2. modul: A cigányság helyzete a középkori Európában
A modul tartalmi célja feldolgozni a cigányság helyzetét a középkori Európa egyes térségeiben.
A téma feldolgozása során rá kell mutatni, hogy
- „a romák betelepülése évszázadokon átnyúló, hosszú folyamat volt;
- a romák már betelepülésükkor heterogén csoportot alkottak, nyelvi és társadalmi szempontból egyaránt;
- magyarországi helyzetük kezdettől fogva igen változatosan alakult, a viszonylag harmonikus beilleszkedéstől a konfliktusos kapcsolatig. Nem igaz az a sztereotípia, amely a romák történetét a folyamatos, rasszista alapú üldöztetés történetének láttatja - de az a napjainkban tért nyerő, ellentétes irányú mítosz sem, amely szerint a legújabb kor kezdetéig ez a viszony problémamentes volt, s az üldöztetés csak ekkor kezdődött;
- végezetül: általában nem tudatosítjuk, mennyire kevés ismeretünk van a cigányok korai történetéről. A 19-20. századról már nagyságrendekkel többet (bár még így sem eleget) tudunk, s erős a hajlandóság arra, hogy az ekkor megállapított életformaelemeket, szokásokat, megélhetési módokat stb. visszavetítsük a múltba mint örök vagy legalábbis ősi cigány sajátosságokat." (Dupcsik, 2009)8
Ki kell emelni, hogy a 15-16. század időszaka fordulópontot jelent a nyugat-európai cigány csoportok életében. Az ezt megelőző időszakban viszonylagos tolerancia jellemezte fogadtatásukat, a későbbiekben azonban az egyre fokozódó üldöztetés hatására népes csoportjaik hagyják el a térséget és fordulnak újra Közép-Kelet Európa kevésbé zárt társadalomszerkezetű, nyitottabb, befogadóbb területei felé.
A megvalósítás lépéssora:
- Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók keresnek egy a cigányság történelmével kapcsolatos képet, korabeli ábrázolást (papír alapon elhozzák).
- Ráhangoló feladatként a diákok kettős kört9 alkotva ismerik meg a hozott képeket. A pár egyik tagja felmutatja a saját képét, míg a másik tag szabad asszociációval beszél arról, hogy vajon mit ábrázol, mikor készülhetett, miféle ábrázolást látnak, s hogyan kapcsolódik ez a cigány népesség történelme témához. A kép tulajdonosa kiegészíti az asszociációt saját véleményével.
- A diákok elolvassák a 2.1 melléklet szövegét. Azt értelmezve kigyűjtik a cigány csoportok mozgásának, az egyes területeken való megjelenésüknek az időpontjait, s ezeket felírják a vaktérképre (ppt 8. ábra). Az ellenőrzéshez felhasználható a ppt 9. ábrája.
- A diákok két csoportot alkotva csoportmunkában összegyűjtik és papírra rögzítik azokat a jellemzőket, kifejezéseket, amelyek azt mutatják, hogyan fogadta a vándorló cigány csoportokat a 15-16. század fordulóját megelőző, illetve az azt követő időszakban Európa nyugati felének társadalma. A feladat megoldásához a 2.1 és 2.2 melléklet szövegei használhatók. Az első csoport a 2.1, a másik a 2.2 melléklet szövegét használja. A hallgatók kerekasztallal súlyozott cetlikre10 gyűjtik a jellemzőket.
- Az egyes csoportok kapnak egy-egy állítást a következők közül (2.3 melléklet A-F), s a 2.3 melléklet térképét és adatait elemezve összefüggést keresnek az állítás és a képi információk között. A térképet kivetítve (ppt 15. ábra) megismertetik egymással a leszűrt tanulságokat.
- Az óra színesítésére a ppt 10-14. ábrái alkalmasak.
8 Dupcsik Csaba (2009): A Magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890-2008. Osiris Kiadó, Budapest.
9 A kettős kör páros tudásmegosztásra alkalmas kooperatív struktúra. Az oktató a nagy csoportot két egyenlő létszámú csoportra osztja. A két csoport két koncentrikus kört alkot (egyik a belső, másik a külső kör lesz). A belső körben állók szembe fordulnak a külső körben állókkal úgy, hogy mindenkivel szemben álljon egy ember. Az így létrejövő párok dolgoznak együtt az oktató által megadott időkeretben. Az idő letelte után az oktató jelet ad, melyre a külső kör tagjai az óra járása irányába lépnek egyet. Az így létrejövő új párok fognak most együttdolgozni. A forgás folytatható a kiindulóponthoz (első pár) való visszaérkezésig ugyanezekkel a lépésekkel, de megszakítható előbb is a rendelkezésre álló idő függvényében.
10 A kerekasztal a szóforgó írásos változata a kooperatív tanulásszervezésben, melyet gyakran használunk súlyozott cetlikkel együtt. A kerekasztal lényege, hogy az egyéni gyűjtések összegzése kiscsoportos szinten strukturáltan történik. A lépések a következők: az első ember egy dolgot olvas fel az egyéni gyűjtéséből, melyet a tőle jobbra eső ember jegyzetel le - esetünkben egy külön cetlire (súlyozott cetli). Közben a többiek figyelik, hogy szerepel-e náluk az elhangzott dolog, és ha igen, akkor ők azt már nem olvassák fel. A cetlire nem csak a szöveg kerül, hanem számmal az is, hogy hányan írták a kis csoportban azt a dolgot (ezért súlyozott a cetli). Az egyéni gyűjtésekből a következő dolgot az a személy mondja, aki eddig jegyzetelt, és most ismét a tőle jobbra ülő jegyzetel - ismét jelölve a gondolat csoporton belüli számosságát is. Az új gondolat új cetlire fog kerülni. Addig haladnak körbe egymás után, amíg minden egyéni gyűjtés el nem fogy a jegyzetlapokról és rá nem kerül a közös cetlik valamelyikére.
10 A kerekasztal a szóforgó írásos változata a kooperatív tanulásszervezésben, melyet gyakran használunk súlyozott cetlikkel együtt. A kerekasztal lényege, hogy az egyéni gyűjtések összegzése kiscsoportos szinten strukturáltan történik. A lépések a következők: az első ember egy dolgot olvas fel az egyéni gyűjtéséből, melyet a tőle jobbra eső ember jegyzetel le - esetünkben egy külön cetlire (súlyozott cetli). Közben a többiek figyelik, hogy szerepel-e náluk az elhangzott dolog, és ha igen, akkor ők azt már nem olvassák fel. A cetlire nem csak a szöveg kerül, hanem számmal az is, hogy hányan írták a kis csoportban azt a dolgot (ezért súlyozott a cetli). Az egyéni gyűjtésekből a következő dolgot az a személy mondja, aki eddig jegyzetelt, és most ismét a tőle jobbra ülő jegyzetel - ismét jelölve a gondolat csoporton belüli számosságát is. Az új gondolat új cetlire fog kerülni. Addig haladnak körbe egymás után, amíg minden egyéni gyűjtés el nem fogy a jegyzetlapokról és rá nem kerül a közös cetlik valamelyikére.