékelése.
• Az óvodapedagógusi kérdések eredményessége, óvodapedagógusi témaismeret.

A tevékenység kezdeményezésének önálló hallgatói előkészületéhez vegye figyelembe a következőket:

• a meseszöveg változtatása szükség esetén;
• szemléltető eszközök készítése;
• a szöveg érzékletes előadásának a kidolgozása;
• a kezdeményezési módok és az átvezetés eltervezése;
• a vázlat önálló elkészítése;
• a felkészülésben a pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és módszertani szempontok érvényesítése.

Követelmények

• A kezdeményezés megtartása az előzetes terv szerint, szükség esetén a terv rugalmas módosításával.
• A kezdeményezés szakszerű elemzése.
• Bekapcsolódás a kötetlen foglalkozásokon kívüli irodalmi nevelésbe (ünnepségre készülés; mesélés, verselés a gyerekek kívánságára stb.).
• A hallgató az óvodai élet minden területén érvényesítse a beszédfejlesztés (szókincsbővítés, mondatalkotás, szövegalkotás), a beszédtechnika fejlesztésének (tiszta ejtés, megfelelő hangsúly, hanglejtés, hangerő, tagolás), a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztésének követelményeit.
• Kérdéseivel fejlesztően irányítsa a gyermekek gondolkodását, serkentse őket beszédre, interaktív kommunikációra.
• Az óvodások beszédét tapintatosan javítsa.
• Az óvodapedagógus hallgató beszéde követendő példa legyen a gyerekek előtt.

Elemzési szempontok

• Hogyan teremtette meg az óvodapedagógus hallgató a kötetlen irodalmi foglalkozások nyugodt, biztonságos, meleg légkörét?
• Hogyan valósította meg az irodalmi nevelés céljait, komplex és integratív nevelői hatásait?
• Milyen módszereket alkalmazott az irodalom (művészetek) iránti érdeklődés felkeltéséhez?
• Hatékony módszereket és szervezési formákat választott-e az irodalmi nevelés megvalósításához?
• Milyen az óvodapedagógus-jelölt egyénisége, a gyermekekkel való kapcsolata, együttműködése?
• Megfelelő volt-e az irodalmi anyag hangulati, tartalmi előkészítése: kiváltotta-e a gyerekek érdeklődését, belső aktivitását?
• Az óvodapedagógus-jelölt helyesen választotta-e meg a kezdeményezés körülményeit (hely, idő, játéktéma stb.)?
• Hogyan oldotta meg a szervezési feladatokat?
• Megfelelő helyet biztosított-e a gyermekeknek?
• Hogyan oldotta meg a hallgató a betervezett feladatokat?
• A kiválasztott irodalmi mű megfelelt-e a gyermekek életkorának, értelmi-, nyelvi- és érzelmi fejlettségének?
• Az óvodapedagógus jól értelmezte-e a művet?
• Megtalálta-e a mű megértéséhez szükséges előadásmódot?
• Jól választotta-e meg az előadás alaphangját?
• Él-e változatos, a szöveghez igazodó kommunikációs eszközökkel?
• Mennyire sikerült kapcsolatot teremtenie az irodalmi alkotást hallgató gyermekkel és a távolmaradókkal?
• Szemléltetőeszközei megfeleltek-e az esztétikai és pedagógiai követelményeknek? Célszerűen kezelte-e az eszközöket?
• Hogyan oldotta meg a foglalkozás befejezését?
• Hogyan próbálta mélyíteni a mű által kiváltott hatást?
• Mivel segítette a gyerekek visszatalálását a játékba?

