1. Célok, feladatok, követelmények
A gyakorlati képzés során a hallgatók képessé válnak a 6-12 éves korú gyermekek iskolai nevelésének ellátására, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának irányítására.
1.1. A gyakorlati képzés célja: olyan tanítók képzése, akik alkalmasak a 6-12 éves korosztály nevelési-oktatási feladatainak differenciált ellátására az 1-4. osztályban valamennyi, az 1-6. osztályban egy választott műveltségi területen.
1.2. A gyakorlati képzés feladatai: elősegíteni az eredményes tanítói tevékenységhez szükséges készségek és képességek kialakítását, a nevelő-oktató munka széles skáláját gyakorolni tudó, megfelelő pedagógiai identitással és kompetenciákkal rendelkező tanítók képzését. Biztosítani azokat a tevékenységeket, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, a teljes tanítói tevékenységet átfogó feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá. Különböző képzési formákban bemutatni az elmélet és a gyakorlat összefüggéseit. Kialakítani a legcélravezetőbb választás képességét tantervek, programok, tankönyvek, taneszközök, módszerek vonatkozásában. Felkészíteni a hallgatókat az ismeretek alkalmazására, a tanórai és tanórán kívül tevékenységek tervezésére, irányítására, elemzésére, az önreflexióra.
A tanítójelölt várható feladatkörei a gyakorlati képzés során:
Nevelőmunka az iskolában, iskolai csoportban (nevelés - személyiségfejlesztés-oktatás).
Tartalmilag és módszertanilag komplex, egymásra épülő és bővülő szervezeti- és tevékenységformák megvalósítása.
Differenciált fejlesztés - egyéni bánásmód alkalmazása.
Segédeszközök előállítása, oktatástechnikai eszközök kezelése.
Speciális foglalkozások tartása, képesítés alapján.
Egészségügyi, szociális, viselkedési rendellenességek felismerése, kezelése, az esetek továbbítása kompetens szakemberek felé.
Családdal való kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap, családlátogatás, beszélgetés, szülői fórum stb.).
Szabadidős tevékenységek; séták, kirándulások, nyári táborok, szakkörök stb.
Rendezvények, ünnepek szervezése.
Dokumentumkészítés: Pedagógiai napló, megfigyelési napló, óravázlat, portfólió.
Adminisztráció.
Kapcsolattartás szervezetekkel, intézményekkel.
Innovatív tevékenység.
Iskolai médiák (faliújság, videofilm, kiadványszerkesztés, menedzselés).
1.3. A gyakorlati képzés általános követelményei: a gyakorlati képzés programja a képesítési követelményeket figyelembe veszi, melyben a pedagógus kép fogalmazódik meg.
A hallgató a képzési idő végére: ismerje az iskola alapfeladataiból eredő különböző pedagógusi szerepeket és azok tevékenységformáit, legyen jártas ezek gyakorlati betöltésében. Ismerje a családokban az iskolai kezdő szakaszban preferált értékeket. Tudja feltárni a gyermekek iskola előtti és iskolán kívüli tapasztalatait, fejlődési körülményeit, adottságait és képességeik szintjét. Ismerje a 6-12 éves gyermekek továbbfejlődési esélyeit, az iskolában várható követelményeket. Ismerje az alapozó szakasz családi nevelésének befolyásolási, segítési lehetőségeit és ismerje a tartalmi szabályozás dokumentumait.
Legyen képes az alkalmazás szintjén: az iskolai nevelőmunka tartalmának ismeretében annak tervezésére, szervezésére, szakszerű elemzésére, értékelésére. A megvalósítás során jellemezze magas szintű metodikai kultúra, eljárásai a gyermek fejlesztését hatékonyan szolgálják. Az általános iskolás gyermek tanulását szolgáló fejlesztő tevékenységek irányítására, a műveltségtartalmakat, a kultúra értékeit a gyermekek sajátosságaihoz igazodva közvetíteni, s ezzel az iskolai életmódra történő felkészülést irányítani. A sikeres kommunikációra a gyermekekkel és a különböző körhöz tartozó felnőttekkel (vezetőkkel, kollégákkal, szülőkkel, társszakmák képviselőivel stb.). A gyermeki személyiség fejlettségének, esetleges problémáinak diagnosztizálására és ennek alapján a differenciált fejlesztésre. Érvényesíteni a lassabban fejlődők, zavarokkal, nehézségekkel küzdők, testi-, lelki-, mentális- és szociális értelemben más gyerekek nevelésének, fejlesztésének differenciáló szemléletét. A gyermeki kreativitás, az átlagot meghaladó teljesítményű, fejlődési ütemű gyermekek képességeinek kibontakoztatására. Önismeretre és szakmai felkészültsége alapján az alternatív programok közötti választásra és adaptálásra.
2. A gyakorlati képzés struktúrája és formái:
Egyéni komplex pedagógiai gyakorlat,
Csoportos tanítási gyakorlat,
Speciális modul szakmai gyakorlata,
Nyári nevelési terepgyakorlat,
Összefüggő külső szakmai gyakorlat,
Egyéni tanítási gyakorlat,
Egyéni tanítási gyakorlat (zárótanítások).
3. Időkeret: 7 félév.
4. Színterek: PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda; külső gyakorlóhelyek (nyári nevelési terepgyakorlat, választott iskolák, speciális intézmények).

