2. modul: A cigány népesség területi elhelyezkedése

• Ráhangoló feladatként a ppt 59. ábráján megnézzük, Európa mely részein milyen lélekszámban és arányban élnek cigány csoportok. A hallgatók felidézik az ábrához kapcsolódó előzetes ismereteiket (A cigányság története c. tananyag 2. modul). Az európai megjelenésről és vándorlásról tanultak alapján magyarázzuk a területi eloszlás különbségeit. (Balkán felől érkeztek, Moldva, Havasalföld területén évszázadokig röghöz kötés volt jellemező, Nyugat-Európa területéről kiszorulás a XV-XVI. század fordulóján, Közép-Kelet-Európa befogadóbb társadalmi-gazdasági környezete.)
• A hallgatók csoportjai elolvassák és feldolgozzák a 2.1. melléklet szövegét . Egy-egy csoport kiválaszt egy-egy szempontot, s képviselőjük a letelepedésben meghatározó szempont nevét felírja a táblára, majd röviden ismerteti a szempontot. A táblára a következő szempontok kerülnek egymás után: hagyományos mesterségek - alapanyagok; közigazgatás - rendeletek; gazdasági fejlettség - felvevőpiac; eredeti népesség - befogadókészség.
• A 2.2. melléklet táblázatának (ppt 60. ábra) adatait elemezve megállapíthatjuk, mely megyékben élnek nagyobb számban és arányban cigány emberek. A hallgatók egyénileg megvizsgálják a táblázat adatait. Ezután mindenki kap egy-egy cetlit, amelyeken egy-egy megye neve szerepel. (2.3. melléklet) Ez lesz az ő megyéjük.
  A hallgatók a terem közepére állnak, majd egy adott jelre a terem egyik sarkába mennek azok, akiknek a megyéjében magas az ott élő cigányok száma, a másik sarokba azoknak, akik megyéjében alacsony (5% felett, vagy alatta). A kialakult csoportokról fotót készít egy segítő hallgató, vagy maga a tanár.
  A következő feladatnál a hallgatók előzetes ismereteire lesz szükség. A terem közepéről adott jelre az egyik sarokba azok mennek, akiknek a megyéje gazdaságilag fejlettebb, a másik sarokba azok, akinek a megyéje fejletlenebb. A megoszlásról fotó készül.
  A következő csoportalkotások szempontjai: egy főre jutó kereset alacsony-magas, munkanélküliség alacsony-magas, a népességből a felsőfokú végzettségűek aránya alacsony-magas, életszínvonal alacsony-magas. Minden megoszlásról felvétel készül.
  Ezután a felvételeket visszanézve az volna az ideális, ha a különböző szempontok megoszlását mutató fotókon nagyjából a hallgatók azonos csoportjai jelennének meg. Ez igazolja, hogy a különböző társadalomstatisztikai mutatók együtt mozognak, s a cigány népesség éppen az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben, megyéiben él, ahol a munkanélküliség magas, a gazdasági potenciál gyengébb, alacsonyabb a népesség iskolázottsága, rosszabbak az életkörülmények, rosszabbak a lakosság egészségügyi mutatói stb.
  A feldolgozáshoz (előzetes ismeret hiánya esetén) vagy az ellenőrzéshez felhasználhatók a ppt 61-70. ábrái.

A ppt 71. ábrája az 1893-ban végrehajtott cigányösszeírás területi megoszlási adatait mutatja. Ezt összevetve a 2011-es népszámlálás KSH adataival a 72. ábrán, felfedezhetjük, hogy a területi megoszlás nem sokat változott a XX. század során.
Az elemzéshez használhatjuk a 2.4. melléklet szövegét. Szempontok: Milyen tényezők hatottak a cigány népesség migrációjára a XX. század során? Változott-e jelentősen a cigány népesség földrajzi eloszlása, annak különbözősége? Hogyan hatott a szocialista nehézipar fejlesztése? Milyen új tendenciák rajzolódnak a migrációban a rendszerváltás után? - A hallgatók párban dolgoznak. Frontális ellenőrzés.
A ppt 73. ábráján vizsgálhatjuk meg az ország nagy területi egységei közt lezajló arányeltolódásokat a vonzó és kibocsátó területek közti migrációnak köszönhetően.⁷

• Az óra végén a hallgatók kilépőkártyát ragasztanak fel az óra végén egy közös lapra, amelyen mindenki három-három kifejezést, fogalmat tüntet fel, amelyet az óra során elsajátított, vagy kiemelendőnek tart.

---