Csecsemő- és kisgyermeknevelő szak gyakorlati képzés programja

nappali és levelező tagozat

1.1. A gyakorlati képzés célja:
  • a hallgató csecsemő- és kisgyermeknevelő hivatásra való felkészítése,
  • képet adni a hallgató számára azoknak az intézményeknek a munkájáról, ahol szakemberként elhelyezkedhet,
  • élményeket és ismereteket nyújtani az egyes intézmények eltérő és hasonló vonásairól, a gyermekekkel való bánásmódról, a felnőtt és a gyermek kapcsolatáról, az egyes ellátási formák szakmai alapelveiről,
  • a gyakorlat célja, hogy hozzájáruljon az érzelmi beállítódás fejlődéséhez, a gyakorlat során elvégzett feladatok segítsék az elméleti ismeretek mélyülését és megalapozzák a további tanulmányokat,
  • célja továbbá, hogy fejlessze azokat a jártasságokat, készségeket és képességeket, amelyek alkalmassá teszik a hallgatót a 0-3 (5) éves gyermekek gondozására, nevelésére.
1.2. A gyakorlatra vonatkozó szabályok:
  • A hallgató a terepen mindig pontosan, ápoltan jelenjen meg.
  • A hallgató a terepgyakorlat követelményeit a képzőintézmény által felkért és megbízott szakvezető mellett teljesítse a terepintézményben.
  • A hallgató a tantárgyi követelmények teljesítése érdekében működjön együtt szakvezetőjével, aki egyben a terepgyakorlati tapasztalatok feldolgozását segítő esetmegbeszélést is vezeti.
  • A szakmai titoktartás szabályai szerint kezelje a birtokába jutott információkat, tartsa be a szakmai illetékesség határait.
  • Szociális érzékenységgel, előítéletek nélkül, a másik fél emberi méltóságát, véleményét tiszteletben tartva végezze gyakorlatát.
  • Pontosan vezesse és mutassa be a Gyakorlati naplót értékelésre.
1.3. A területi gyakorlatra vonatkozó egészségügyi előírások:
  • A gyakorlatot csak érvényes, negatív egészségügyi alkalmassági eredményekkel kezdheti meg a hallgató (egy évnél nem régebbi negatív széklet, tüdőszűrő és két évnél nem régebbi Wassermann eredmény).
  • A gyakorlat során bármely fertőző betegségre utaló tünetet észlel a hallgató magán, azonnal jelenteni kell a szakvezetőnek és szükség esetén orvoshoz kell fordulnia. A fertőző betegség gyanújának kizárásáig, illetve betegség esetén nem folytathat munkát.
  • Az egészségügyi kiskönyvet vagy annak másolatát a gyakorlat ideje alatt magánál kell tartania a hallgatónak.

Szervezési feladatok:
A hallgató a jelen „Útmutatóban” számára megfogalmazott feladatok teljesítését, tapasztalatokat, egyéni élményeket, véleményeket a „Gyakorlati napló” elnevezésű füzetben dokumentálja, melyet a Pedagógusképző Intézet illetékes oktatója folyamatosan ellenőriz és értékel. A Gyakorlati naplónak tartalmazni kell az adott szempontok alapján rögzített tapasztalatokat, egyéni élményeket, véleményeket és reflexiókat. A hallgató rögzítse az intézmény nevét, címét, az időpontot, a mentor nevét. A bölcsődei feladatok elvégzését a gyakorló intézmények illetékes mentorai a Gyakorlati naplóban történő aláírásukkal igazolják.

2. A gyakorlati képzés struktúrája:
  • Csoportos komplex pedagógiai gyakorlat
  • Csoportos szakmai gyakorlat
  • Demonstrációs gyakorlat
  • Egyéni szakmai gyakorlat
  • Speciális ismeretek gyakorlata
  • Összefüggő szakmai gyakorlat

3. A gyakorlati képzés időkerete: (4.-6. félév)

4. A gyakorlati képzés színterei: kijelölt bölcsődék és óvodák; védőnői szolgálat; gyermekorvosi szolgálat; családsegítő szolgálat; gyermekjóléti szolgálat; Gyámhivatal.

