A portfólió fogalma, típusai

A portfólió olasz eredetű szó, jelentése dosszié, bizonyos szempontok alapján összeválogatott dokumentumok összessége. Műfaját tekintve tehát gyűjtemény. Ismert fogalom az üzleti és a művészvilágban is.
A portfólió módszer a formális oktatás keretein belül a 80-as évek közepétől tűnik fel, először az USA-ban majd Európában is, a 90-es években főleg a tanárképzésben és a közoktatáson belül az általános iskolákban.
„A portfólió olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993: 203.).
A szakirodalomban számos definíció ismert, melyek közös eleme, hogy a portfólió a diák munkáiból-, az ő aktív részvételével összeállított gyűjtemény, mely bemutatja a készítő fejlődését és eredményeit egy bizonyos területen, tartalmazza az összeállításra vonatkozó szempontokat, az értékelési szempontokat és az önreflexiót. Az összeállítás két fő célból történhet, értékelés vagy a tanulás elősegítése, de a határvonal nem merev, mert az értékelés, önértékelés során a tanulás összefonódik (Falus és Kimmel, 2003). A tanulási folyamatot bemutató portfóliót is lehet értékelni, illetve az értékelésre összeállított portfólió segítségével is lehet tanulni (Arter és mtsai, 1995: 2.).
A portfólió tartalmazhatja a legjobb(nak vélt) munkákat, vagy pedig azokat, amelyek valamilyen fejlődést, változást, előrehaladást dokumentálnak.
A portfólió alkalmas az élethosszig tartó tanulás és az átképzések dokumentálására is. Rugalmas formájú, akár videokazettákat is tartalmazhat a speciális kompetenciák dokumentálására.

A portfólió típusai
Sokféle portfólió készíthető és alkalmazható a tanulásban, tanításban és a vizsgáztatásban. Különféle fő- (munka, bemutató, értékelési portfólió) és altípusok ismeretesek. A konkrét céltól függ a portfólió pontos tartalma és felépítése. Egy jó portfólióban minden egyes dokumentumnak megvan a funkciója és szolgálja a kitűzött cél(oka)t.
Heuer (2000) munkájából idézünk néhányat, melyek a pedagógus pályára készülő hallgatók portfólióinak mintájává válhatnak.

Eredménybemutató portfólió:
Meghatározott típusú dokumentumokat kérnek a portfólióban, amelyeket nem szabad sem kihagyni, sem mással helyettesíteni. Az értékelési kritériumok adottak, de a portfólió készítője számára nem feltétlenül ismertek. Az így elkészített portfóliók jól összehasonlíthatók. (Az álláskeresés céljára készített portfóliók például ebbe a körbe tartoznak.)

Értékelési célból összeállított portfólió:
Az értékelési portfólió alternatív értékelést nyújtva arra szolgál, hogy a hallgató, tanuló teljesítményét a számos jellemző dokumentum-együttes alapján, a hagyományos osztályzással szemben nemcsak a dolgozatok és feleletek által mutatott végeredményt, hanem az egész munkát áttekintve (holisztikusan) az összes jellemző dokumentum segítségével értékelje vagy osztályozza. A portfólió készítésének során a főszereplő a hallgató (tanuló), aki az egyes szakaszokban változó szintű szabadságfokkal kapcsolódik be a döntéshozatalba, mert ő állítja össze a gyűjteményt, de szükség van az oktató, mentor irányító, tanulásszervező, visszajelzést adó, értékelő támogatására is.

Tematikus portfólió:
A tematikus portfólió olyan interdiszciplináris portfólió, amelyben a diákok egy bizonyos témával kapcsolatban összegyűjtött ismereteiket mutatják be. Egy ilyen portfólió összeállítása általában több tantárgyban (kuzuson) szerzett ismeretek szintetizálását követeli meg, például, ha valaki a magyar reformkorról készítene egy tematikus portfóliót, akkor szükségképpen történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti ismeretek összegzésére kellene törekednie.

Kutatási portfólió:

Célja, hogy bemutassa a tanuló egy kutatási projektjét és annak eredményeit. Ez a portfólió is tematikus, de nem feltétlenül iskolai tárgyak köré szerveződik. A kutatás célja bármi lehet, például a helytörténet bármely szelete, vagy egy író életművének feltárása, esetleg egy társadalmi jelenség, például a nyelvi hátrány vizsgálata.

Tanulási (képzési) portfólió:
A portfólió készítése és ellenőrzése aktív folyamat, a tanár és a diák együttműködésén alapul: a folyamatos tanári visszajelzés alapján a hallgató megerősítést kap a tanulási folyamatáról, kialakul benne az önreflexió képessége, a tanulás sikeréért történő egyre fokozottabb felelősségvállalás (Falus-Kimmel, 2003). Az értékelés mellett a portfólió készítésének célja tehát a hallgató önálló tanulási folyamatainak segítése. Kulcskérdés: a hallgató önálló tanulásának támogatása, tanulási készségeinek fejlesztése.

Projektportfólió:

Egy projekt megvalósulásának folyamatát és a tanulónak a projektben játszott szerepét dokumentálja. (Például egy iskolai színielőadás megvalósulását.)

Reflektív portfólió:

Középpontjában a diák tanulási folyamatainak bemutatása és a diák reflexiói állnak. A cél a tanuló metakognitív készségeinek fejlesztése. A reflektív portfólióból a diák, a tanár, a szülő számára egyaránt kibontakozik a tanuló portréja: tanulói típusa, tanulási stratégiái, technikái, azok fejlődése, kibontakozása különböző területeken.

Kimeneti portfólió:
Az érettségi vizsgát magántanulók esetében helyettesítő portfólió, amely leginkább a szakdolgozat védésére hasonlít. A tanuló bemutatja egy kutatási projektjének dokumentumait és megvédi eredményeit.