1. modul: Alapadatok a magyarországi cigányság iskolázottságáról
A modul tartalmai célja a témakör - Alapadatok a magyarországi cigányság iskolázottságáról - szakirodalmi feldolgozása.
A megvalósítás lépéssora:
- Alakuljanak négyfős vegyes témacsoportok2 a hallgatókból.
- Minden csoport négy darab különböző színű filcet, négy A4-es méretű lapot és egy A3-as méretű lapot kap.
- A csoporttagok osszák meg egymással a tudásukat a cigányság iskolázottságáról és a támogató programokról. Ennek legegyszerűbb módja, ha először mindenki egyéni munkával összegyűjt minimum három, maximum öt gondolatot az adott témakörben. Ezután szóforgó módszerrel3 érdemes összegyűjteni a felmerült gondolatokat az A3-as papírra.
- A csoportok leggyakrabban felmerült gondolatait érdemes az egész csoport előtt az oktató irányításával összegyűjteni egy flipchart papírra, és elhelyezni a teremben. Erre szintén alkalmas a szóforgó módszer, de ebben az esetben ezt a csoportokra alkalmazzuk.
- A témakört - Alapadatok a magyarországi cigányság iskolázottságáról - előzőleg kisebb témaegységekre bontjuk. Például: óvodai és általános iskolai helyzet, középfokú oktatás, felsőfokú oktatás. Ezek közül a csoportok véletlenszerűen választanak témát: különböző színű kis cetlikre írjuk a témákat és azok közül húznak a csoportok.
- A csoportok számára kiosztjuk a feldolgozandó anyagokat, szakirodalmi forrásokat (1. melléklet). A források feldolgozására minimum húsz percet hagyunk. A szakirodalmi forrásokat a következőképpen érdemes kiosztani: minden csoportban szerepeljen mind a négy témaegységből szöveg, vagyis a szakértői mozaik módszerét alkalmazzuk.4
- Az egyéni feldolgozás és jegyzetkészítés után szakértői csoportokat hozunk létre. Ebben a csoportban a tagok megosztják egymással a jegyzeteiket és kiegészítik egymás tudását. A tudás megosztása ekkor történhet szóforgóval, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt a tudás kialakításában.
- A témaegységek szakértői feldolgozása után a tagok visszaülnek eredeti csoportjukba, ahol megtanítják társaiknak saját témaegységüket. A tudás rögzítése céljából érdemes közös jegyzetet készítenie a csoportoknak és azt a falon elhelyezni, így a többi csoport számára is hozzáférhetővé válik az elsajátított tudás.
- A szakirodalom feldolgozása után az oktató segítségével a csoportok és csoporttagok reflektálnak saját tudásváltozásukra.
2 A vegyes témacsoportok kialakításának módjára a hajlított tudásvonal nagyon célszerű módszer. A hallgatóknak fel kell sorakozniuk az adott témáról vélt tudásszintjük alapján úgy, hogy aki saját bevallása szerint a legkevesebbet tud a témáról, a sor egyik végére áll, aki pedig a legtöbbet, az a sor másik végére. Ez után a sort meghajlítjuk úgy, hogy a „legtöbbet tudó" a „legkevesebbet tudóval" áll szemben. Az egymással szemben állók alkotnak egy párt, két pár pedig egy csoportot. Így a csoporton belül különböző tudásszintek jelennek meg az adott témáról, vagyis ebből a szempontból heterogén lesz a csoport, és egymást jobban fogják tudni segíteni a tudás megszerzésében, elsajátításában. (Az eredeti módszer, a hajlított véleményvonal leírása itt található: Kagan, Spencer (2001): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest.
3 Arató Ferenc-Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. (3., bővített kiadás) Mozaik Kiadó, Szeged, 101.
4 A szakértői mozaik lényege, hogy az ugyanazon témaegységen dolgozó egyének „szakértői csoportot" alkotnak, ahol a témaegységük szakértőjévé válhatnak. Forrás: Arató Ferenc-Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. (3., bővített kiadás) Mozaik Kiadó, Szeged, 113.
3 Arató Ferenc-Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. (3., bővített kiadás) Mozaik Kiadó, Szeged, 101.
4 A szakértői mozaik lényege, hogy az ugyanazon témaegységen dolgozó egyének „szakértői csoportot" alkotnak, ahol a témaegységük szakértőjévé válhatnak. Forrás: Arató Ferenc-Varga Aranka (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. (3., bővített kiadás) Mozaik Kiadó, Szeged, 113.