A nyelvi fordulatnak az irodalmon belül Fabó Kinga szerint „egyik legfőbb oka a nyelvi kommunikáció bizonyos funkcióinak problémává válása, és ezzel együtt más funkcióinak előtérbe kerülése. Ennek a változásnak a hátterében a közölhetőséggel szembeni kétely áll. Így szorult háttérbe a nyelv referenciális funkciója és került előtérbe emotív és különösen metanyelvi funkciója. Az alkotók vizsgálják saját lehetőségeiket, a nyelv által adott lehetőségeket. Nemcsak az a fontos, hogy mit tudnak mondani, hanem az is, hogyan teszik ezt. Keresik a megfelelő nyelvi-formai megoldásokat, a közlés és a kifejezés lehetőségeit, és eközben állandóan reflektálnak saját nyelvhasználatukra. Így válik a tárgynyelv metanyelvvé, a forma maga tartalommá."⁵⁰⁶

A nyelvi fordulat nem Parti Nagy Lajos költészetével kezdődött. Már a prózában is megfigyelhető volt, többek között Esterházy műveiben, a lírában pedig Tandori Dezső vagy Petri György számítanak további kiemelkedő alakoknak. Mindezek ellenére úgy gondolom - Keresztury Tibor tanulmányára alátámaszkodva -, hogy a „szinte már kiforrott"⁵⁰⁷ nyelvi fordulat kiemelt költője Parti Nagy, mivel „költészete az egyik legkarakteresebb minőségként illeszkedik újabb irodalmunk azon törekvéseinek sorába, amelyek a megkötő hagyományok, gátló konvenciók lerombolására irányulnak"⁵⁰⁸ amely a posztmodern (nyelv)felfogásának lényegét is alkotja.