• A fejlesztési folyamat konkrét matematikai tartalma (célok, feladatok) és a tervezett, illetve megvalósult fejlesztési lehetőségek összhangja megfelelő volt-e?
• A formai keret és a tevékenységi forma megfelelt-e a matematikai tartalmaknak? Optimálisnak tekinthetők-e a választott módszerek?
• Az eszközök megválasztása és használata megfelelt-e a matematikai tartalom feldolgozásának?
• A megvalósult fejlesztési folyamatban milyen matematikai tapasztalatok megszerzésére nyílt lehetőség? Milyen tényeket állapítottak meg a gyerekek?
• Mikor, milyen módon sikerült fejleszteni a gondolkodási képességeket? (Rendszerezés, ítéletek, következtetések, összefüggések, problémamegoldás, variációs lehetőségek.) Milyen alapvető gondolkodási műveletek gyakorlására nyílt lehetőség?
• A „tanulásnak” milyen módjait sikerült megvalósítani? Segítette-e a légkör az örömteli, játékos tapasztalatszerzést? (Próbálkozások, tévedések, többféle megoldási lehetőség, utánzás, mintakövetés stb.)
• Mennyire érvényesült a játékosság, életszerűség, az önállóságra nevelés?
• Hogyan jellemezhető a gyermekek érdeklődése, aktivitása, figyelme a folyamat egészében? Mit tett a pedagógus az érdeklődés felkeltéséért és fenntartásáért?
• Megvalósult-e a differenciált terhelés, az egyénhez való igazodás? Ki milyen szinten vett részt a tevékenységben? Volt-e olyan kisgyermek, aki nem tudott lépést tartani a probléma megoldásának menetével? Sikerült-e bevonni őket a fejlesztésbe?
• A pedagógus kérdezéskultúrája, képességei és a gyermekekhez való viszonya megfelelően segítették-e a problémák leküzdését, a gondolkodás fejlődését?
• Voltak-e gyakorlásra szánt mozzanatok, tevékenységek? Ha igen, milyen volt ezek színvonala?
• A gyermekek elismerése, értékelése motiváló erejű volt-e?
• Milyen további feladatok fogalmazhatók meg az egyes gyermekek további fejlesztéséhez?
• Milyen feladatok megismétlése szükséges a következő nevelési folyamatban?

Általános követelmények
A hallgató, az óvodapedagógus tudja alkalmazni a képi-plasztikai ismereteit. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően tudja átadni a vizuális kifejezésmódok jellegzetességeit.
Tudatosan alkalmazza módszertani ismereteit az óvodai vizuális nevelés érdekében.
Általános értékelési szempontok

• Az élmény, az előzmény: a tevékenységhez kapcsolódó, vagy kapcsolható élménynyújtás, irányítás.
• Motiválás, kezdeményezés.
• Eszközök, anyagok: helyes alkalmazás, anyagkapcsolatok, alapvető megoldások ismertetése, mit miért használ?
• Tevékenység irányítása: esetleges bemutatás, újramotiválás, személyre szabott foglalkozás, segítségnyújtás módszerei, technikai fejlesztés lépései, szintjei.
• Képességfejlesztés: a kreativitás, az esztétikai fejlesztés lehetőségei, módszerei.
• Játékos befejezés: levezetés, tárgyak elhelyezése, védelme, játék a készített tárgyakkal.

Értékelési szempontok

• A készített tervezet illeszkedjék a csoport hosszú távú vizuális nevelési programjába, tartalmazzon több megvalósítási lehetőséget, és térjen ki a megelőző élményekre.
• Az előkészítésnél az időszerűséget, korcsoporthoz, technikához igazodó anyagcsoportokat használt-e?
• Törekedett-e a kitűzött célokhoz és a spontán munkavégzéshez szükséges megfelelő minőségű anyagok és eszközök előkészítésére, alkalmazására?
• Megteremtette-e a kreatív tárgy- és képkészítés biztosítására megfelelő környezetet, hangulatot, körülményt, és alkalmazta-e a komplex óvodapedagógusi módszereket?
• A tevékenység irányítása során, az önállóságot tiszteletben tartva, alkotói élményhez segítette-e a gyermekeket?