1. A hallgató feladatai: Megkeresni a fogadóiskolát, amely írásban nyilatkozik a gyakorlat feltételeinek biztosításáról. A gyakorlat első napján ismerkedés az iskola, az osztályok életével, munkarendjével, a tanítókkal. A mentor által kijelölt tananyag alapján óravázlat készítése minden órára. Ezek alapján önálló tanítás. Részvétel az iskola minden szakmai jellegű munkájában. Az 1-4. osztályokban a 4x2 hét alatt legalább 74 órát kell tanítani, ebben van műveltségterületi óra is. Az 5-6. osztályokban összesen 8 órát kell tartani a választott műveltségterület tantárgyából.
Javaslat a gyakorlat beosztására (nappali tagozaton a tanításra és a közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre vonatkoztatva):
- tanításra 82 óra
- hospitálásra 15 óra
- tanóra előkészítésére 30 óra
- tanítási óra elemzésére 30 óra
- napközis foglalkozás vezetésére /4 alkalom/ 20 óra
- tanórán kívüli tevékenységre 23 óra
(például énekkar, szakkör, verseny, ünnepély, kirándulás, stb.)
Összesen: 200 óra
Lehetőség szerint az alábbi tantárgyi felosztásban történjen a tanítás. (A helyi sajátosságoknak megfelelően ettől el lehet térni.) 28 anyanyelv, 16 matematika, 6 természetismeret, 8 testnevelés, 4 ének, 4 rajz, 4 technika, 8 műveltségterület, /5-6. oszt./, 4 műveltségterület, /1-4. oszt./.
Német nemzetiségi szakirányon lehetőség szerint 28 anyanyelv, 16 matematika, 6 természetismeret, 8 testnevelés, 4 ének, 4 rajz, 4 technika, 8 német nyelv, /5-6. oszt./, 4 német nyelv, illetve német nyelven oktatott tárgyak, /1-4. oszt./.
Az összefüggő szakmai gyakorlatról a hallgató eredménybemutató portfóliót készít.
A portfólió dokumentumai:
Hallgatói bemeneti kompetencia-térkép
Hospitálások feljegyzései
Óravázlatok (segédanyagok)
Tanórán kívüli tevékenységek, programok feljegyzései: pl. szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi megbeszélés, iskolai rendezvények, projektmunka, pályázat, korrepetálás, tehetséggondozás, szakkör stb. (képek, szakirodalom)
Tanulói esettanulmány (egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése)
Részértékelések a hallgatóról
Összegző értékelés a hallgatóról
Hallgatói kimeneti kompetencia-térkép
2. Időkeret: 8. félév, 200 óra
3. Színtér: külső fogadóiskolák
4. Ellenőrzés, értékelés: gyakorlati jegy. Értékelő: külső iskolai mentor
A gyakorlat minősítése érdemjeggyel történik, melyet a külső iskola mentorai javaslatára és a gyakorlat során készített portfólió (tevékenységtükör) alapján a Pedagógusképző Intézet gyakorlati képzési koordinátora vezet be az elektronikus indexbe.
5. Előfeltétel: Egyéni tanítási gyakorlat II. (2 hét) sikeres teljesítése.
A gyakorlatvezető mentor feladatai:
Összeállítja a gyakorlat rendjét.
Kijelöli a feldolgozandó tananyagot.
Ellátja a hallgatót a szükséges információkkal.
Figyelemmel kíséri, segíti felkészülését.
Tervező munkáját naponta véleményezi.
Megismerteti a hallgatót a szükséges dokumentumokkal.
Jelen van a hallgató óráin és értékeli azokat.
Biztosítja a hallgató önállóságát.
Megszervezi a tanítás, foglalkozás elemzését.
A közölt jellemzési szempontok figyelembevételével konkrét értékelést ad a hallgatóról.
Véleményét, aláírását a Pedagógiai naplóban rögzíti és a megadott szempontok alapján külön lapon jellemzést, értékelést készít.
Az értékelés főbb szempontjai:
A hallgató egyénisége, magatartása. Együttműködése, kapcsolatteremtő képessége, beilleszkedése. (Nevelők, tanulók, szülők viszonylatában.)
Nevelő-oktató munkája. Felkészülésének, tanításának jellemzői. Időterve, igényessége, szervezőtevékenysége. Óráinak, foglalkozásainak szaktudományi, módszertani színvonala.
Pályára való alkalmassága, kompetenciája.
A tanítói munkakörrel járó órán kívüli tanítási feladatok ellátása. (Szakköri munka, korrepetálás, napközis foglalkozások stb. színvonala.)
Óraelemzések tudatossága, komplexitása. Az elemzés önállósági szintje, az elmélet és a gyakorlat egysége. Értékítéleteinek realitása.
Megjegyzés: e szempontok - a hallgatók számára - egyben követelmények is. Ezek ismeretében tudatosabban tervezhetik munkájukat és eredményesebb elemzést végezhetnek.
A hallgatót irányító gyakorlatvezető egyéb észrevételei. (Milyen hiányosságok jelentkeztek a hallgató munkájában? Milyen fejlődést ért el a szakmai gyakorlaton?)
A jellemzés végén kimutatásban közli (mennyiségi mutatók alapján) a hallgató által teljesített órákat, tevékenységeket. (Tanítási órák, napközis foglalkozások, rendezvények, értekezletek stb. száma.) Az írásbeli értékelést megismerteti a hallgatóval, aki aláírja, esetleg észrevételét a jellemzésre rávezeti. A szakmai gyakorlatot érdemjeggyel (gyakorlati jegy) zárja, melyet az értékelés végén feltüntet. A jellemzést a gyakorlat befejezését követő egy héten belül a tanító szak szakfelelősének címére eljuttatja.

