Skip navigation

6. feladat

 

a) Csoportosítsa a következő szavakat aszerint, mi történik velük, ha többes számba teszi őket! Adjon nevet a csoportoknak a tőben végbemenő szabály megnevezésével!

róka, petymeg, keselyű, tigris, macska, lepke, mókus, ló, medve, bagoly, sas, majom, sün, unka, vombat, zsiráf, pinty, tehén, strucc, teknős, katicabogár, egér, sólyom, rigó, nyúl, marabu

b) Hasonlítsa össze csoportosítását a Magyar nyelv kézikönyv hangtani fejezetében találhatóval! (Siptár 2006b: 31–37)

c) Mit gondol, melyik tőtípust a legnehezebb elsajátítania egy gyermeknek? Tanulmányozza az alábbi ábrát, és vonja le a következtetéseket!

1. ábra hangtan

1. ábra: A tőtípusok az életkor függvényében (Pléh, Palotás és Lőrik 1994, idézi Pléh és Lukács é.n.)

c) Sok más nyelvhez hasonlóan magyarban is létezik a hiátustöltésnek nevezett jelenség, amikor a beszéd folyamán két magánhangzó közé betoldunk egy mássalhangzót. Mely mássalhangzó alkalmas erre? Miért vajon? Melyik oszlop tartalmaz olyan hangsorokat, ahová betoldunk egy mássalhangzót? Miért nem toldódik be hang a másik oszlop hangsoraiba? Keresse meg a szabályt! Ellenőrizze megoldásait Siptár (2002) cikkének elolvasásával!

1.

2.

diéta

hazaenged

siet

ráadás

viola

fáraó

kiáll

pályaőr

piac

kalauz

kocsiig

ráun

dicsőít

betűejtés

adniuk

aláás

utóirat

teendő

odaég

hajóút

poén

nőügy

mai

oboa

2. táblázat: Hiátustöltés a magyarban