5. A hallgató joga, hogy:
  • A gyakorlati képzés nyújtotta lehetőségeket igénybe vegye.
  • Tapasztalatokat gyűjtsön a bölcsődei munka minden területén.
  • A gyakorlóintézményekben megfigyeléseket, méréseket végezzen (mentori egyetértéssel). Munkájának eredményeit publikálja TDK-, illetve szakdolgozat, tanulmány és pályázat formájában.
  • Szakmailag megalapozott önálló elgondolásait megvalósíthassa gyakorlata során, amennyiben azok a pedagógiai és a nevelési programhoz illeszkednek.
  • Részt vegyen a házi és országos módszertani versenyeken, gyakorlati képzéssel kapcsolatos pályázatokon.
  • A gyakorlati képzéssel kapcsolatos észrevételeit előterjessze a mentor, a módszertanos oktató, a szakfelelős és a kar vezetői felé. Javaslatait eljuttathatja a Gyakorlati Képzési Bizottsághoz.
  • Segítséget kérjen a gyakorlatot szervező oktatótól, mentortól és a gyakorlati képzési koordinátortól.
  • Igénybe vegye és felelősséggel használja a gyakorlóintézmények eszközeit.
  • A TVSZ-ben meghatározott gyakorlattal kapcsolatos felmentési lehetőségekkel éljen, egyéni elbírálásokban részesüljön.
  • Megismerje a bölcsődei tevékenység szerepelvárásait és együttműködő, segítőkész magatartásával elősegítse a csecsemők és kisgyermekek felelős képzését.
A hallgató kötelességei:
  • A gyakorlati képzés tartalmi időkeretei és előírásai szerinti gyakorlatokon részt kell vennie.
  • Ismernie kell a gyakorlati képzési tantervben előírt kötelező feladatokat és a féléves képzési útmutatókat, az intézményi programokat.
  • Tájékozódnia kell a TVSZ-ben előírt gyakorlati képzéssel kapcsolatos szabályozókról.
  • Az alapvető pálya specifikus tulajdonságok, képességek kialakulása érdekében a bölcsőde szakvezetőinek javaslatait, utasításait figyelembe kell vennie.
  • Alkalmazkodnia kell a gyakorlóintézmények életrendjéhez.
  • Ismernie kell az alapvető dokumentumokat, szabályzatokat.
  • Felelősséggel tartozik a bölcsődés korú kisgyermekek fejlődéséért és a csoport magatartásának alakulásáért.
  • Ismernie kell az írásbeli munka tartalmi követelményeit, az adminisztrációs feladatokat.
  • Hiányzását, a gyakorlat alóli távolmaradását a gyakorlat előtt be kell jelentenie a szakvezetőnek. Gondoskodnia kell az elmaradt gyakorlat pótlásáról.
Összefüggő külső szakmai gyakorlat