Célok, feladatok és megvalósulásuk
Mi volt az óra szerepe az oktatási folyamatban?
Az órán tárgyalt anyag tartalma, terjedelme és jellege megfelelt-e a tantervi előírásoknak, a tanulók életkori sajátosságainak?
A tanított anyag tartalmát figyelembe véve helyesen határozta-e meg a tanító az óra oktatási, nevelési célját?
A tanított, illetve tanult ismeretek megfeleltek-e a tudományosság didaktikai alapelve által támasztott követelményeknek?
A tanítási óra tartalma, szerkezete, időarányai
A tanítás anyagának szintje és mennyisége megfelelt-e a tanulók felkészültségének?
Hogyan kapcsolódott a korábban szerzett ismeretekhez?
Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű volt-e az új ismeretek feldolgozásához felhasznált tényanyag és tapasztalat?
Megfelelő volt-e a jártasságok, készségek fejlesztését szolgáló tevékenységek tartalma, sorrendje, mennyisége?
Milyen képességeket, magatartási szokásokat fejlesztett a tanóra?
Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítás-tanulás folyamata az órán?
Jutott-e kellő idő az egyes szerkezeti egységek tartalmas, eredményes megvalósítására?
A törzsanyagon kívül feldolgozott kiegészítő anyag segítette-e a tanuló differenciált fejlesztését?
Eltért-e a tanító a tervétől? Ha igen, mi volt az oka?
A tanulás közvetlen irányítása a tanító és a tanulók személyes kapcsolatában
A hallgató megfelelően ellátta-e az óra eleji és végi feladatokat (terem rendje, tanulókkal való foglalkozás, eszközök előkészítése, elpakolása)?
Alkalmas volt-e a választott eszközök minősége és mennyisége?
Hogyan készítette elő, hogyan szervezte meg a tanulók egyéni vagy csoportos munkáját? (Hogyan jelölte meg a feladatot, meggyőződött-e arról, hogy a tanulók megértették, biztosított-e megfelelő időt a megoldásra?)
Ha differenciált munkát szervezett, mi volt a differenciálás szempontja, indoklása?
Hogyan vett részt a tanulók csoportos, illetve egyéni munkájában?
Hogyan győződött meg a csoportos, egyéni munkaeredményességről, hogy értékelte azt?
A tanulás közvetett irányítása eszközök alkalmazásával
Megfelelően ellátta-e az óra elejei és végi szervezési feladatokat (terem rendje, tanulókkal való foglalkozás, eszközök előkészítése, elpakolása)?
Alkalmas volt-e a választott eszközök minősége és mennyisége?
Hogyan készítette elő, hogyan szervezte meg a tanító a tanulók egyéni, csoportos, kooperatív, projekt stb. munkáját? (Hogyan jelölte meg a feladatot, meggyőződött-e arról, hogy a tanulók megértették, biztosított-e megfelelő időt a megoldásra?)
Figyelmet fordított-e az egyéni fejlesztésre, differenciálásra? Melyek voltak a differenciálás szempontjai, módszerei?
Hogyan vett részt, milyen szerepeket vállalt a tanórán?
Hogyan győződött meg a csoportos és egyéni munkaeredményességről, hogy értékelte azt?
A tanítási óra „légköre", hatása
A jelölt képességei (figyelemmegosztás, koncentráció, kommunikatív, kapcsolatteremtő, vezető-irányító) és tulajdonságai (határozottság, megértés, tapintat, türelem, következetesség stb.) megnyilvánultak-e az órán és milyen irányba befolyásolták az óra eredményességét?
Hogyan alakult az órán az aktív és a passzív tanulók aránya? Mi lehetett az oka?
Hogyan oldotta meg az órán az előre nem tervezhető, váratlan helyzeteket?

Ének-zene
Ismerje fel és konkretizálja a hallgató az óra cél- és feladatrendszerét!
- Milyen az óra eredményessége? Elemezze a hallgató a tanórát az általa megjelölt cél- és feladatrendszer tükrében!
- Hogyan oldotta meg a tanár a szervezési feladatokat? /szellőztetés, technikai eszközök, tábla előkészítése, munkafüzet, tankönyv ellenőrzése/ Hogyan biztosította a tanár az óra elején az alapfegyelmet? (5-6. oszt.: szerkezetében mennyiben tér el az óra az alsó tagozatos énekórákétól?)
- Az órafázisok között megfelelő helyet kapott-e a zenei ismeretszerzés és készségfejlesztés, valamint a zenei írás-olvasás gyakorlása? (5-6. oszt.: Milyen készségfejlesztési egységeket vélt felfedezni az órán? Elemezze ezek kapcsolatát, egymásra épülését!)
- A zenei feladatok során milyen mértékben mozgósította a tanár a tanulók meglévő ismereteit? A feladatok nehézségi foka megfelelt-e a fokozatosság elvének és a didaktikai feladatoknak?
- Fejlesztette-e a tanár a tanulók éneklési készségét?
- Hogyan történt a hibák javítása? Foglalkozott-e a tanár a gyengébb képességű és hallású tanulókkal? /A munkafüzet és a dallamkirakó használatakor differenciált gyakorlatokat adott-e?/
- A hangulati előkészítés alkalmas volt-e a figyelem és az érdeklődés felkeltésére?
Mintaszerű volt-e a dalbemutatás, valamint a tanító éneklése az egész órán?
- Hogyan biztosította a szövegmegértést? Hogyan választotta ki és oldotta meg a szöveggel kapcsolatos nevelési lehetőségeket?
- Biztosította-e a tanár a daltanítás-tanulás zeneiségét? /zenei mondatok, ívek, szövegejtés, tempó, dinamika, zenei kíséret - halk tapsolás.../
- Milyen módszerekkel történt a zenei élmény elmélyítése? /hangszerkíséret, kiscsoportos éneklés, kánon, versenyéneklés, többszólamúság, bemutatás stb./
- Talált-e alkalmat a tanár a gyermekjáték eljátszására?
- A zenehallgatás előkészítésekor milyen zenei ismereteket idézett fel? Aktív zenehallga-tásra késztetett-e? (5-6. oszt.: Milyen arányban alkalmazott a pedagógus élő, illetve gépi zenehallgatást? Milyen szakmai és/vagy zenepedagógiai célzattal tette ezt?)
- Arányos volt-e az óra, szerkezete és időbeosztása megfelelő-e?
- Felhasználta-e a tankönyv és a munkafüzet által adott szemléltető képeket, feladatokat, s ezeket mikor, milyen módon?
- Milyen egyéb kiegészítő tananyaggal, illetve eszközzel teszi, tette tartalmasabbá, korszerűbbé az órát?
- Kihasználta-e a tanító az órán adódó zenén kívüli nevelési lehetőségeket?
- Milyen mértékben érvényesült a tanító vezető szerepe?
- Motiválta-e a tanító értékelése a tanulókat? /Az adott órára és a következőre vonatkoztatva./
- Kellő mennyiségű esztétikai és intellektuális élményhez jutottak-e a tanulók?
- Milyen konkrét tanulságot vont le a tanító saját maga számára a további oktató-nevelő munka eredményessége érdekében?

