Skip navigation

3. modul: Területi szegregáció és a cigányság

 
A modul tartalmi célja megismerni a területi szegregáció folyamatát és formáit, valamint a cigányság szegregált letelepülésével kapcsolatos jelenségeket

Szegregációnak a településszociológia azt a jelenséget nevezi, amelynek során a különféle társadalmi rétegek lakóhelye térbelileg elkülönül. Magyarországon az elkülönülő lakóhelyválasztás - köszönhetően a cigány és nem cigány népcsoport közötti társadalmi távolságnak, az előítéletek, támadások miatti befelé forduló, zárt közösségeknek - mindig is jellemző volt a cigány népesség körében. A XVIII. századtól kimutatható erdőszéli-erdei cigánytelepeket - mint a szegregáció klasszikus típusait - a XX. század második felében új elkülönülő lakóhely formák váltották fel, miközben az ország egyes térségeiben napjainkig megtalálhatók a hagyományos cigánytelepek is. Ebben egyrészt a központi politika szándéka és nyomása, másrészt spontán társadalmi-gazdasági folyamatok játszottak szerepet. Az előbbire az 1960-as évektől a pártállam telepfelszámolási akciói szolgálnak például, ám a cigányoknak a közeli falvakba, városokba való, a többségi népességgel vegyes letelepítése mint cél gyakran nem valósult meg és továbbra is szegregáltan éltek. A spontán folyamatokra a nagyvárosi slumosodás, gettósodás, illetve az aprófalvak etnikai szerkezetének átalakulása a példa az 1980-as évektől, majd a rendszerváltás után. A szegregáció nem önmagában jelent problémát, hanem azáltal, hogy a társadalmi rétegek, csoportok közötti meglévő különbségeket és társadalmi távolságot térbeli távolsággá, s így a kapcsolatok, érintkezési pontok megszüntetésével egyre leküzdhetetlenebb akadállyá alakítja át.

A megvalósítás lépéssora:

 

  • Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók az alapfogalmakat ismertető szakirodalmat (3.1 melléklet) elolvassák és egyéni jegyzeteket készítenek belőle.8
  • Ráhangolásul a hallgatók láncfeladattal9 idézik fel a szövegben előforduló fogalmakat.
  • Egyénileg összekötik a kiadott lapon a fogalmakat a definícióval. (3.2 melléklet) Párban egyeztetik a megoldásokat10. Nagycsoportos szinten oktatói irányítással, közös magyarázattal véglegesítik az egyéni munkát.
  • A ppt 75. ábrája és az előre elolvasott 3.1 melléklet szövegének segítségével felidézzük a gettóképződés folyamatának lépéseit az.
  • A 3.3 melléklet szövegének elolvasása után a hallgatók magukban egyénileg kiválasztanak egy-egy a szövegben előforduló szegregációs típust és ahhoz egy rajzot (szimbólumot) készítenek egy saját cetlire, látható méretben, filctollal. A szimbólum azt jelképezi, hogy a készítője számára mi a legfontosabb az elkülönülő lakóhelyválasztás típusai közül. Egymás után megszólalva a résztvevők egy mondatban ismertetik a szimbólumot, s a ppt 76-104. ábráinak képei közül választanak ahhoz fotót. A szimbólumok és a fotók egy közös csoportlapra kerülnek.
  • Az azonos típust választott hallgatók alkotnak ezután egy-egy csoportot. A csoport tagjai rövid előadás formájában ismertetik, bemutatják az általuk választott szegregációs formát a többi csoportnak.
  • A ppt 105. ábrája segítségével áttekintjük a szegregáció szakaszait. (3.4 melléklet)
  • A ppt 106. ábrája segítségével megállapítjuk, mennyire sikerült a szocialista évtizedekben megszüntetni a klasszikus cigánytelepek jelenségét. (3.5 melléklet)
  • A ppt 107. ábrája azt mutatja, hogy a cigánytelepek felszámolása során a szegregáció nem csökkent, hiszen a cigányok nagy része ma is olyan környezetben él, ahol kizárólag vagy túlnyomó részt hasonló emberek élnek a környezetükben. (3.6 melléklet)
  • Rövid teszt kitöltésével és a teszt megoldókulcs11 alapján történő értékelésével (a hallgatók csoportjukon belül cserélnek és egymásét javítják) kapnak visszajelzést a résztvevők az elsajátított témákról. (3.7 melléklet) Az eredményeiket a hallgatók kiscsoportos szinten átlagolják és nagycsoportos szinten megosztják.



 

8 Javasolt irodalom: Varga Aranka (2006): Multikulturalizmus - inkluzív oktatási rendszer. In: Forray R. Katalin (2006, szerk.): Alapismeretek a romológia asszisztens képzéshez. PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 145-161. Internetes elérhetőség: http://mek.niif.hu/04800/04867/04867.pdf
9 A nagycsoportos szintű megszólalások irányítására alkalmas láncfeladatban kisebb labdát dobálnak egymásnak a nagy csoportban a hallgatók. Akinél van a labda, az mondja a következő fogalmat.
10 MEGOLDÓKULCS: 1 - szegregáció; 2 - chicagói iskola; 3 - humánökológia; 4 - koncentrikus zónák modellje; 5 - slum; 6 - CBD (central business district); 7 - koncentráció; 8 - kipp-pont; 9 - invázió; 10 -szukcesszió; 11 - gettó (ppt 74. ábra)
11  MEGOLDÓKULCS: 1 - hamis, 2 - igaz, 3 - igaz, 4 -igaz, 5 - hamis, 6 - igaz, 7 - hamis, 8 - hamis, 9 - hamis, 10 - igaz, 11 - igaz, 12 - hamis, 13 - igaz, 14 - hamis (ppt 108. ábra)