III. modul - reflexió

A kooperatív tanulásszervezés tervezés és lebonyolítása.

A résztevevők megismerkednek egy egyszerű tervező-megfigyelő eszközzel (melléket6), amelynek segítségével maguk is kooperatívan strukturált folyamatokat terveznek és bonyolítanak le a képzési program során. A modellált folyamatokat a kooperatív alapelvek szempontjából elemzik. A modul során a résztvevők nemcsak egymás kooperatív modellezésére reflektálnak, hanem a program zárásaként az elvárásaik teljesülésére is.

 

3.1 A kooperatív tanulásszervezés tervezése a gyakorlatban.

A résztvevők megkapják melléklet6-ot, s a facilitátor a táblánál, vagy kivetítőn egy példán mutatja be a tervező tábla használatát. A közösen átélt tevékenységek közül veheti például azt a lépést az első modulból, amikor az előzetes tudásokat gyűjtette össze ablakban a résztvevőkkel: egyéni feladatban mindenki 3-5 kérdést ír a kooperatív tanulásszervezéssel kapcsolatban, majd megrajzolják az ablakot, kitöltik, a legfontosabbakat kiemelik.

A résztvevők, amennyiben a tervező táblázat használata világos, egy tervezési feladatot kapnak: minden mikor-csoport tervezzen egy 20 perces kooperatív tanulási folyamatot 12 fő számára, amely érdekfeszítő és/vagy szórakoztató élményt nyújthat valamilyen tudományterületen a társaknak. A tervezést a csoportok teljesen önállóan végzik. A facilitátor csak forrásműveket bocsájt rendelkezésre, ha szükséges, valamint a szükséges technikai feltételeket teremti meg (másolatok, eszközök, IKT háttér stb.).

Amennyiben elkészültek a csoportok a tervezéssel és felkészültek a lebonyolításra, akkor kezdődhet a modellálási szakasz. Egy csoport a lebonyolító, a kooperatív tanulási-tanítási folyamatot facilitáló, modelláló csoport, 12 fő a résztvevő, a többiek pedig a megfigyelők.

A 20 perces foglalkozás után négy körös reflexió következik: a modelláló csoport tagja egyenként reflektálnak a terv és megvalósulás összevetéséből fakadó tapasztalatokra, tanulságokra, ezután a résztvevői csoportok adnak visszajelzést az átélt folyamatokról, résztvevői élményekről, tapasztalatokról, majd a megfigyelők következnek, akiknek a feladata a kooperatív alapelvek szempontjából történő elemzése a modellált folyamatnak, végül pedig a facilitátor egészíti ki a megfigyeléseket mindhárom szempontból, amennyiben szükséges. Fontos arra törekedni a modellálás során, hogy minden egyes mikro-csoport legyen modelláló, résztvevői, és alapelveket megfigyelő helyzetben a folyamat során.

3.2 Visszajelzés az elvárások teljesülésével kapcsolatban, visszajelzés a mikro-csoport és a nagy  csoport számára.

Csoportbúcsú: a résztvevők visszaviszik a legelején felragasztott tulajdonság-cetlijeiket az asztalhoz, a cetlikre a többiek írnak visszajelzést, cetliforgó struktúrában (Arató-Varga 2012:106) hogy az adott tulajdonság, hogyan nyilvánult meg számukra az együttműködés során, a cetlit folyamatosan felhajtják, hogy a rá jegyzetelők ne láthassák egymás üzeneteit. Ha visszaértek a tulajdonságok a gazdájukhoz, akkor ő elolvashatja mit üzentek a csoporttársak, s a csoport dönthet úgy is, hogy megismertetik egymással a kapott üzeneteket.

Elvárásfa: a résztvevők visszaviszik a virágokat az elvárásfáról, s szétosztják a mikro-csoporttagok egymás között arányosan. Szóforgóban beszélik át, hogy vajon az adott virág gyümölccsé érett-e, vagyis kaptak-e rá választ, s az hogyan hangzik, vagy sem. Ha gyümölccsé érett, akkor gyümölccsé alakítják papír-ollóval, amelyik nem azt érintetlenül hagyják. A facilitátor csoportforgóval cetlin először a gyümölcsöket gyűjti össze, majd a fennmaradó virágokat.

A fennmaradó kérdések képezhetik a további, akár egyéni, vagy későbbi közös kutatások, tanulmányok irányát. Illetve ha nincsenek fennmaradó kérdések, akkor itt lenne a lehetőség újak megfogalmazására. Érdemes lenne összevetni, hogy most milyen kérdések fogalmazódnának meg a kooperatív tanulásszervezéssel kapcsolatban.

Egyéni visszajelzés a nagy csoportnak: a résztvevők a facilitátorral együtt három különböző színű cetlit kapnak. Ez egyiken azt fogalmazzák meg írásban vagy rajzban, hogy mit visznek haza a fejükben a képzésről, melyek a legfontosabb felismerések, gondolatok számukra a kooperatív tanulásszervezéssel kapcsolatban. A másikon az érzéseikkel kapcsolatos visszajelzést adnak - milyen élményekkel, érzésekkel indulnak haza a képzés végeztével. A harmadik cetlire a kézzel fogható lejárások, tapasztalatok, a későbbiekben alkalmazandó, tanult gyakorlatok legfontosabbjai kerülhetnek. A cetliket csoportforgó cetlin, vagy spontán egyéni egymásutániságban ismertetik és regasztják ki a facilitátor által odakészített három részből (fej, szív, kéz) álló táblázatba.

