III. Az iskolai nevelés
Gyakran hallhatjuk, hogy az iskolában minden a pedagógusokon múlik. Eötvös József a Néptanítók Lapjának 1. számban erről így vall: „A törvényhozás bármi célszerűen intézkedjék is… de végre is csak segédkezet nyújthat: hanem a javítás maga csak azok által eszközölhető, kik közoktatással közvetlenül foglalkoznak.” Az iskolai nevelés hatása korunkban csökkenőben van, a családnak meghatározónak kellene lenni, de gyakran problémás.Számolni kell a média, a divat egyre nagyobb, és a kortárs csoportok növekvő szerepével is. Nem egyszer az utóbbiakkal ellentétesen kell a pedagógusnak hatnia. Nagyon fontos tehát az értékválsággal, értékkereséssel küzdő korunkban a nevelő személyes hitelessége, környezetkultúrája, érzelmi beállítódása. Erre a komplex nevelésre a pedagógusoknak is fel kell készülnie. A környezeti nevelés szükséges feltétele az ökológiai kultúra, amely Juhász-Nagy Pál szerint „nem más, mint a mítosz” azaz a művészet és a tudomány összekapcsolása a természeti, környezeti, kulturális értékek védelme érdekében. Havas Péter szerint „a környezeti ismeretek a környezeti problémák megoldásához szükséges készségek, nemcsak a környezethez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel történő formálása, hanem mindez az egész személyiségre, a teljes emberre ható nevelési folyamat.” (Victor A,1993/24. 3. o.) „A környezetkultúra, életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó felhasználás és még ezen kívül sok minden más.”
„Egy új kultúra felé haladunk, amelynek része lesz a tudomány és része lesz az ősi bölcseletek sokasága is. A kettő pedig békésen megfér majd egymás mellett egy új rendszerben.” (László E, 1999, 63.)
19. sz. ábra: Maslow-piramis
20. sz. ábra: A környezeti nevelés kérdéskörei
21. sz. ábra: A nevelés Forrás: TKTE
A szükséges pedagógiai alapelvek:
- A személyiség fejlődő integrált rendszer, amelynek alakulása az öröklöttségen kívül a természeti és társadalmi környezettől függ.
- A tanulást tágan értelmezzük, amelynek során a társas környezet és az egyén aktív szerepét hangsúlyozzuk.
- Figyelembe vesszük a fejlődés egyéni eltérő ütemét.
- A család, iskola és más környezeti hatások együttesével igyekszünk a harmonikus személyiség elérésére.
A nevelés kiterjed az erkölcsi értékekre, a felelősségvállalásra, jellemnevelésre, szolidaritásra, kötelességtudatra egyaránt. A környezettisztelő magatartás eléréséhez sokféle út vezethet, így minden nevelő megtalálhatja a személyiségének megfelelő lehetőségeket. Régióinkban a természeti értékek sokasága mellett az emberi erőforrások is rendelkezésre állnak. (Oktatóközpontok, erdei iskolák, nemzeti parkok szakemberei, civil szervezetek.) A környezeti nevelés komplexsége, projekt jellegű munkaformája, a természetben való tanulás megszervezése okán kihívást jelent a pedagógusnak is. Ugyanakkor egy-egy pedagógus felkészültségére, önálló kezdeményezéseire épülve nem valósul meg, hanem tantestületi közösségi munkát kíván.
A nevelőtestületek a következő elvekre kell, hogy törekedjenek:
- Hitelesség az iskola egész tevékenységrendszerébe épüljön be a környezeti kultúra, ökonómia.
- Érzékenység a helyi problémáktól a globálisig egyaránt.
- Együttműködés.
- Helyi cselekvési lehetőségek keresése.
- A mindennapi életvitelben is jelentkezzen a környezettudatosság
- A környezetkultúra a kultúra részeként értékelendő, jutalmazandó.
Környezeti nevelés kisiskolás korban
A fejlesztés kiemelt területei
A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével.
A szocializáció folyamatának elősegítése; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés.
A természethez való pozitív viszony, a későbbi környezettudatos magatartás kialakításához, a konstruktív életvitel 10 éves korban lezáruló lerakásához az alsó tagozatos nevelés meghatározó.
A környezeti nevelés célja és feladatai:
- a pozitív attitűdök megerősítése,
- az érzelmek mellett a tudati elemek, ismeretek felhasználása a tanulási folyamatban,
- az élményszerű megismerés,
- önálló tanulói tevékenységi formák gyakoroltatása,
- megfigyelő és összehasonlító, rendszerező képességek fejlesztése.
