Ahogy a többi „posztmodern" fogalomnak - így magának a posztmodern szónak - sem tudunk végleges és konkrét magyarázatot adni - hiszen benne élünk -, így a blognak sem született még egy teljesen elfogadott terminusa. Bőgel György Blogvilág - egy műfaj születése⁵²⁷ című, 2006-ban megjelent könyvében több szakértőt, blogírót és közösségimédia-használót is megkérdez a fogalom meghatározásáról. Vannak, akik szerint „a blog szelep, a blog sziget, a blog játszótér,"⁵²⁸ ami már önmagában megmutatja, mennyi értelmezési lehetőséget rejt magában ez a műfaj. Sőt, továbbhaladva: vannak, akik nem is tekintik műfajnak, hanem „csupán" egy keretnek, publikálási technikának a blogot - mondván, a tartalmat mindenki saját maga alakítja, ezáltal meghatározva és bemutatva az egyén saját blogírási filozófiáját.

Történetét tekintve a weblog fogalom 1990-ben jelent meg először, amely lényegében az egyes webszerverek látogatóinak adatairól készített kivonatolt áttekintést jelentette. Ezt a meghatározást Peter Merholz 1997-es „sajátosságokkal rendelkező weboldaltípus" terminusa írta felül, ahol a blog a web (tehát az internet) naplóinak a megjelölésére szolgált - itt a log of the web kifejezés a találó. Magyarországon a blogok 2005-ben kaptak nagy szerepet, amikor a Golden Blog nevezetű verseny elindult.

A megkérdezett szakértők több dologban is egyetértettek a blogok jellegzetességei kapcsán:

 

• a blogok gyakran személyesek (mind stílusban, mind tartalomban)
• gyakori frissítés jellemzi őket
• újság vagy napló jellegűek
• egy adott témáról szólnak
• egyének szerkesztik őket
• a bejegyzéseket rendszerint hiperlinkekkel látják el
• szabad és nyilvános hozzáférést biztosítanak a tartalmakhoz
• egyfajta archívumként funkcionálnak

 

Az említett könyvben leírt állítások számomra sok esetben elég sarkosnak tűnnek. Így például vitatkpzni lehet azzal a kijelentéssel, miszerint a blogokat gyakori frissítés jellemzi. Ez leginkább a populáris, jó marketingű online naplókra jellemző; a személyes blogoknál nem feltétlenül figyelhető meg a két- vagy háromnaponta megjelenő új tartalom. Ebben az esetben tehát elsősorban tematikus blogokról beszélhetünk. A személyes blogok kapcsán az „egy adott témáról szólnak" elmélet is megdől - hacsak nem vesszük tág értelemben a kifejezést, s adott témának tekintjük a szerző személyes érdeklődését is. Hiszen a tematikus - tehát a kifejezetten egy tárgyról szóló írások - valóban egy témakört képviselnek, ellentétben a személyes blogokkal, amik az író személyiségétől függően több kérdéskört is érinthetnek.

Sokak számára megkérdőjeleződik a blog mint műfaj vagy mint forma fogalma. Ez egyfajta napló? Szócső? Egy médiaeszköz, netán kommunikációs csatorna? A kérdéssel több tanulmány is foglalkozik, így például Csala Bertalan Van-e olyan műfaj, hogy blog?⁵²⁹ című tanulmánya is. Eszerint a blogokban elsősorban az 1997-98-as években lesz úrrá az individuum, amely miatt elsődlegesen személyes gondolatokkal találkozhatunk ezeken a felületeken.

Bár a blog fogalmi keretbe foglalása nehézségekbe ütközik, nyelvi jellemzőinekvizsgálata valamelyest kevesebb problémát vet fel: megállapíthatjuk, hogy az folyamatosan változó. Minden internetes naplóról elmondható, hogy saját szabályok uralkodnak benne, melyek rendszerint felülírják a kodifikációt. Ez elsősorban az írói szabadságnak és a szubjektív értelmezéseknek köszönhető. A blogok fő jellemzői közé tartozik az azonnaliság és a gyorsaság. Elkezdődik a szavak kreatív, ám sok esetben a köznyelvi beszédhez hasonló írásmódja és használata. Ez a nyelvi változás egyaránt megfigyelhető a leírt szavak nem-formális mivoltában, illetve az írott verzió módosulásában. Álljon ittészlet egy ismerősöm blogjából, amely a személyes tematikát követi. A részlet az everyday hero című írásból származik:

„ez az egyik kedvenc dalom az új mius lemezről. meg az up, meg az aranyszárnyú. meg az összes dal igazából. nagyon jól sikerült Juli és Gergő új lemeze, úgyhogy most repeatbe ezt fogom hallgatni márciusig, amíg a lemezbemutató lesz."⁵³⁰

A személyes témájú blogon jól látszik az elv, miszerint a virtuális térben a virtuális szabályok érvényesülnek, elsősorban azoké, akik résztvevői az adott naplónak - tehát ide tartoznak a szerző mellett a kommentelők is. Leggyakrabban az úgynevezett írott beszélt nyelv sajátosságait hordozzák magukban. Ahogy az SMS-verseknél, úgy a blogokban is sok esetben jellemző a szándékos ortografikus „hiba", így például a direkt kisbetűs írásmód akár tulajdonnevek esetében is). Megjelennek a külföldi szavak, illetve ahogy a köznyelvben is sok esetben lekopott a -bEn toldalék, helyette a -bE használata vált jellemzővé.

A blog „technikai" alkalmazásán jól látszik a hipertextualitás és a multimediális kifejtés lehetősége és létjogosultsága, így számos, külső oldalra mutató (hiper)linket találhatunk egy blogon - a megjelent képek és videók mellett. Ugyanígy nagy hangsúlyt kap az intertextualitás is, hiszen számtalan idézettel, egyéb szöveg(ek)köz(ött)i utalással találkozhatunk ebben a netes műfajban/formában.⁵³¹