A csoport így az attitűdök, értékek, érzések, az ismeretek, valamint a képességek-gyakorlat dimenziójában egyaránt nyújthatnak visszajelzést a megvalósult kurzussal kapcsolatban. Érdemes kitérni arra a záróreflexióban, hogy a „fej”, a „szív” és a „kéz” együtt-fejlesztése nemcsak a kompetencia alapú megközelítés főbb dimenzióira rímel, hanem a neurodiverzitásból fakadó különbözőségeket is képes figyelembe venni. A kooperatív tanulásszervezésben lebonyolított tanulási folyamatok pedig, ahogyan ez a közösen alkotott visszajelzés-gyűjteményből is látszik mindhárom dimenzióban támogatják, befogadó módon, minden egyes résztvevő, a tanulás szervezői és résztvevői számára egyaránt, mindhárom dimenzió mozgósítását, fejlődését.

3.3 A képzési programot követő tevékenységek – a portfólió alapú értékelés lehetőségei a képzési programmal kapcsolatban.

A résztvevők számára olyan utánkövetést segítő feladatokat célszerű kialakítani, amelyek lehetővé teszik a portfólió alapú értékelést. Vagyis olyan tevékenységeket és azok dokumentálási formáját érdemes biztosítani a résztvevők számára, amelyek lehetővé teszik a megértés, alkalmazás kompetencia alapú értékelését.

Lehetséges további feladatok résztvevők számára

• A tervezéshez kapott tervező-táblázat segítségével végezzenek megfigyeléseket (egyetemi kurzusok, iskolai-középiskolai órák, saját kurzusok-órák, kollégák kurzusai-órái stb.). A tanult módon, a táblázat szempontjainak megfelelően, lépésről lépésre írják le a megfigyelt tanulási-tanítási folyamatot, majd elemezzék a kooperatív alaplevek szempontjából. Vonultassanak fel alternatívákat az egyes lépésekhez, amelyekkel mind a négy alapelv érvényesíthető az adott lépésben. Az elemzést esszé formájában fejtsék ki, mellékelve a kitöltött megfigyelő-táblákat és a módosított terveket.
• A nyolc tanári kompetencia-terület elemeit (melléklet7) gondolja végig a kooperatív tanulásszervezés nyújtotta lehetőségek szempontjából, mely kompetencia-terület, mely elemét segítheti, támogathatja a kooperatív tanulásszervezés elmélete és gyakorlata. Az elemzés során használjon kettéosztott naplót (Bárdossy és tsai 2002:345.), majd fejtse ki esszében az elemzés eredményeit, kompetencia-területenként, mellékelve a kettéosztott naplót az esszéhez.
• Az inklúzióról e kiadvány más fejezeteiben tanult ismeretek, vagy az ajánlott irodalomban szereplő tanulmányok alapján (Bárdossy 2006, Varga 2011b, 2014, Arató 2008b) fényében a kooperatív tanulásszervezés milyen módon segíti elő az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását. Vegye sorra az egyes megismert területeket: kooperatív szerepek, kooperatív struktúrák, kooperatív alapelvek, tanulási-fejlesztési folyamat a kooperatív tanulásszervezésben: a személyes, szociális és gondolkodási kompetenciák egyenlő részvételre épülő fejlesztése stb. Az egyes kooperatív eszközöket elemezze, akár példáról példára, abból a szempontból, hogy hogyan segíti az inkluzív, befogadó környezet megteremtését a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Az elemzést végezheti kettéosztott napló (Bárdossy és tsai 2002:345.), vagy T-tábla (Bárdossy és tsai 2002:368.), formátumban, ahol az egyik oszlopban a kooperatív tanulásszervezés legfontosabb elemei, összetevői kerülnek bemutatásra, s a másik oszlopban pedig a kapcsolódó reflexiók az inkluzivitás szempontjából. Az elemzés után esszé formában fejtse ki annak eredményeit, mellékelve a kettéosztott naplót vagy a T-táblát az esszéhez.
• Gyakorlaton lévő vagy gyakorló pedagógusok számára lehet jó feladat az önfejlesztést segítő szempontsor (Tényleg kooperatív a kooperatív gyakorlatom? - melléklet8), amelynek segítségével valaki elemezheti saját megvalósuló gyakorlatát, az alapelveknél kicsit részletezettebb kooperatív szempontrendszer alapján. A feladat, hogy haladjon végig a szempontrendszeren, készítsen leltárt az erősségekről, valamint a fejlesztendő területekről. A fejlesztendő területekhez rendeljen tevékenységeket, amelyek elősegíthetik a fejlődést a kiemelt területeken! Készítsen egy cselekvési-megvalósítási ütemtervet, amelyben meg is valósítja a hozzárendelt tevékenységeket! Ha van rá lehetőség, akkor bonyolítsa le a tervét, s a megvalósításról készítsen eredményességi méréseket, s kapcsolja hozzá a reflexióit a lebonyolított cselekvési tervhez!