1. Célok, feladatok, követelmények
1.1.     Az összefüggő szakmai gyakorlat célja: A kisgyermeknevelői hivatásra való felkészítés. Ismerjék meg a hallgatók azt az intézményt, ahol szakemberként elhelyezkedhetnek. Élmények és ismeretek nyújtása az intézményről, a gyermekekkel való bánásmódról, a felnőtt és a gyermek kapcsolatáról, az egyes ellátási formák szakmai munkájáról, szakmai alapelveiről. A gyakorlat járuljon hozzá a hallgatók érzelmi beállítódásának fejlődéséhez, a gyakorlatok során szerzett tapasztalatok, elvégzett feladatok segítsék az elméleti ismeretek elmélyülését, fejlessze azokat a jártasságokat, készségeket és képességeket, amelyek alkalmassá teszik a hallgatót a 0-3 (5) éves korú gyermekek gondozására, nevelésére.
1.2.    Az összefüggő szakmai gyakorlat feladata: A bölcsődében a hallgató legyen képes a nevelést-gondozást elválaszthatatlan egységnek tekinteni, és akként kezelni, érezzen felelősséget a gyermekek, és azok személyiségformálása, fejlődése iránt. Tudjon felelősen tevékenykedni, viselkedni, dönteni, felelősséget vállalni, szeretettel közeledni a rábízott gyermekekhez, nekik teljes biztonságot és elfogadást nyújtani. Lássa át a családi és a bölcsődei szocializáció törvényszerűségeit a harmonikus személyiségfejlődésben. A szülőket és a gyermekeket tekintse egyenrangú partnernek, segítse át a gyermeket fejlődésének nehézségein. Ismerje fel és támogassa a sajátosan fejlődő gyermekek szükségleteit, igényeit, csoporthelyzetben is valósítsa meg az egyéni bánásmódot. Pozitív minta nyújtásával empátiás, toleráns, elfogadó attitűdöt alakítson ki a csecsemőben és a kisgyermekben. A gyermek egyéniségének tiszteletben tartásával egyidejűleg fogadja el a szükséges szociális szabályokat, és ebben építsen a gyermek belátására, személyiségének pozitívumaira. Annak szellemében dolgozzon, hogy a játéktevékenység a csecsemő és a kisgyermek fő tevékenysége, személyiségének leghatékonyabb fejlesztője, nevelői magatartásával támogassa az önálló aktivitást és a kreativitást.
1.3.     Követelmények: A hallgató ismerje a bölcsődés korú gyermekek sajátosságait, nevelésük specifikumait, legyen képes a nevelést-gondozást elválaszthatatlan egységnek tekinteni, és akként kezelni. Legyen tájékozott a bölcsődei gondozást-nevelést szabályozó dokumentumok tartalmában, a bölcsődére vonatkozó törvények, rendeletek kérdéseiben, a bölcsődei élet mindennapi történéseiben, megszervezésében. Kísérje figyelemmel, és támogassa a gyermek testi, lelki és szociális fejlődését. Ismerje a családdal való kapcsolattartás jelentőségét, módszereit. Alkalmazza a család és a gyermekek védelmét szolgáló jogszabályokat, szakmai dokumentumokat. Mérlegelje a különböző eljárások és ellátások előnyeit és hátrányait, vezesse a munkájához kapcsolódó dokumentációt. A munkája során birtokába került adatokat a jogszabályok és a pedagógiai munka etikai kódexe szerint kezelje.
Szervezési szempontok: A gyakorlatidő alatt a hallgató mindig a betanító gondozónővel megegyező műszakban dolgozzon; a hallgató számára megfogalmazott feladatok teljesítését a Gyakorlati naplóban dokumentálja, melyet a mentor és a Pedagógusképző Intézet illetékes oktatója folyamatosan ellenőriz, értékel; a gyakorlat feladatainak elvégzését a partnerintézmények illetékes mentorai a Gyakorlati napló aláírásával igazolják.
A hallgató készüljön fel a pedagógiai gyakorlatra: az elméletben tanult ismereteit és a korábbi megfigyelési tapasztalatait tudja alkalmazni a gyakorlatban.
Ismerje meg: a helyi adottságokat, tudjon tájékozódni a napi események sorrendjében.
Figyelje meg: mit látott a gyermek bölcsődei átvételénél, étkezéseknél, délelőtti játékidőben, gondozási műveletek alatt.
Vegyen részt (lehetőség szerint) a gyermekek ellátásában, az egész alcsoport gondozását     önállóan végezze a mentor felügyelete mellett.
2. Időkeret: 6. félév, 240/108 óra.
3. Színtér: kijelölt bölcsődék.
4. Ellenőrzés, értékelés: a mentor által javasolt érdemjegyet a Pedagógusképző Intézet illetékes oktatója írja be az ETR-be.
5. Előfeltétel: A Tanrend által előírt, az összefüggő gyakorlatot megelőző összes gyakorlat.
Levelező tagozaton a gyakorlat 3 hétig tart.
A hallgató foglalkozásaira, pedagógiai, szaktudományi, módszertani szempontból igényes vázlattal készül, tapasztalatairól feljegyzést készít. E dokumentumokat a hallgatói portfólióba kérjük csatolni!
Az összefüggő szakmai gyakorlatról a hallgató eredménybemutató portfóliót készít.
Hallgatói portfólió (tevékenységtükör) dokumentumai:
  • Hallgatói bemeneti kompetencia-térkép (hallgatói önértékelés)
  • Hospitálások feljegyzései
  • Vázlatok (segédanyagok)
  • Nevelési tevékenységeken kívüli programok feljegyzései (eszközkészítés, ünnepek, szabadidős tevékenységek)
  • Gyermek megfigyelése – megfigyelési jegyzőkönyv, esettanulmány
  • A mentor által írt összegző értékelés a hallgatóról
  • Hallgatói kimeneti kompetencia-térkép (hallgatói önértékelés)
Zárófoglalkozás
1. Célok, feladatok: A hallgató felkészültségét, a teljes körű csecsemő-és kisgyermeknevelő munkára való alkalmasságát reprezentálja. Bizonyosságot kell tenni a jelölt szakmai felkészültségéről, képességeiről, pedagógiai attitűdjéről a bölcsődei munka során.
A zárófoglalkozás:
  • a képesítési követelmények alapján kötelező.
  • a csecsemő-és kisgyermeknevelő munkát reprezentálja.
  • rendjét, idejét és követelményeit a képző intézmény határozza meg.
  • A jelölt zárófoglalkozást tart a kijelölt bölcsőde egy csoportjában .
  • A zárófoglalkozás napirend szerinti időpontját a bölcsődében húzzák a hallgatók.
  • A zárófoglalkozásra, elemzésre, védésre és értékelésre bizottság előtt kerül sor.
  • A zárófoglalkozás elnöke és a mentor néhány mondatos komplex értékelést készít.
2. Időkeret: 6. félév
3. Színtér: kijelölt partnerbölcsőde
4. Ellenőrzés, értékelés: A záró foglalkozásra, elemzésre, védésre és az értékelésre bizottság előtt kerül sor, melynek tagjai a mentor és a módszertant oktató tanár. Az összefüggő gyakorlatot követően gyakorlati jegy (szigorlat értékű).
5. Előfeltétel: az Összefüggő külső szakmai gyakorlat sikeres teljesítése.
Elemzési és értékelési szempontok a zárófoglalkozáshoz és az összefüggő szakmai gyakorlathoz

