4. modul:A cigány népesség lakhatási helyzete, életkörülményei
- A hallgatók egyénileg cetlikre írnak olyan szavakat, amelyek eszükbe jutnak a cigány népesség lakhatási, megélhetési helyzetével, életkörülményeivel kapcsolatban. A cetliket ismertetés nélkül összegyűjtik. Az oktató irányításával activity játékkal12 ismerik meg a résztvevők a gyűjtött szavakat.
-
Rövid filmek megtekintése Európa különböző országaiban élő roma/cigány csoportok életkörülményeiről, lakhatási helyzetéről.13
Keressük meg a különbségeket, s a hasonlóságokat néhány film megtekintése után. A hallgatók csoportban dolgoznak. Először egyéni munkában ír le mindenki maximum öt közös és öt különböző megfigyelést. Ezután csoportot alkotva a hallgatók kerekasztallal súlyozott cetlikre14 gyűjtik a megfigyeléseket. A hasonlóságok a feladat végén táblára kerülnek. - A 4.1 melléklet, illetve a ppt 109-114. ábráinak segítségével alkossunk képet a cigány népességre jellemző lakáskörülményekről! A feladat végezhető frontális vagy csoportmunkában. Az ábrákat papíralapon kézbe adjuk az elemzéshez, majd kivetítjük az ellenőrzéshez. A 114. ábra információit vessük össze a 115. ábra adataival! Az oktató differenciáltan - csoportról csoportra haladva - támogatja a kiscsoportos munkát, majd röviden összegzi, rendszerbe helyezi a tanultakat nagycsoportos szinten. Füllentős15 feladattal gyakorolják a résztvevők a tanultakat.
- Kiegészítő anyag: A 4.2 melléklet képei (ppt 123-145. ábrái) segítségével vessük össze a lakhatási körülmények hasonlóságait és különbségeit Európa egyes térségeiben és országaiban! A hallgatók választhatnak egy-egy képet, s ezután keressék meg a képek párját, alkossanak párokat, s a párok együtt meséljenek képeik tartalmáról! A WE - Wor(l)ds wich exclude c. európai uniós kutatási projekt hat európai országban vizsgálta a roma/cigány/traveller csoportok lakhatási körülményeit. A projekt honlapján található dokumentáció képanyaga16 is felhasználható további képek beillesztéséhez az anyagba.
A hallgatók kilépőkártyát ragasztanak fel az óra végén egy közös lapra, amelyen százalékosan jelzik, hogy mennyire sikerült pontosítaniuk, kiigazítaniuk és elmélyíteniük az órán a témához kapcsolódó ismereteiket.
12 Az activity játék lényege, hogy egy hallgató a többiek (kis csoportjának tagjai vagy az összes résztvevő) számára elmutogatja azt a tárgyat, személyt, fogalmat, amit a véletlenszerűen kihúzott cetlin talál. Variálható mutogatás helyett rajzolással vagy magyarázással is.
13http://weproject.unice.fr (Cigányok életkörülményei egy dél-dunántúli kistelepülésen, spanyol gitanok lakáshelyzete Granada Sacromonte negyed barlanglakásaiban, Spanyolországba bevándorló roma vendégmunkások lakhatási helyzete, cigányok Romániában, közép-angliai travellerek életkörülményei, cigány csoportok Olaszország nagyvárosaiban, portugáliai cigány csoportok lakásviszonyai)
14 A kerekasztal a szóforgó írásos változata a kooperatív tanulásszervezésben, melyet gyakran használunk súlyozott cetlikkel együtt. A kerekasztal lényege, hogy az egyéni gyűjtések összegzése kiscsoportos szinten srukturáltan történik. A lépések a következők: az első ember egy dolgot olvas fel az egyéni gyűjtéséből, melyet a tőle jobbra eső ember jegyzetel le - esetünkben egy külön cetlire (súlyozott cetli). Közben a többiek figyelik, hogy szerepel-e náluk az elhangzott dolog, és ha igen, akkor ők azt már nem olvassák fel. A cetlire nem csak a szöveg kerül, hanem számmal az is, hogy hányan írták a kiscsoportban azt a dolgot (ezért súlyozott a cetli). Az egyéni gyűjtésekből a következő dolgot az a személy mondja, aki eddig jegyzetelt, és most ismét a tőle jobbra ülő jegyzetel - ismét jelölve a gondolat csoporton belüli számosságát is. Az új gondolat új cetlire fog kerülni. Addig haladnak körbe egymás után, amíg minden egyéni gyűjtés el nem fogy a jegyzetlapokról és rá nem kerül a közös cetlik valamelyikére.
15 A füllentős feladat a kooperatív tanulásszervezésben lehetővé teszi a tanultak kreatív alkalmazását interaktív módon. A kis csoportok annyi állítást fogalmaznak meg a kijelölt témáról, ahányan vannak. Az állítások közül egynek hamisnak kell lennie. Az állítások egyenként cetlikre kerülnek (minden csoporttag egyet felír). Ezt követően a kis csoportok egymás számára felolvassák az állításaikat (minden csoporttag a saját maga által leírtat olvassa fel). A felolvasás után a többi csoport kis csoporton belüli egyeztetéssel eldönti, hogy melyik volt a hamis a hallott állítások közül. A döntés után az oktató által adott jelre miden csoport egyszerre jelzi a megoldást (például a hamis állítás számát jelző kártya felmutatásával). Ha nem egyezik a megoldás, akkor az oktató vitát koordinál a résztvevők között.
16 http://weproject.unice.fr