Informatika
Elemezze a tanulók gépkezelési szintjét az órai munkában!
Elemezze az operációs rendszer, segédprogramok, oktató- és játékprogramok felhasználói, alkalmazási szintjét.
Értékelje a feladatokat a kitűzött célok megvalósítására vonatkozóan!
Elemezze az információk szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát!
Milyen szinten képes a tanuló az információt kifejezni (beszéd, írás, rajz, jel, kód), felismerni és alkalmazni?
Elemezze az órán szereplő informatikai fogalmak egymásra építettségét!
Elemezze a feladatok algoritmikus felépítésének, visszafejtésének készségszintjét!
Összhangban voltak-e a módszerek és munkaformák a feladatok tartalmából eredő sajátosságokkal?
Hogyan hidalta át a pedagógus az ismeret- és az alkalmazás szintekből adódó különbségeket?
Elemezze a feladatokat a fejlesztési követelmények szempontjából!
Mennyiben erősítette az óra a 10-12 évesektől elvárható társadalmi, könyvtárhasználati és informatikai ismeret- és fogalomrendszert?

Magyar nyelv és irodalom
Általános szempontok
Hogyan biztosította a hallgató az órán az egységes anyanyelvi nevelés megvalósulását? A különböző nyelvi tevékenységek természetes módon kapcsolódtak-e egymáshoz cél- és eszközjellegüknek megfelelően?
Mivel járult hozzá az óra az alapvető nyelvhasználati módok (felfogó- és közlő képesség) fejlesztéséhez és a tanuló személyiségének gazdagításához?
Hogyan érvényesítette a hallgató a fejlesztő munkájában az anyanyelvi nevelés módszertani alapelveit?
Az alkalmazott tényanyagok, példák, feladatszövegek, kiegészítő szövegek irodalmi értéke, minősége szolgálta-e a tanulók anyanyelvi műveltségének emelését?
Mit tett a hallgató az olvasóvá nevelés érdekében? Hogyan járult hozzá a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és szokások alakításához?
Hogyan ösztönözte a tanulókat az órán kívüli, önálló ismeretszerzésre, gyűjtő, kereső munkára a nyelv és irodalom terén?
Milyen volt a stílusa, hangneme? Beszédkultúrája követendő példa-e a tanulók számára?
Megfelelő módon javította-e a gyermekek beszédében előforduló nyelvhelyességi és helyes ejtési hibákat?
Hogyan gondoskodott a nyelvi önellenőrzés igényének és képességének fejlesztéséről?

Az olvasás tanulása
Első osztályban év elején a jelölt fejlesztő munkája hogyan szolgálta az olvasás- és írástanulás előkészítését?
Mit tett azért, hogy a nyelv jelrendszer mivoltának megértését előkészítse?
Hogyan biztosította a beszédfejlesztéshez szükséges kockázatmentes, nyugodt légkört?
Szóképtanítási eljárásával miként gondoskodott az asszociációk kiépítéséről és megerősítéséről?
A szóképek gyakoroltatása mennyiben szolgálta a vizuális emlékezet fejlesztését, a szóképfelismerés ellenőrzését és a helyes kiejtést?
A hang- és betűtanítás eljárása logikus volt-e? Hogyan igazodott az adott program (módszerváltozat) jellegéhez?
Mit tett a tiszta ismeretfelfogás, a betű- és hangkapcsolat kialakítása és megszilárdítása érdekében? Megfelelően alapozta-e a helyes ejtést és ezzel a helyesírást is a hang- és betűtanítás során?
Gondolt-e tudatosan a homogén gátlások kialakításának megelőzésére? Hogyan valósította meg?
A betűösszevonás, az összeolvasás gyakoroltatása megfelelt-e az adott módszer elvi alapjainak, szemléletmódjának?

Az olvasás gyakorlása
Az olvasási gyakorlóóra feladatait a hallgató pontosan, elég konkrétan fogalmazta-e meg? A gyakorlatanyagot, valamint a néma- és a hangos olvasás arányát ennek megfelelően alakította-e ki?
Mely gyakorlatok és milyen hatékonysággal szolgálták az olvasástechnika összetevőinek: a helyességnek, a szöveghűségnek, a helyes ejtésnek és a tempónak a fejlesztését?
A jelölt az olvasástanulás kezdetén hogyan gondoskodott a hangos olvasás tipikus hibáinak megelőzéséről?
A hangos olvasási és a helyes ejtési hibák javítását módszertanilag megfelelő módon oldotta-e meg?
A szövegértés fejlesztése milyen arányban és milyen ellenőrzési módokkal kapcsolódott az olvasástechnikai feladatokhoz?
A beszédfejlesztés kellő időt és figyelmet kapott-e az olvasási gyakorlóórán? Mely nyelvi szinteken, milyen feladatokkal valósult meg?
A gyakorlás motiváltsága érdekében differenciált munkában olvastatott-e a jelölt szövegváltozatokat, érdekes, új szövegeket is?
Az órán hogyan érvényesültek az olvasás gyakorlásának sajátos elvei és a gyakorlás általános didaktikai követelményei?

Beszédfejlesztés
Arányaikban, minőségükben az óra aktuális feladatához, a tanulók fejlettségéhez igazodtak-e, és életszerűek voltak-e a beszédfejlesztő eljárások a szó, a szószerkezet, a mondat, illetve a szöveg szintjén?
Valamennyi nyelvi szinten tudatosította-e a hallgató a nyelvi helyesség mellett a kommunikációs szituációhoz való igazodás követelményét is?
A beszéd különböző műfajainak gyakorlásakor felkészített-e a befogadói, a hallgatói szerepre is, illetve a beszélő és a hallgató szerepváltásaira (kommunikációs figyelem, fegyelem, empátia)?
Ösztönöz-e és példát ad-e a hallgató a közlés nem verbális elemeinek gyakorlására is?