Az összefüggő gyakorlat értékelésének általános szempontjai:
  • A hallgató munkához való viszonya.
  • Együttműködése, kapcsolatteremtése, beilleszkedése az intézmény életébe.
  • Gyermekekkel, szülőkkel, munkatársakkal való kapcsolata.
  • Magatartásának általános kulturáltsága.
  • Dokumentációs feladatok ellátása, nyilvántartások vezetése.
  • Tervező, szervező, gondozói és nevelői munkája az elméleti és módszertani felkészültség tekintetében.
  • Pályára való alkalmassága, helytállása.
  • A gyermekcsoportban és a gyermekcsoporton kívül végzett munkája.
  • A bölcsődei nevelés mely területén érte el a legjobb gyakorlati eredményeket?
  • Milyen hiányosságok jelentkeztek munkájában?
  • Milyen fejlődést ért el a szakmai gyakorlaton?
  • Egyéb észrevételek.
Elemzési, értékelési szempontok a különböző tevékenységekre vonatkozóan
Gondozási feladatok, módszerek (fürdőszobai gondozás, étkezés, öltöztetés, alvás, pihenés,     személyi higiéné stb.).
  • Hogyan biztosította a csoport folyamatos napirendjét a gyermekek szükségleteinek kielégítését (gondozás, játék, levegőzés, pihenés, alvás)?
  • A különböző tevékenységek természetes módon és hatékonyan kapcsolódtak-e egymáshoz cél-, illetve eszközjellegüknek megfelelően?
  • Milyen módon biztosította a nap folyamán a gyermekek állandó felügyeletét?
  • Hogyan valósította meg a kisgyermekek biztonságos, szakszerű ellátását, a gondozások feltételeit, nyugalmát?
  • Mi jellemezte egyéni munkaszervezését?
  • Milyen volt a hallgató gyermekkel való interakciója a gondozás és a játék helyzeteiben?
  • Milyen kommunikációs csatornákat használt a kisgyermekkel való kapcsolattartásban?
  • Milyen volt a hallgató gyermekekkel történő kommunikációja?
  • Hogyan történt az öltöztetés, vetkőzés előkészítése és lebonyolítása?
  • Hogyan valósult meg öltöztetés közben az önállóságra nevelés?
  • Hogyan történt az étkezések előkészítése?
  • Hogyan reagált a gyermek egyéni igényeire, kívánságaira?
  • Hogyan segítette az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátítását, az önálló, tiszta étkezés tanulását?
  • Hogyan ösztönözte és segítette a gyermekek önállósági törekvéseit a gondozónő a fürdőszobai gondozás, az öltöztetés, a játék, az étkezés közben?
  • Lehetősége volt-e a gyermeknek aktívan részt venni a műveletekben? 
  • Hogyan reagált a hallgató a gyermek önállósági jelzéseire? Válaszolt-e a gyermek kérdéseire, jelzéseire?
  • Milyen volt a gondozások hangulata? Örömet jelentett-e az együttlét a gyermekeknek és a nevelőnek/gondozónak?