Követelmények:
- A gyermekekben alakuljon ki a tisztaság fogalma, törekedjenek saját maguk, szűkebb és tágabb környezetük rendjére.
- Ismerjék meg a társadalmi környezet őket körülvevő formáit, azok értékeit, és tudják megfogalmazni e területen saját szerepüket.
- Ismerjék a lakóhely épített és szellemi kulturális értékeit.
- Ismerjék a közvetlen környezet élőlényeinek néhány képviselőjét, és élőlény együtteseit.
- A lakóhely közeléből ismerjenek meg egy védett területet.
- Mutassunk be lakóhelyünkről egy-két környezeti gondot.
- A világ problémái közül a saját szintjükön ismerkedjenek meg néhánnyal (édesvízhiány, táplálékigény).
- Az egészséges életmód igényének kialakításához szükséges táplálkozási, mozgási és pihenési szokásrendszer gyakoroltatása.
- Ismerjék meg a biokertészet értékeit.
- Tudják, hogy a vegyszerek, tisztítószerek használatának mérséklésével önmagukat és környezetüket egyaránt védhetik.
- Ismerjék meg a takarékos életvitel és fogyasztói szokásokra való törekvés elveit.
A fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgáló nevelést a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének közössége állásfoglalása alapján a következőkben foglalhatók össze (Ökológiai kultúra – ökológiai nevelés, 14.):
A környezettudatos magatartás ismérvei
A természettel kapcsolatban
Az ember a természet része. Az ember elismeri a természet nagyságát, fenségét, titokzatosságát, szakralitását, világképe ennek megfelelő, nem akarja a természetet birtokolni, uralni, leigázni.
Az ember a természettel természettörténeti rokonságban van: élettelen–élő, Föld (anya) - élet–ember. Az emberi tiszteli e rokonságát, a Föld-anyát, a másik embert: életképességét, sokféleségét, másságát óvja.
A természet az ember élő/lakóhelye. Az ember élvezi, elfogadja a természet adottságait, megőrzi, megóvja utódainak is, csak elfogadható határokon belül – indokolt esetben – változtatja.
A természet az ember és utódai létének feltétele, eszközkészítésének tárgya, nyersanyagainak, energiájának forrása. Az ember kész a természet történetét, folyamatait, szerkezetét, funkcióit megismerni, élettelen, élő anyagait, kincseit számba venni. Képes létfenntartásához folytatott tevékenységében a természet törvényeit betartva, kincseit csak indokolt mértékben felhasználva, a Föld eltartó képességét figyelembe véve, célját elérni.
A társadalommal kapcsolatban
Az ember „lenni és folytatódni” életprogramját csak szervezetten, a környezettel harmóniában, társaival jól együttműködve tudja megvalósítani. Az ember kész a társadalmi életben, munkamegosztásban adottságainak megfelelően részt venni.
Az életprogram jó megvalósítása arányos társadalomszerkezetben lehetséges úgy, hogy: a gazdaságban (mezőgazdaság, ipar, infrastruktúra) állítja elő az ember a létéhez szükséges javakat. Az ember kész a Föld eltartó képességét figyelembe vevő gazdasági fejlődésre, környezetkímélő technológiák alkalmazására. Képes az ökonómia ökologizálására, a természettel harmonizáló gazdaság létrehozására, s a lehetőségek szerint törekszik a hulladékmentes termelésre.
A kultúra (mítosz, művészet, tudomány, technika) birtokában hozza létre az ember épített környezetét, önmagát. Amilyen az ember (adott kor) kultúrája/kulturáltsága, olyan önmaga, környezete. Az ember kész a természet, társadalom megismerésére a kultúra által, törekszik kulturált állapot elérésére, az így szerzett ismeretek, magatartás birtokában képes a természettel harmonizáló társadalom létrehozására, önmaga kiteljesítésére.
A politika akkor sikeres, ha lét/környezeti biztonságot nyújt az egyenrangú természeti és összehangolt társadalmi alrendszerek és közösségek demokráciája alapján. Képes olyan eszközöket, törvényeket, érdekeltségeket létrehozni, amelyekkel ez elérhető. Képes a nemzeti és globális környezeti biztonság megteremtésén munkálkodni.
