Skip navigation

1. modul: A cigány népesség demográfiai jellegzetességei

 
A modul tartalmi célja, hogy a hallgatók megismerjék a cigány népesség demográfiai jellegzetességeit és azok összefüggéseit egyéb szociológiai jellemzőkkel.

A Cigányság története c. tananyag 5. moduljában feldolgozott demográfiai átmenet modellje és a szocialista évtizedek cigánysággal kapcsolatos politikája s annak a népesedésre gyakorolt hatásai ismeretében értelmezhető, hogy a cigány népesség a többségi társadalomhoz képest ma is magasabb születési mutatókkal, fiatalosabb korszerkezettel, rövidebb várható élettartammal jellemezhető. Azt is megfigyelhettük, hogy a többségi társadalom normáihoz és értékeihez való lassú alkalmazkodás, a modernizáció, a hagyományos közösségek felbomlása és az értékek átalakulása egy lassú csökkenő tendenciát vetít elénk a gyermekszámok várható alakulásáról, s a nem cigány népesség demográfiai viselkedéséhez való lassú közeledésről. A ma még meglévő különbségek nem etnikusak, nem genetikai okokra, vagy etnikus kulturális sajátosságokra vezethetők vissza, sokkal inkább függnek az általános szociológiai háttértényezőktől, a cigány népességre jellemző szocioökonómiai státusztól.

A megvalósítás lépéssora:
  • Ráhangolódásként a ppt 46-47. ábrái egy hazai, a társadalom különböző csoportjaival szemben megnyilvánuló előítéletekre irányuló kutatás eredményeit mutatják be.3 (1.1. melléklet) A Bogardus-féle skála4 technikájával készült adatsor értékei azt mutatják, mennyire tartja elképzelhetőnek a megkérdezett, hogy a csoportba tartozó személlyel házasságot kössön, rokonsági kapcsolatba kerüljön, szomszédsági kapcsolatba kerüljön, egy országban éljen vagy turistaként egy idegen országban járva találkozzon annak képviselőjével. A válaszok értékeinek átlagolásával kaptuk az ábra eredményeit. A 46. ábrát tanulmányozva a hallgatók megpróbálják kitalálni, melyik csoporthoz mekkora társadalmi elutasítás/befogadás tartozhat, majd a 47. ábra segítségével ellenőrizzük választásaik helyességét. A választáshoz a csoportok neveit (AIDS-betegek, arabok, cigányok, fertőző betegek, hajléktalanok, homoszexuálisok, kábítószeresek, munkanélküliek, pszichés betegek, szegények, vendégmunkások, zsidók) papírokra írhatjuk, s azt a kivetített dia megfelelő adatsora mellé tűzzük.
  • A hallgatók csoportokat alkotnak, s kapnak egy-egy ábrát az 1.2. melléklet anyagai közül. A feldolgozás során az adott hallgatói csoport vagy annak képviselője vezeti az aktuális ábra értelmezésének folyamatát oktatói segítséggel.
  • A diasor 48. ábrája segítségével nézzük meg a teljes termékenységi arányszám változásának tendenciáját és ütemét a cigány népesség, illetve a hazai teljes népesség esetében. A 49-51. ábrák segítségével nézzük meg a különbségeket a két csoport demográfiai jellemzőiben! Az 52. ábra alapján állapítsuk meg, hogy az egyes településtípusok népességét általában más gyermekvállalási szokások jellemzik! Az 53. ábrán a cigány és a teljes népesség megoszlása látszik a településhálózat egyes szintjein. Ha általában jellemző, hogy a falvakban élők hagyományosabb mintákat követnek a gyermekvállalás terén és a cigányok inkább falvakban élnek, akkor az összefüggés eredményezheti a hagyományosabb normák erősebb továbbélését a falusi cigányoknál is. Az 54. ábra azt mutatja be, hogy jellemzően a magasabban iskolázott rétegeknek kevesebb a gyermeke. Összevetve ezt a cigány népesség átlagos iskolai végzettségével (55. ppt ábra), ismét csak az általános szociológiai együttmozgások felé mutat az összefüggés. Az 56. ábra segítségével nyomon követhetjük a különböző iskolázottsági szintek arányainak változását annak tükrében, hogy egyes történeti korszakokban az iskolai korban lévők mennyire kerültek be az oktatás rendszerébe. Az 57. dia az 1970-1980-as évtizedek iskolai eredményességéről és esélykülönbségeiről ad szemléltetést. 5
  • Kiegészítő anyag: Az Európai Unió egyes országaiban élő roma/cigány népesség demográfiai helyzetének összehasonlításához és a közös vonások megkereséséhez az 1.3. melléklet ábrái használhatók (ppt 116-122.).
  • Rövid teszt kitöltésével és a teszt megoldókulcsa6 alapján történő önértékelésével kapnak visszajelzést a résztvevők az elsajátított témákról. (1.4 melléklet) Az eredményeiket kiscsoportos szinten átlagolják és nagycsoportos szinten megosztják a hallgatók.


3 Erős Ferenc: Az előítélet-kutatás dilemmái. In: Neményi Mária-Szálai Júlia (2005, szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/kisebbsegek_kisebbsege/pages/kk_11_eros.htm
4 Bogardus-skálaAz attitűdmérés egyik különleges fajtája, a társadalmi távolság mérésének a 20-as években keletkezett, ismert és gyakran alkalmazott módszere. Nevét kidolgozójáról kapta. A vizsgált személynek arra kell választ adnia, milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalna egy más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. A felsorolt lehetőségek a családi kötelék, szomszédság, közös munkahely, turista, illetve teljes elutasítás. Forrás: Vajda Zsuzsanna, http://www.kislexikon.hu/bogardus-skala.html#ixzz3GIPspr7C
5 Az oktatók számára a ppt-diák feldolgozásához, interaktívvá tételéhez kapcsolódó ajánlások, hallgatói feladattípusok az 1. és a 2. lábjegyzetben hivatkozott könyvekben elérhetők, azok vonatkozó technikáinak alkalmazását, transzformálását javasoljuk.
6 MEGOLDÓKULCS: 1 - igaz, 2 - hamis, 3 - igaz, 4 - igaz, 5 - hamis, 6 - igaz, 7 - hamis, 8 - igaz, 9 - igaz, 10 - hamis, 11 - hamis, 12 - igaz, 13 - igaz, 14 - igaz, 15 - hamis (ppt 58. ábra)