Nevelési feladatok, módszerek

  • Milyen nevelési módszereket, eljárásokat alkalmazott? Hogyan befolyásolta a gyerekeket? /dicséret, mintanyújtás, meghallgatás, szabályközvetítés, ötletadás, stb./ 
  • Hogyan fejezte ki elismerését, támogatását a gyermekek felé?
  • Milyen követelményeket, szabályokat állított? Hogyan tiltott? Igazodott-e követelményeivel a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, állapotához?
  • Hogyan segítette a gyerekeket a konfliktushelyzetekben?
  • Milyen helyzetekben és hogyan alkalmazta a mintanyújtást, a személyes példát?
  • Alkalmazott-e meggyőzést, magyarázatot? Hogyan? Milyen helyzetben?
  • Milyen szokások kialakítására törekedett? Hogyan segítette a gyerekeket a szokások elsajátításában, gyakorlásában? 
  • A hallgató kifejezésre tudta-e juttatni verbális és nem verbális eszközökkel szándékát és pozitív érzelmeit?
  • Összhangban volt-e verbális és non-verbális kommunikációja?
  • Alkalmazott-e én-közléseket? Milyen hatással?

Játék- és mozgástevékenység
  • Volt-e példa együttjátszásra?
  • Hogyan kapcsolódott a gyerekek játékába? Milyen nevelői magatartással vett részt a gyerekek játékában? /elfogadás, határozottság, következetesség, stb./
  • Kezdeményezett-e játékot? Mit? Hogyan? Hányszor?
  • Hogyan biztosította a hallgató az önálló, szabad, aktív játéktevékenységet?
  • Beavatkozott-e a játékba?  Milyen céllal? /segítés, ötletadás, stb./
  • Milyen szabályokat állított a játékkal kapcsolatban? Szükséges volt-e?
  • Adott-e ötleteket a gyerekek játékához? Elfogadták-e a gyerekek?
  • Hogyan segítette és oldotta meg a játék során fellépő konfliktusokat?
  • Mennyi ideig kötötte le a figyelmüket a játék? Milyen tevékenységre váltottak?
  • Hogyan illeszkedett be a folyamatos napirendbe a játékos mozgástevékenység?
  • A hallgató hogyan kapcsolódott be a gyermekek mozgásos játékába?
  • Biztosította-e a tevékenység az egészségnevelés céljait?
  • Milyen eszközöket biztosított a játékos mozgástevékenységhez?
  • Megfeleltek-e az eszközök a gyermekek fejlettségének?
  • Biztosította-e a testi fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, megfelelő mozgásteret?
  • Milyen tevékenységekkel kapcsolta össze a játékos mozgást?
  • A tevékenység hogyan és milyen mértékben járult hozzá a gyermekek mozgásfejlődéséhez?
  • Hogyan fogadták a gyermekek a kezdeményezést, hogyan kapcsolódtak be a tevékenységbe, milyen érzelmi reakciókat váltott ki bennük?