Az emberrel kapcsolatban
Az ember egészként része az egésznek (a kozmosznak), adottságaival (kíváncsiság, képzelet, érzelem, értelem, kreativitás, cselekvés) hozta/hozza létre a kultúrá(i)t. Ezért a teljes személyisége csak a kultúra-egésszel (mítosz, művészet, tudomány, tevékenység) fejleszthető. Így a tanulás-tanítás célja az ember általános és különös adottságainak együttes fejlesztése, a belső fejlődés elősegítésével a tanulás motivációja és a pályaválasztás megalapozása, a testi, lelki, szellemi harmónia elérése. Ilyen neveléssel elérhető lenne a kulturált állapot, amelyben az ember önző, kapzsi, intoleráns, rövidlátó, gyűlölködő tulajdonságait mérsékelni tudná. Önzetlen, előrelátó, segítőkész állapotban a vele egyidejű élettelen és élő létezőkkel boldogan élhetne ezen a bolygón.”
A környezeti nevelés tartalma
Környezetismeret (helyi vonakozásokkal)
1. Víz – lakóhely vízfolyásainak érzékszeri vizsgálata, megfigyelése
patak
folyó
holtág
forrás
tó
2. Vizek védelme
Szennyvíz „termelésünk”
Vízpartok szennyezése a vizet is szennyezi
Mit tehetnek a diákok a vízvédelem érdekében?
Takarékos vízfogyasztás
A fürdés illemszabályai uszodában, strandon.
A csapvíz értékei
3. A lakóhely környékén található talajok vizsgálata szín, tapintás, szerkezet,
vízáteresztő képesség.
A talajban megfigyelhető élőlények
Szél és vízerózió megfigyelése a természetben.
Az ember tájátalakító tevékenysége – szőlőültetvények, ártéri gazdálkodás
Szélerózió, vízerózió elleni védekezés lehetőségeinek megfigyelése – teraszos szőlőművelés, növénytársítás.
A talajszennyezés forrásai; permetezés.
Talajképződés – szerves anyag humuszképződés.
4. A levegő
Az iskola környékének, lakásunk, udvarunk, a város levegője.
Tiszta és szennyezett levegő különbségei.
A levegőszennyeződés csökkentése érdekében mit tehet a kisgyermek?
A fény és sötétség szerepe az élőlényekre és ciklusai
5. A zaj
A csend és zaj hatásai.
A közlekedés hatásai.
6. A hulladékcsökkentő tevékenység jellemzői
komposztálás,
takarékos anyaghasználat,
szelektív gyűjtés,
7. Gazdálkodás az energiával
energiatakarékosság
megújuló energiák
Természetismeret
1. A közvetlen környezet növény és állatvilága
árokpartok, útszélek, városi parkok, zöldségeskert, virágoskert.
2. Jelenségek, összefüggések a természetben
(az ökológiai szemlélet előkészítése)
környezeti tényezők,
élőhely,
élőlény, környezet néhány kapcsolata,
élőlények együttélése,
táplálkozási kapcsolatok
3. Természet- és környezetvédelemi ismeretek
néhány védett növény a lakóhelyről,
védett állatok,
védett élőhelyek,
egy védett terület a környékről,
hogyan védhetjük az élővilágot?
egy-két környezeti probléma a lakóhelyen,
a város és falu,
az épített környezet értékei.
4. Az ember egészsége
táplálkozás
pihenés
mozgás
szabadidő
Fenntarthatóság pedagógiája a tantárgyakban
Magyar nyelv és irodalom
Az anyanyelv szerepe a környezeti nevelés szempontjából kettős, egyrészt segíti az együttműködést a kommunikáció által, ugyanakkor megfelelő, gondos válogatással a természeti értékeket mutathatja be. Ezáltal a helyes magatartás mintákra hívja fel a tanulók figyelmét. A tantárgy céljai között találjuk a szép iránti fogékonyság alakítását, az ítélőképességet erkölcsi, esztétikai érzékenységet és a képességfejlesztést. Az anyanyelv eszköz a műveltség megszerzéséhez, ezáltal fejleszti a képzelőerőt, élménybefogadóvá tesz. A szövegértés és szövegalkotás a lényeg megragadásának képességét alakítja. A múlt bemutatása hozzájárul a jelen megismeréséhez s ezáltal a jövő céljaihoz is közelebb jutunk.
Az anyanyelvi kultúra része a folklór, amely évszázadok tapasztalatait hagyományozta át napjainkra is.
