1. Paradigmák és kutatásmódszertan

Kutatásaimban arra keresem a választ, hogy miként jelennek meg a különféle nyelvi változások - így a neologizmusok vagy a nyelvhasználati szokások - a kortárs magyar irodalomban, ezen belül pedig elsősorban az úgynevezett hibrid műfajokban.

A hibrid műfajok közül az SMS-verset és a blogregényt vizsgálom. Eddigi kutatásaim azt mutatják, hogy míg az SMS-versek kapcsán meg tudunk nevezni kiemelkedő szerzőt (Varró Dániel személyében), addig a blogregények esetében nem beszélhetünk kanonizált, vagy legalábbis a kanonizáció szélén álló írókról, alkotásokról. Épp ezért (is) tartom indokoltnak két új, de ilyen téren mégis különböző műfaj vizsgálatát.

Szövegem elméleti részében elsősorban a különféle fogalmak tisztázásával foglalkozom; több szakirodalom segítségével igyekszem definiálni az olyan meghatározásokat, mint a posztmodern, a kortárs vagy a magyar irodalom, de természetesen ide tartoznak különböző műfaji kérdések is, mint vers, regény, illetve SMS és blog. Az újmédia megjelenésével bővültek a műfaji meghatározások lehetőségei, a hibrid SMS-vers és blogregény esetében legtöbbször nehéz eldöntenünk, melyek az igazi műfaji jellegzetességek.

A kifejtés során három kulcsfogalmat tisztázok: ezek a posztmodernitás, a poszt-literalitás és az újmédia. A terminológia azért is fontos, mivel úgy vélem, a három elméleti szempont összeköthető. A tudatos intertextualitás és a „rontott nyelv poétikája" mind a Németh Zoltán-féle areferenciális posztmodern-elméletben, mind a Parragh Szabolcs-féle poszt-literalitásban, illetve a Lev Manovich által meghatározott újmédiában nyomon követhetők. Az újmédia felületei kapcsán inkább eszközről beszélhetünk, azokról a technológiai hátterekről, közegekről, melyek lehetővé teszik a beszélt nyelv elterjedését - köszönhetően többek között a televízió vagy a közösségi oldalak térhódításának. Az újmédia témaköréhez tartoznak a különféle weboldalak, így a blogok, de a mobiltelefonok használata is, amely az SMS-kommunikációt emelte be a köztudatba.

Az elméletet a gyakorlat követi, mégpedig három lépésben. Elsőként Parti Nagy Lajos Löncsölő kislány című művét elemzem (ld. Mellékletek), amely ugyan nem tartozik az SMS-versek és a blogregények műfajába, mégis kiemelendőnek tartom nyelvi játékossága és posztmodern sajátosságai miatt. Ezt követően az SMS-versek egyik népszerű szerzőjének, Varró Dánielnek egy kötetét kiválasztva elemzem a műfajba tartozó alkotásokat, nem csupán a posztmodern jellegzetességek, hanem a hibrid műfaj attribútumait is figyelembe véve. A blogregények közül egy olyan szerző művét választottam - a blogkönyvek említése és minimális szintű elemzése mellett -, akinek a blogja nemrég nagy népszerűségnek örvendett, s az első blogregények között lehet számon tartani. A kutatás interdiszciplináris jellegéből adódóan több tudományterület, így az irodalom-, nyelv- és kommunikációtudomány által kínált szempontokat, megközelítéseket, elméleteket is felhasználtam.