Művészeti nevelés
Zenei nevelés

  • Milyen helyzetekben, milyen tevékenységek közben énekelt, mondókázott? /játék, bábozás, mesélés, alkotás, mozgás, pihenés, lazítás, stb./
  • Hogyan kezdeményezett? Hogyan alakult ki az énekes szituáció?
  • Hány gyereknek énekelt egyidejűleg? Hogyan? Alkalmazkodott-e énekhangjával a gyerekek magas hangjához?
  • Ismételgetett-e? Hogyan? Hányszor?
  • Megfelelt-e a zenei anyag a gyerekek fejlettségének, egyéniségének?
  • Hogyan kapcsolódtak a dalok, a mondókák a természeti ritmushoz, az évkör ritmusához, a hagyományokhoz? 
  • Milyen játékokat, egyéb eszközöket, dallam- és ritmushangszereket használt? Hogyan?
  • Használt-e házi készítésű hangszereket?
  • Milyen hatással volt a gyerekekre az éneklés, a mondókázás, a hangszeres játék?
  • /hangulat, érzelmek, érdeklődés, figyelem, aktivitás, mozgás, beszéd, játék, kapcsolat stb./
Vizuális nevelés
  • Hogyan illeszkedett a folyamatos napirendbe az alkotótevékenység?
  • Milyen tárgyi feltételeket biztosított az alkotáshoz? /homok, papír, nyomhagyó eszközök, alakítható anyagok, stb./
  • Megfeleltek-e- ezek az eszközök a gyerekek fejlettségének?
  • Biztosította-e a szabad választás lehetőségét?
  • Hogyan kezdeményezett? Figyelembe vette-e a gyerekek egyéniségét, aktuális állapotát, hangulatát, érdeklődését? 
  • Hogyan támogatta a szabad aktivitást, az önállóságot, a kreativitást, az alkotó fantáziát? /odafigyelés, pozitív visszajelzések, stb./
  • Hogyan fogadták a gyerekek a kezdeményezéseket, hogyan kapcsolódtak be, mit és hogyan alkottak?
  • Milyen érzelmi reakciók kísérték a tevékenységet?
Irodalmi nevelés
  • Hogyan illeszkedett a folyamatos napirendbe a könyvnézegetés, a mondókázás, a verselés, a mesélés, a bábozás?
  • Hogyan alakult az irodalmi tevékenység a kezdeményezéstől a befejezésig?
  • Kapcsolódnak-e szertartásszerű szokások az irodalmi művekhez? Melyek ezek?
  • Figyelembe vette-e a gyerekek egyéniségét, hangulatát, szükségletét, kívánságát?
  • Megfelelően választotta-e meg az irodalmi tevékenység helyét és idejét?
  • Figyelt-e az együttes tér megteremtésére, a gyerekek kényelmes elhelyezkedésére?
  • Az életkornak megfelelő könyvet, irodalmi szöveget választott-e?
  • Megfeleltek-e az eszközök az esztétikai követelményeknek? /élvezhetőség, forma, szín, típus, tartalom, szöveg, illusztráció, tartósság stb./
  • Megfeleltek-e a választott módszerek a gyerekek egyéni érdeklődésének, fejlettségének?
  • Hogyan mesélt, verselt, mondókázott a gondozónő? /emlékezetből, eszközzel, eszköz nélkül, stb./
  • Mi jellemzi előadásmódját? /kifejezőkészség, hangulatosság, érzékletesség, jókedv, humor stb./
  • Hogyan reagáltak a gyerekek a kezdeményezésre és a befejezésre? /ráhangolódás, érzelmek, figyelem, beszéd, kívánság, mozgás, aktivitás, befogadás, stb./
Szubjektív feltételek (nevelői attitűd, légkör)
  • Milyen légkör volt a csoportban?
  • Mi jellemezte a hallgató-gyermek kapcsolatot? Érvényesült-e kapcsolattartásában a gyermekközpontúság, a derű és a dinamizmus?
  • Milyen mintát nyújtott a hallgató a gyermekek társas kapcsolatához?
  • Észrevette-e minden kisgyermek személyes kapcsolatra, szükségleteire utaló igényét és kellő érzékenységgel reagált-e minden alkalommal?
  • Mi jellemezte a gyermekek viselkedését, aktivitását, érzelmi megnyilvánulásait, társas kapcsolatait a hallgató jelenlétében?
  • Biztosította-e a szociális kompetencia élményét és megerősítését?