1. Népi gyermekjátékok,
szerepjátszó gyermekjátékok,
altatók,
simogatók,
vigasztalók,
nyelvtörők,
csúfolók,
állatutánzók,
2. Jeles napok
lakodalmas játékok,
téli, tavaszi, nyári ünnepkör
ünnepköszöntők
újév-köszöntők
3. Fantázia játékok
Idegen nyelv
A kommunikáció segíti más kultúrák megismerését. Nyitottabbá teszi a gyermekeket, a globális és regionális problémák megoldásához. Az együttműködéshez megteremti az alapokat. Az ajánlott témalista összhangban van környezeti nevelési céljainkkal:
én és a családom,
az otthon, kedvenc állatok,
időjárás,
étkezés,
öltözködés,
iskola,
tágabb környezetünk, állatok a világ különböző tájain,
szabadidő, gyűjtemények.
Az idegen nyelvvel való megismerkedést környezeti témákkal kezdhetjük. A diákok elhelyezik önmagukat a környezetben. Megismerhetik a ház körüli állatok, zöldségek, gyümölcsök neveit, tulajdonságait. A színek, formák, mennyiségek megtanulása is történhet őszi, tavaszi, nyári tájat ábrázoló fényképeken, képeslapokon. A vadon élő állatok és növények nevei, tulajdonságai is jó gyakorló terepül szolgálnak, még a testrészeket is segítségükkel taníthatjuk. Az időjárásról a hét napjairól, évszakokról, hónapokról is beszélgethetünk. A kirándulások élményeiről is néhány mondatos beszámolót készíthetnek. Megismerkedhetnek térkép segítségével országunk, városunk, környező folyóink, hegyeink neveivel.
Erkölcstan
A környezeti nevelés értékei az emberiség alapvető normáival megegyeznek:
- az emberi élet védelme
- a másság elfogadása
- a közösségi lét fontossága
- az emberi önzés visszaszorítása
- a sokféleség fontossága
- az élet minden formájának tisztelete
Matematika
A megfigyelő képességek fejlesztése, a kapcsolatok, összefüggések felismerése, a környezeti nevelés eszközéül szolgálnak. Ugyanakkor a matematikai feladatok elvontsága csökkenhet, ha a képzelőerő igénybevétele helyett az érzékelt, tapasztalt, ismert természeti környezetből válogatja feladványait. A szemléltető képek, rajzok a kisgyermek világának megfelelő élőlények: virágok, gyümölcsök, fák, madarakat ábrázolhatnak. Az érdeklődést azzal is felkelthetjük egy-egy téma iránt, ha a feladványokat kedvenc állataikkal hozzuk kapcsolatba. A valóság és a matematika szoros kapcsolatának elfogadásához ezen órákon is elhagyhatjuk az osztálytermet, és minél gyakrabban a természetben kell jelen lennünk. A környezetvédelmi problémák is sok lehetőséget kínálnak e tantárgynak pl. a családok „szeméttermelésének” becslése térfogatának mérése, osztályozása, halmazba rendezése (anyaguk szerint, műanyag, fém, üveg, szerves, szervetlen.) A szelektív gyűjtéssel kapcsolatos pénzmegtakarítás az újrafeldolgozással, tömörítéssel kapcsolatos számítások is fontosak lehetnek. A matematika kedveltségi szintje erősen összefügg annak absztrakt voltával. A természethez közelítésével a megszerettetés és a valóság belső összefüggéseinek feltárása is megvalósulhat. Ezáltal a matematika sokkal több területen juthat szerephez. Néhány környezetvédelmi probléma modellezését matematika órán legcélszerűbb elvégezni. (Levegőszennyezés, nagyvárosi problémák, stb.) A nyitott mondatok példatára is szólhat a természetről. A számolás, mérés, halmazba rendezés, adatok feljegyzése, rendezése mind kínálja számunkra a lehetőségeket.
A világméretű környezeti problémák bonyolult rendszerek vizsgálata, modellezése, statisztikai adatok gyűjtése, összefüggések felismerése ma már elképzelhetetlen számítógépek nélkül. Tanítványaink számítógépekhez fűződő pozitív attitűdjét tehát szerencsésen használhatjuk fel a környezeti problémákra való figyelés, környezeti érzékenység kialakításához. A számítógépes játékok közül feltétlenül ajánljuk természetvédelemmel kapcsolatosakat.
