Skip navigation

4. modul: A cigányság helyzete Magyarországon a XIX–XX. században

 
A modul tartalmi célja megismerni a cigányság helyzetét a XIX. század végének, a XX: század első felének Magyarországán.

Magyarország XIX. század végi ipari, polgári fejlődése ellenére a társadalomban, a gazdaságban, a politikai eszmerendszerekben olyan törésvonalak jelennek meg, amelyek a XX. század első felében meghatározzák a hazai cigány népesség életét és sorsát.
A magyarországi romák helyzete a XIX-XX század fordulójától kezdve fokozatosan egyre rosszabb lett. A társadalmi és gazdasági problémákért bűnbakot kereső közvélemény egyik céltáblájává váltak. Az iparosodó országban korabeli megélhetéseikre, mesterségeikre egyre kisebb szükség volt, életfeltételeik beszűkültek, egyre többen sodródtak az ellehetetlenedés irányába.
Jellemző, hogy a közvéleményben, de a hivatalos politika szintjén is megjelenik a cigányság és a bűnözés fogalmának összekapcsolása, illetve a népcsoport életkörülményeinek közegészségügyi problémaként való felvetése és a megoldás sürgetése.
A két világháború közötti Magyarországra a fajelméletek, a német nemzeti szocializmus eszméinek hatása egyre erősebben begyűrűznek és nyomon követhető a megoldási kísérletek radikalizálódása, amely majd a cigánysággal szembeni holokausztban teljesedik ki a II. világháború alatt.

A megvalósítás lépéssora:
  • Előzetes otthoni feladatként a hallgatók egyénileg vagy csoportosan adatokat, anyagokat gyűjtenek az internetről a cigányság holokausztjával kapcsolatban.
  • Ráhangoló feladatként vetítsük ki a ppt 19-26. ábráit! Egyenként elemezzük a képeket, milyen élethelyzeteket mutatnak be a XX. század eleji cigányság életkörülményeivel kapcsolatban!
  • A táblára13 felkerül a XX. század első felében a hazai cigány népesség helyzetét befolyásoló négy legfontosabb jellemző folyamat: A cigányság kriminalizálódása a közvéleményben, A munkaerő-piaci kiszorulás és fokozódó munkanélküliség, Az új ideológiai irányzatok - szociáldarwinizmus, fajelméletek - hatása, illetve A cigányság helyzetének mint népegészségügyi probléma megoldásának igénye. A fogalmak kiemeléséhez a 4.1 melléklet szövegei használhatók. (ppt 19-26. ábra)
  • A 4.2 melléklet olyan szövegeket, idézeteket tartalmaz, amelyek a XX. század első felének hazai sajtójában, országgyűlési felszólalásaiban, tudományos cikkeiben jelentek meg jól tükrözve a korabeli közvélemény cigányokkal kapcsolatos álláspontját. A hallgatók húznak egyet-egyet a szövegekből, majd elolvassák és kulcsszavakat keresnek a cigánysággal szembeni hozzáállással kapcsolatban. Mindenki egymás után felolvassa saját szövegét, kiemeli a kulcsszót/kulcsfogalmakat és felírja azt a tábla megfelelő oszlopába, majd a terem egyes sarkaiban az érintett problémakör alapján csoportokba szerveződnek a hallgatók. Minden egyes megszólalással és szövegelemzéssel bővül valamelyik csoport. Amikor az összes szöveg és hallgató elfogyott, közösen megfogalmazzák és a tábla alján nagy betűkkel rögzítik a fogalmat: Hova vezettek ezek a felvázolt tendenciák, mi lett az egyenes történelmi következményük? - HOLOKAUSZT.
  • A modult záró reflexió során a diákok egymás elé tárják a holokauszt során a cigányság sorsával kapcsolatban az internetről gyűjtött anyagaikat, ismereteiket. Disputaszerűen reflektálnak egymás gondolataira.14


13 Alternatív javaslatként elképzelhető, hogy a hallgatók feladatok megoldásait tábla helyett poszterre írják (így a poszterek később is elővehetők vagy éppen - akár hallgatói javaslatok nyomán is - további feladatokkal ki is egészíthetők).
14 Galambos R. - Grohe A. - Kiss L. - Mikó G. - Takács V. - Vajnai V. (2010. szerk.): Dilemma, Disputa, Demokrácia. Kézikönyv a vitakultúra fejlesztéséhez. DIA, Tatabánya, Alfadat-Press Nyomdaipari Kft., 208.