Összegzés, jegyzőkönyv megírásának szempontjai:
  • A hallgató tervezete nevelési, didaktikai szempontból megalapozott, következetes, logikus-e? (Nem tartalmazhat szakmai és helyesírási tévedést vagy hibát!)
  • A jelölt tevékenysége követte-e tervezetének gondolatmenetét, logikáját? Tudott-e a váratlan helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodni?
  • Tervezett-e sokoldalú játékot, tevékenykedtetést, egyénre szabott foglalkoztatást?
  • Tervezetében dominálnak-e a változatos képességfejlesztő tevékenységek?
  • Figyelemmel tudott-e kísérni minden gyermeket?
  • Milyen hatékonysággal érvényesítette a hallgató a bölcsődei gondozás-nevelés alapelveit (gondozás-nevelés egysége; egyéni bánásmód; állandóság; az aktivitás; az önállóság segítése; pozitívumokra támaszkodás; egységes nevelő hatások; rendszeresség; fokozatosság)?
  • A jelölt megteremtette-e a fizikai és érzelmi biztonságot?
  • Hogyan biztosította a tárgyi feltételeket, az adott csoport életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységek gyakorlását, a gyerekek szükségleteinek kielégítését?
  • A hallgató képességei (figyelemmegosztás, kommunikatív, kapcsolatteremtő, gondozó vezető-irányító, stb.) és tulajdonságai (megértés, tapintat, türelem, következetesség stb.) milyen irányba befolyásolták a napirend szerinti tevékenységeket?
  • Milyen nevelési módszereket alkalmazott a hallgató és milyen hatással volt: a gyermekek érzelmeire, hangulatára, viselkedésére, társas kapcsolataira, aktivitására, kreativitására?
  • Következetes és ugyanakkor kellően rugalmas volt-e a módszerek alkalmazásában?
  • Megfelelő anyagokat, tárgyakat, eszközöket használt-e fel a nevelésben, a szemléltetésre, dekorálásra?
  • Milyen nevelői attitűddel és nevelési módszerekkel segítette a gondozónő a gyermekek kompetens viselkedésének kialakulását?
  • Milyen volt a hallgató stílusa, hangneme? Beszédkultúrája követendő példa-e a gyermekek számára?
  • Az alkalmazott módszerek által milyen nevelői légkört teremtett a csoportban? 
  • Hogyan hatott jelenléte a gyerekekre? /aktivitás, hangulat, beszéd, példakövetés, stb./ Milyen pedagógiai attitűd jellemezte?
  • Önértékelése, önelemzése tartalmazott-e szakmai szempontokat? A követelmények ismeretében meg tudta-e határozni tevékenységének céljait, módszereit? Reálisan ítélte meg nevelői stílusát, interakciós magatartását, pedagógiai módszereinek hatékonyságát? Elemzésében helyesen használta-e a pedagógiai-pszichológiai szakterminológiát? Fel tudott-e sorolni gondozói-nevelői munkájával kapcsolatban szakirodalmat, forrásmunkákat?
  • Egyéb észrevétel, összegzés.