Környezetismeret
Valamennyi tantárgy alkalmat és lehetőséget kínál a környezeti nevelésre közülük óraszámi lehetőségeinél, tantervi anyagánál fogva mégis kiemelkedik a környezetismeret. Sétáljunk minél többet tanulóinkkal a lakóhelyen, ismertessük meg a fontosabb épületeket, a környékbeli utcák neveit. Vigyük el őket különböző intézmények rendezvényeire, múzeum, művelődési ház stb. Ismerjék meg szüleik, nagyszüleik gyermekkorát és akkori környezetüket. A régebbi lakóépületek és azok berendezéseinek díszítő elemeinek megismertetése a nemzedékek egymásra épülésének érzelmi átéléséhez is segítséget jelent. A gyermekeket a természet megismerése érdekében gyakran kell a természetbe vinni. A városban, erdőben, réten megfigyelt dolgokat, jelenségeket felidézve fejlődik emlékezőképességük. A tájékozódó, megismerési képességek más, új környezetben való eligazodást is lehetővé teszik. A sok tapasztalat a természet rendjének, logikájának, változásának, szépségének felismeréséhez vezet. Az egyéni, páros, kiscsoportos, vagy osztályszintű játékok fenntartják a kíváncsiságot és fejlesztik az együttműködési képességeket.
Feladatok:
- Természeti jelenségek, folyamatok megfigyelése.
- Természet szépségének és sokféleségének érzékelése.
- Egészséges környezet igénye.
- A környezeti értékek felismerése.
Az anyagról való tájékozottságot a környezet élő- és élettelen anyagainak érzékszervi megismerése jelenti. Lehetőség adódik a különböző anyagok megadott szempontok szerinti csoportosítására. Néhány környezetszennyező anyag (füst, korom) is megismerhető. Meg kell ismerniük a háztartások leggyakoribb veszélyforrásait. Célszerű megtanulniuk, hogy mely élelmiszereket kell fogyasztaniuk az egészség fenntartása érdekében. Az időben való tájékozottságot jelenti a természet periodicitásának megismerése, valamint annak érzékeltetése, hogy az élőlények az idő múlásával maguk is változnak. A térben való tájékozódást segíti, ha megtapasztalhatják, hogy a tér különböző helyein más élőlények találhatók. Tájékozódniuk kell a lakóhelyen és annak környékén, ismerjék meg a táj jellegzetességeit és az élővilágot. A természettudományos megismerésről való tájékozódást jelenti ha felismerik, hogy az ismeretszerzés színtere a természet, továbbá a természetről szóló leírások olvasása. A természetet kutató tudósok felfedezők közül különösen a hazaiak, illetve a helyiek munkásságának megismertetése is feladatunk.
Tartalmak, témakörök, tevékenységek:
1. Élettelen természet:
a) Víz mint környezeti tényező:
érzékszervi megismerése,
a víz mint oldószer; vízzel való tisztítás, mosás,
vízből történő légzés,
mérgező anyagok a vízben,
halmazállapotok,
víz körfogása,
időjárás: köd, felhő, csapadék,
felszíni, felszín alatti vizek,
vízi élőlények: környezet, testfelépítés, életmód,
a víz mint felszín formáló külső erő: talajképző, erózió, árvíz
folyók, zátonyok, patakok, források,
ipari, mezőgazdasági, települési szennyezések következményei,
öntisztulás.
b) Levegő
időjárás
az ember hatása az időjárásra (globális felmelegedés)
évszakok alkalmazkodás
élettér, repülő életmód
légzés mint életfeltétel
felszínformáló erő – szél
talajképzés, talajerózió
pusztító- építőmunka
ipar, mezőgazdaság, közlekedés, emberi tevékenység szennyező hatása
évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások
c) Talaj
érzékszervi megfigyelése
termőföldkincs
víz, levegő, talaj kölcsönhatása
növények állatok életében betöltött szerepe
ipar, mezőgazdaság, közlekedés szennyező hatása
a település és környéke felszínének jellemző formái
2. Élőlények
fajok
életközösségek: természetes rét, erdő, víz, vízpart, mesterséges kultúrtáj,
táplálékhálózatok: termelők, fogyasztók, lebontók
védett fajok
természetvédelmi, természeti értékek
önszabályozó folyamatok
3. Az ember hatása az élőlényekre
természet átalakító tevékenység
környezetszennyezés
híres magyar kutatók
hírünk a világban
a lakóhely híres szülöttei
az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény
- egészség
- betegségek megelőzése
- értékek
- célok
- erkölcs
A következőkben dr. Dámné Erdei Gabriella összefoglaló ábráit közöljük (Körlánc; A környezeti nevelés és a helyi tanterv, 103-105.)