Helyes ejtés-fejlesztés
A hallgató a légző gyakorlatok anyagával és irányítási módjával az osztály e téren elért automatizáltsági szintjéhez igazodott-e?
A hangképzés gyakorlataival tudatosan szerepüknek megfelelően tréningeztette-e a beszélőszerveket (hangadás, artikuláció, gyorsasági gyakorlatok)?
A helyes kiejtés követelményeit már a szó szintjén is betartotta-e (időtartam, ritmus, mássalhangzó-kapcsolatok helyes ejtése)? Szó- és szószerkezetanyaga, valamint utasításai megfelelők-e ehhez?
A mondat és szöveg szintjén a helyes kiejtés normáin túl megfelelően tudatosította és gyakoroltatta-e a mondat- és szövegfonetikai eszközök kifejező szerepét (hangsúly, hanglejtés, tempó-, hangerő-, hangszínváltások, szünet)?

Az írás tanulása és gyakorlása
Helyes volt-e a betűírás tanításának lépéssora? Megfelelt-e az adott módszerváltozat írástanítási felfogásának?
A hallgató irányító munkája hogyan szolgálta a szilárd írottbetűképzet és az alakításához szükséges írásmozgás kialakulását?
A betűkapcsolás valamennyi esetét szemléletessé tette-e? Gondolt-e már ekkor a tipikus hibák megelőzésére? Hogyan?
Az óra anyagában megjelölt írástechnikai összetevők gyakorlására alkalmas volt-e a feladatsora mennyiségében, minőségében, arányaiban?
Mivel biztosította, hogy kellően motivált legyen az írásgyakorlás?
A hagyományos írásgyakorlási módok (másolás, tollbamondás, emlékeztetőből íratás stb.) szó-, mondat-, szöveganyagának megválasztása célszerű volt-e? A módszertani útmutatásoknak megfelelően irányította-e a gyakorlatokat?
Mely speciális gyakorlatokkal és milyen vezénylési móddal szolgálta a tempó- és lendületfejlesztést?
Az írás eszközjellegét érvényesítő feladatai mennyire voltak eredményesek az íráskészség fejlesztése szempontjából?
Tervezett-e és kellően hasznosította-e az írás, a helyesírás és a helyes ejtés együttes fejlesztésére szolgáló gyakorlatokat?
Mivel segítette az egyéni írás kialakulását? Tervezéskor figyelembe vette-e az egyéni különbségeket?
A tanulókkal végzett íráselemzés miként szolgálta a gazdaságos, tetszetős írásmód kialakítását?
Milyen módszerekkel biztosította a tanító az írásfegyelem fejlesztését (tudatos, pontos munka, önellenőrzés)?

Szövegelemzés (szövegértés)
A szövegfeldolgozó műveletsor miként igazodott a szöveg jellegéhez?
Hogyan érvényesítette az előkészítés, a szövegmegismerés, a szövegelemzés és az óra végi szintetizálás megoldási módjait?
Az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával mennyiben készítette fel a tanulókat a szövegből való önálló tanulásra, a helyes tanulási módszerekre?
A szépirodalmi művek elemzésével hogyan szolgálta az irodalmi élménynyújtást, az irodalom megszerettetését, a műelemzés alapozását?
Hogyan biztosította a némán feldolgozott szöveg vagy szövegrészek megértésének ellenőrzését?
Az ismeretlen szavak, kifejezések értelmezésére a legmegfelelőbb módokat alkalmazta-e?
Hogyan segítette a szöveg vagy a szövegrészek (mondatok, mondattömbök, bekezdések) megértését?
Hogyan járult hozzá a tanulók tér- és időszemléletének alakításához?
A szövegekben bemutatott magatartási módok értelmezésével, a történelmi egyéniségek példájával hogyan formálta a tanulók személyiségét, identitását?
A szövegek elemzése miként szolgált a tartalom és a forma egységének felismertetésére?
A vers (vagy prózarészlet) megtanulását, a versmondást kellően előkészítette-e (alapos elemzéssel, helyes ejtési jelölésekkel, bemutatással)?

Fogalmazás (szövegalkotás)
A fogalmazási ismeretek tudatosításakor épített-e a tanulóknak a beszédfejlesztés, a nyelvtanulás és a szövegelemzés során szerzett tapasztalataira?
A választott tényanyag és elemzésének módja helyes és célszerű volt-e?
Gondoskodott-e a felismert szövegalkotási összefüggések, szabályok, követelmények rögzítéséről?
A felismerő gyakorlatokkal, a tudatos szövegelemzésekkel vagy a feladatmegoldó alkalmazással hogyan járult hozzá az új ismeretek megszilárdításához?
A szövegalkotás egyes elemeinek, műveleteinek gyakorlásával hatékonyan segítette-e a szövegtani, nyelvhelyességi, stilisztikai, műfaji ismeretek megerősítését?
Önálló szövegalkotás esetén hogyan gondoskodott a tanulók közlésvágyának felkeltéséről? A motiváció mely eszközeivel élt még az órán?
A téma előkészítésekor kellő mértékben és módon nyújtott-e segítséget a szerkesztési és a nyelvi-stilisztikai műveletek megoldásához?
Biztosította-e, hogy meghatározott második személyhez (olvasóhoz) szóljanak a szövegek? Hogyan készítette fel a tanulókat a kommunikációs szituációhoz való alkalmazkodásra?
Milyen módon ösztönözte az önálló alkotást, az eredetiségre törekvést, a kreativítást?
A tanulói munkák elemzésével, javításával és javíttatásával hogyan járult hozzá egy-egy fogalmazási művelet tökéletesebb megoldásához?

