Egy viszonylag egyszerű fejlődési kimenetet, mint a testszín pigmentációja sokféle mechanizmus befolyásolhat. TÖBBFÉLE BEMENET- és VISZONYLAG NAGY SZÁMÚ KIMENET VAN.
Más jellegeknél olyan regulációs szerkezet jöhet létre, ahol a „genetikai bemenet” több irányból jön, és a kimenetek száma véges, ami egyfajta kényszer (constraint) az evolúció számára.
Az ízeltlábúak szőrei két félék:
Drosophiláknál a nagy érzékszőrök fejlődéséért az AS-C, az apró, beidegzés nélküli szőröcskékéért, a shaven-baby (svb)- a kódolt transzkripciós faktor kifejeződése kirajzolja a leendő szőrök helyét.
MINDKÉT GÉN CSOMÓPONTKÉNT (angolul: nodal point) SZOLGÁL: INTEGRÁLJA A TÉRBELI INFORMÁCIÓT ÉS FUNKCIÓJA NÉLKÜLÖZHETETLEN A MINTÁZATELEMEK KIFEJEZŐDÉSÉHEZ => azok szám-, és mintázatbeli diverzifikációja mindig összefügg ezen szabályozó gének kifejeződésével
Kulcskérdés: mennyire múlik a tapasztalt diverzitás magának a regulátor lókusznak a változásain, és mennyire más, olyan lókuszokéin, amelyeknek termékei a regulátorgének kifejeződését befolyásolják?
D. sechelia: a különbségek csakis a svb változásaira vezethetőek vissza => cisz-regulátor elemeinek változásai eredményezik ezt a diszkrét változást. D. virilisnél ugyanaz: a helyzet, mint secheliánál: „kopasz” és csakis a svb regulatív változásai számítanak!
Aktivátorainak hasonló hatása plauzíbilis lenne...
Az svb lókuszon végzett kutatások megmutatták, hogy a morfológiai evolúció felhasználhatja a végletekig ugyanazokat a mechanizmusokat párhuzamos vonalakban—talán gyakrabban, mint sejtették