Nyelvtan, helyesírás
Helyesen látta-e az óra szerepét a nyelvtani ismeretszerzési folyamatban?
Az új nyelvi tény tanításához használt szemléltetőanyag megfelelt-e a követelményeknek? /Elegendő számú példa, többoldalú bemutatás, helyesírás, nyelvhelyesség, nevelési hatás./
Helyes volt-e a nyelvtani fogalom vagy szabály kialakításának menete? Elemzési lépéssora logikus, világos, jól áttekinthető-e?
Milyen gondolkodási műveletek végzésére késztette a tanulókat a tényanyag elemzésekor? Mennyi önállóságot biztosított a szabály felismerésére?
Kihasználta-e a nyelvtani fogalomképzésben rejlő lehetőségeket a gondolkodás fejlesztésére? /Lényeges jegyek felismerése; az alá-, fölé-, mellérendeltségi viszony vagy a rész-egész viszony felfogása; ugyanaz a nyelvi elem különböző szerepekben./
Hogyan történt az új ismeret nyelvi és logikai rögzítése?
A gyakorlóórán miként járult hozzá az ismeretek elmélyítéséhez és tudatos alkalmazásához az órafelépítés, a tanulásirányítás és a feladatválogatás célszerű megoldásaival?
Hogyan szolgálták a feladatok a nyelvhasználat fejlesztését és tudatossá tételét?
Hogyan érvényesült az órán a funkcionális nyelvszemlélet?
A helyesírási szabály tudatosítására a legcélszerűbb megoldást választotta-e? Tudatosította-e az alapelveket is a rendszerlátás érdekében?
A helyesírási elemzőképesség fejlesztésére kellő gondot fordított-e?
A hagyományos gyakorlási módok ötletes és változatos formáival élt-e? A gyakorlatokat megfelelő módon tudta-e hasznosítani a helyesírási készség fejlesztésére?
Az önellenőrzés helyes módjait gyakoroltatta-e a hibák megelőzése, illetve javítása érdekében? /Mondd ki magadban! Bontsd szótőre és toldalékra! Idézd fel a tanult szabályt!/
A helyesírási szótárak, kézikönyvek fejlettségi szintnek megfelelő használatáról gondoskodott-e?

Matematika
Elemezze a feladatok matematikai tartalmának és követelményeinek kapcsolatát!
Elemezze a feladatokat aszerint, hogy megoldásuk mennyire összetett gondolkodási tevékenységet igényel, a begyakorlottság milyen szintjén történik, milyen absztrakciós szinten zajlik?
Mutassa meg, hogy a feladatok alkalmasak a kitűzött célok és feladatok megvalósítására! Kihasználta-e a pedagógus a fejlesztési lehetőségeket?
Milyen matematikai modellek alkalmazására került sor?
Elemezze az órán szereplő matematikai fogalmak egymásra épülését! Új fogalom tárgyalásakor elegendő tapasztalatszerzési lehetőséget biztosított-e?
Elemezze az óra azon részeit, amelyekben a tanulók hétköznapi szóhasználatának szakszerűvé formálására került sor!
Milyen szinten képesek a tanulók a matematikai jelölésmódok használatára?
Elemezze az óra azon részeit, melyben lehetőség nyílt különböző gondolkodási módszerek alapozására! A kreatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségei az órán.
A tanulói sejtések, próbálkozások elegendő lehetőséget kaptak-e?
Mennyiben erősítette az óra a 6-10 évesektől elvárható szám- és művelet fogalmat?
Hogyan fejlesztette a pedagógus a számolási készséget? A becslési képesség fejlesztése szerepet kapott-e?
Elemezze az órán feldolgozott szöveges feladatokat (a feldolgozás módját, a gondolatmenet tisztaságát, többféle megoldási mód keresését, a megoldás vizsgálatát)!
Elemezze az óra azon feladatainak feldolgozását, melyekben lehetőség nyílt a függvény-fogalom alapozására, illetve mélyítésére!
Biztosított-e kellő tapasztalatot a tanulók térszemléletének fejlesztéséhez?
A tananyag tartalmának megfelelő módszereket és munkaformákat alkalmazott-e?
Hogyan hidalta át a pedagógus a gondolkodás és a feladatmegoldás időadatából adódó különbséget?

Technika
Az óra célja és tartalma:
Az óra elhelyezése a munkanem, témakör és a tanmenet, illetve tanterv tükrében.
Helyesen határozta-e meg a nevelési-oktatási feladatokat, célokat?
A képzési feladatok adekvátak-e? Megfelelően alakítja a jártasság, készség szokásrendet? Az adott óra képességfejlesztésének vizsgálata.
Az előző óra anyagát kellően használta-e fel a jelenlegi óra alapozásához?
Az óra irányítása, szabályozása:
Az órán használt módszerek vizsgálata.
Az óra menetének és mozzanatának elemzése, azok arányainak, kapcsolatainak helyessége.
A kellő munkaszervezési forma szerepel-e az órán? Tartalom-forma egysége.
Differenciálás. Minőségi, illetve mennyiségi differenciálást használt-e?
Vajon a megfelelő megoldás volt erre a feladatra?
Motiváció vizsgálata.
Szemléltető- és technikai eszközök használata.
Eszköz- és szerszámhasználat. Balesetvédelem.
Munkadarab kiválasztásának helyessége. Analízis. Szintézis.
A tanulók munkája és magatartása:
Szemléletformálás, értelemfejlesztés, érzelemformálás és akarat-, jellemformálás vizsgálata.
Érdeklődés felkeltése és aktivitás szintjének megfigyelése. Biztosított-e a siker érzése a tanulóban?
A munka-, fáradtság-, pihenés szakaszai betartottak voltak az órán? Statikus és dinamikus munkavégzések megfelelő váltása.
Felelősségtudat kialakulása és egymást segítő tevékenységek megfigyelése.
A nevelő munkája, egyénisége, magatartása:
Az óravezetés jellege, üteme, stílusa és hangneme.
A nevelő plasztikusságának, fegyelmezőképességének, tekintélyének, következetességének és munkaszervezésének megfigyelése.
A gyermek személyiségének tiszteletben tartása megtörtént-e?
Egyéb személyiségfejlesztő hatások:
Törekedett-e a nevelő a tanulók akaraterejének a fejlesztésére, a helyes erkölcsi szokások kialakítására?
A rend, a tisztaság és az esztétikai nevelés hatásfokának érvényesülése.
Megalapozódott az órai munka során az önnevelés, önképzés és önállóságra törekvés?
A tanítás-tanulás eredményessége:
Elérte-e a hallgató az oktatási-képzési és nevelési céljait?
Milyen mértékben tudták a tanulók elvégezni a kijelölt feladatokat?
Hogyan értékelte a tanulók és az osztályközösség munkáját?

Természetismeret
Az óra célja, feladatai:
Helyesen határozta-e meg a tanítójelölt a célokat, feladatokat?
Milyen mértékben tudta az óra célját, feladatát részletekre bontani, részcélkitűzéseket alkalmazni?
Milyen mértékben tudta az óra céljait és feladatait a tanulókkal megértetni és elfogadtatni (motiválás)?
Az óra tartalma:
A tantervi követelményeknek megfelelően választotta-e meg az óra ismeretanyagát?
A tartalom elrendezettsége, tagolása megfelelt-e a pszichológiai, didaktikai és metodikai követelményeknek?
Elegendő tényanyagot használt-e a fogalomalkotáshoz?
Az anyag feldolgozása során hogyan sikerült fejleszteni a tanulók értelmi képességeit (ok-okozati összefüggések feltárása)?
Hogyan szolgálta a tananyag a jártasságok, képességek fejlesztését, az iskola és az élet - az elmélet és a gyakorlat - kapcsolatának szorosabbá tételét?
Az órán felhasznált információhordozók (ismeretterjesztő irodalom, lexikonok, térképek stb.) segítették-e a megértést, motiválták-e a tanulókat a tananyaggal való további foglalkozásra?
Milyen nevelési lehetőségeket biztosít az óra anyaga?
Hogyan használta ki a tananyagban rejlő nevelési lehetőségeket és az órán spontán adódó nevelési helyzeteket?
Megfelelően rögzítette-e az óra anyagát (rögzítés a munkafüzetben, munkatankönyvben, a helyes táblakép kialakítása stb.)?
Hogyan értékeli a tanulmányi sétán, kiránduláson szerzett tapasztalati anyagot, s ezeket milyen eredményességgel használja fel a tanítási órán?
Mennyire tájékozottak a tanulók a környezetvédelem kérdésében?
Mennyire tájékozottak a tanulók a lakóhelyismeretben?
Szolgálta-e a házi feladat a feldolgozott ismeretanyag rögzítését és a következő óra előkészítését?
A feldolgozás módja:
Helyesen választotta-e meg a tanítójelölt az óratípust? Helyes volt-e az óra szerkezeti felépítése?
Alkalmazott-e algoritmust a tananyag feldolgozása során? A feldolgozás adott menete, lépései, az alkalmazott eljárások megfeleltek-e a korszerű didaktikai és metodikai követelményeknek?
Milyen módszerekkel dolgozta fel az ismeretanyagot? A módszereket a tartalomnak, a tanulók életkori sajátosságainak, a didaktikai és nevelési feladatoknak megfelelően választotta-e meg?
Hogyan szervezte az órán a tanulók munkáját? Hogyan valósította meg a cselekedtetés, tevékenykedtetés elvét?
Mennyiben sikerült megvalósítania a differenciált foglalkoztatást?
Helyesen szervezte és irányította-e a munkafüzeti, munkatankönyvi feladatok megoldását?
Hogyan valósult meg az órán a tantárgyi koncentráció?
Hogyan jellemezhető a tanító magatartása, szakmai felkészültsége, módszertani kulturáltsága?
Hogyan jellemezhető a tanulók magatartása, fegyelme, tevékenysége? Mennyire önállóak a feladatvégzésben?
Helyesen történt-e a nevelői kísérletek szervezése, a szerzett tapasztalatok rögzítése? Ügyelt-e a nevelő a biztonsági rendszabályok betartására?
Az alkalmazott kutató módszerek segítségével tudományosan igazolt ismereteket, tovább bővíthető tapasztalatokat szereznek-e a tanulók a természeti és társadalmi valóságról?
Az óra eredményei és tanulságai:
Milyen mértékben sikerült a célok elérése, a feladatok megoldása?
Eljutottak-e a tanulók az ismeretekhez (megállapítások, szabályok, törvények, fogalmak, ezek tisztasága, megalapozottsága)?
Milyen eredménnyel jártak a feladatmegoldások a jártasságok, készségek alakításában?
Hogyan fejlesztette a tanulók képességeit?
Milyen szinten oldotta meg a nevelési feladatokat?
Tudott-e nevelési helyzeteket teremteni?
Mit tegyen a tanító munkája tökéletesítése érdekében?

Testnevelés
Milyen volt a hallgató felkészülési munkája (tervezet)?
Érvényesültek-e a didaktikai alapelvek a foglalkozás során?
Elérte-e a kitűzött feladatot, milyen volt az időbeosztása?
A főgyakorlatokhoz kapcsolódó mozgásanyag megfelelt-e az adott tanterv osztályra vonatkozó követelményeinek?
Az előkészítő gyakorlatok tervezése megfelelt-e az adott osztály mozgásműveltségének?
A cél- és rávezető gyakorlatok (tervezése) kiválasztása, alkalmazása mennyiben segítette elő a főgyakorlatok elsajátítását?
Az alkalmazott módszerek mennyiben segítették elő a gyakorlatok megértését, biztosították-e a folyamatos gyakorlásvezetést?
Jól választotta és alkalmazta-e a foglalkoztatási formákat?
A gyakorlás vezetése (utánzó, játékos határozott formájú, utasítás) megfelelt-e a korcsoportnak, életmódnak?
Hogyan alkalmazta, illetve megfelelően alkalmazta-e az ütemezés eszközeit (taps, számolás, zene stb.)?
Alkalmazta-e az „egyéni bánásmód" elvét, milyen volt a hibajavítás?
Hogyan próbálta kiiktatni, csökkenteni a holtidőt, a bemutatás megfelelt-e a követelményeknek?
Hogyan oldotta meg a szervezési feladatokat, hogyan irányított, értékelt?
Segítségadása jó volt-e, a követelményeknek megfelelő (szóban, tevőlegesen)?
A felhasznált eszközök hozzájárultak-e a mozgások végrehajtásához?
Az eszközök kiosztásához, elhelyezéséhez igénybe vette-e a gyerekek segítségét?
Megoldotta-e a szerek, eszközök elrakását, értékelte-e a foglalkozást és hogyan?
A tanító egyénisége, osztállyal való kapcsolata, öltözéke megfelelt-e a követelményeknek?
Kommunikációs tevékenysége segítette-e a tanóra anyagának megvalósulását?
A tanító testnevelésóra előtti és utáni feladatai: tanulókkal való foglalkozás, szerek előkészítése, elpakolása, egyéb.
Az óra indítása, figyelemfelkeltés: hol kezdődik? Milyen módszereket alkalmaz?
Képességfejlesztés a testnevelésórán: motoros képességek (kondicionális, koordinációs, ízületi mozgékonyság), pszichikai képességek, dominanciájuk, arányuk egymás között.
Az óra anyagának kiválasztása: fő feladat, kiegészítő feladatok, játékok, egyéb mozgásos feladatok, a különböző mozgásos feladatok egységgé formálása.
Az órán alkalmazott foglalkoztatási formák: arányuk az órai munkában. Milyen feladatot milyen formában oldanak meg?
A tanító helyezkedése a teremben a tanulók között: általában az óra vezetése során, játék alatt, segítségadás alkalmával.
A tanító által alkalmazott gyakorlatvezetési módszerek: új anyag feldolgozásánál, gyakorlási anyag feldolgozásánál, játéknál.
A tanító hibajavító munkája: osztályszinten, egyéni hibajavítás alkalmával, szóban, tevékenyen.
A gyakorlatok ismétlésének száma: előkészítő gyakorlatok esetében, új mozgás anyag feldolgozása esetén, gyakorlási anyag esetében, kiegészítő feladatoknál.
Az óra időbeosztása: órarészek időmegoszlása, órarészeken belüli időmegosztás, játékidő, gyakorlási idő, új anyag feldolgozására szánt idő.
Egy tanuló órán belüli mozgásigényének megfigyelése: gyakorlási idő, szervezési idő, kiegészítő feladat végzésének ideje, játékidő.
A testnevelésóra terhelésének megfigyelése: terhelési görbe alakulása a tanóra egészét tekintve, órarészek terhelési különbözőségei, egy tanuló terhelésének pulzusszám alapján történő megfigyelése.
A tanító és a gyermek kapcsolata a tanórán: osztályszinten, egyes tanulók és tanító szintjén, játék közben, egyén és közösségi szinten, csoportos foglalkozás alkalmával, új anyag feldolgozása alkalmával, fegyelemsértés alkalmával.
Előre nem tervezhető, váratlan helyzetek megoldása: az óra egészére kiterjedő váratlan esemény, óra közben felmerülő, a tervezéstől eltérő esemény megoldása, sérülés esetének feldolgozása, egyéb.
Gyermeki viselkedésreakciók a testnevelésórán: az óra egészét tekintve, az órarészek tekintetében, az egyes feladatokat tekintve, a játékban elért eredményüket figyelve.
A tanító által használt kommunikációs rendszerek és alkalmazási területük: hangerő, hanghordozás, hangsúlyozás, bemutatás, bemutattatás, imitáció (mutogatás), a tanulóközösséggel egyezség alapján kialakított jelek, jelzések.
A tanítói dicséret és fegyelmezés az órán: dicséret és fegyelmezés fokozatai, azonosságok és különbségek az egyes tanulók között alkalmazott dicséretben, fegyelmezésben, alkalmazásuk aránya az órán.

Vizuális nevelés
Az órának a tanmenet feladatsorába való beilleszkedése. Az előzményekre való ráépülés módja;
A kontaktusteremtés, motiválás színvonala;
Szakterületi és pedagógiai ismereteinek szintetizálási módja az óra gyakorlatában;
A vizuális feladat előkészítése. A verbalitás és a képiség kapcsolatának megteremtése: ezek aránya a vizuális természetű tananyag viszonylatában;
Az óra tárgyi és eszközbeli feltételei, a szemléltetés időtényezői és minőségi jegyei;
Az óra irányításának módja, a gyermeknek adott segítségben megnyilvánuló képességek. A frontális és egyéni korrektúrát irányító helyzetfelismerő képességek;
A munka közben felmerülő vizuális, technikai, értelmi, érzelmi vagy magatartásbeli problémákra való reagálás eredményessége;
A gyermeki önállóság és a tanítói irányítás közti viszony a kreatív folyamatban;
Az óra munkafolyamatainak és ezek megvalósult időarányainak indokoltsága az adott pedagógiai helyzetben. Az óratervtől való taktikai jellegű eltérések szükségszerűsége és célszerűsége, váratlan helyzetekben, a munkafolyamat gördülékenysége érdekében;
A kognitív-operatív gátak és fegyelmezési jellegű helyzetek megkülönböztetésének képessége és megoldási módjai;
A tanító empatikus képességeinek érvényesülése az oktatás folyamatában;
Életkori fejlettségi szintnek megfelelő szaknyelvezet használata;
A vizuális feladatban konkretizált célok visszaigazolása a tanító óra végi rövid értékelő munkájában.