22. sz. ábra: Körlánc
23. sz. ábra: A környezeti nevelés és a helyi tanterv
24. sz. ábra: A környezeti nevelés és a helyi tanterv
Ének-zene
A mai ember életmódja eltávolodik, elidegenedik környezetétől. Ezért is fontos az érzelmi megközelítés, amelynek segítségével érzékeltethetjük a gyermekekkel, hogy az ember is elválaszthatatlan a környezetétől. A zenei oktatás a szépségről, emberi kapcsolatokról szólva a szülőföldhöz, a környezethez, a természethez való viszonyt alakítja. Szerepe van az értelemi és jellemnevelésben is. „Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása, és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés, a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja.”
Az ének-zene részt vesz:
a szocializálódási folyamatban
segít az értékek felismerésében
társas készségek és együttműködés alakításában
a kulturális környezettel való érzelmi azonosulásban
segíti az alkalmazkodás szükségszerűségének elviselését
az érzelmek kifejezésének és fejlesztésének eszköze.
Kialakítandó kompetenciák:
értékek felismerése
érzelmek kifejezése, átélése
hazaszeretet, tájhoz kötődés
Tartalmak, témakörök, tevékenységek:
dalos játékok
népi mondókák
gyermekjátékok
szerepjátszó játékok
állatok
növények
tájak
hegyek
évszakok
élőhelyek
népszokások
ünnepkörök dalai
hagyományokhoz kötődő dalok
tárgyi környezet hangjai, zajai
ritmika
zenehallgatás
megtanulandó magyar népdalok kiválasztásánál a lokalitás szempontjait vesszük figyelembe.
Vizuális kultúra
Az emberi kommunikáció sajátos lehetősége a művészet, amely során a világ a művész, az alkotó énen keresztül tükröződik. A környezeti nevelés lényegéből adódik a művészetekhez való erős affinitása. Az érzelmekre az érzelmekkel való hatás az egész személyiségre a kultúra egészével való hatás, s a hit jelentősége erősíti kapcsolatukat. A helyi és regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat. Az órákon az eredeti helyükön terepen megfigyelt természeti formákat, élőlényeket, házakat, utcákat ábrázoljuk.
Fejlesztendő kompetenciák:
a vizuális nyelv – képi kifejező eszközök: színek, formák megismerése, tárgyak megfigyelése, a látvány,
kifejezés – a művészi élmény befogadása, átélése,
tárgy és környezetkultúra: az elmúlt korok és a mai világ környezetkultúrájának megismerése, az eszközhasználat környezetbarát jellegének alakítása,
ingerek tudatos, akaratlagos felvétele, az érzékelés fejlesztése, differenciálása, csoportosítása,
megfigyelt élőlények vázlatos ábrázolása,
az ember arányai, formája,
természetes és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása,
érzelmek kifejezése,
a táj megfigyelése, esztétikai értékei,
természetes anyagok felhasználása, anyagátalakítási technikák,
Belépő tevékenységek:
személyes élmények kifejezése,
látványok megfigyelése, értelmezése,
tárgyak csoportosítása,
tárgykészítés, környezet alakító tevékenység,
egyéni élményfeldolgozás,
képzeletépítés,
kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása,
mozgásábrázolás,
térkép, alaprajz megértése,
mai és régi tárgyak formájának és funkciójának megértése,
emlékek, közgyűjtemények, könyvtár megismerése,
gondolat, hangulat kifejezése,
tárgyelemzés,
épületelemzés,
az anyag funkció és forma kapcsolata
Témakörök, tartalmak, tevékenységek:
1. Kifejezés, képzőművészet
élmények kifejezése,
rácsodálkozás,
beszélgetés a szép látványról
2. Vizuális kommunikáció
színek és formák ismerete, sokasága,
látvány, tárgy megfigyelése,
természet szépségének, harmóniájának felismerése és védelme,
3. Tárgy és környezet kultúra
táj-ember kapcsolat ábrázolása,
a közvetlenül körülvevő világ harmóniája,
tárgyak, eszközök, házak, műemlékek, utcarészletek,
életformák, népviseletek,
4. Technikák
agyagozás, gyöngyfűzés, fonás, madzagszövés, papírhajtogatás, ceruza, kréta rajz
Fontos, hogy az anyagok és eszközök közül is a természetest részesítsük előnybe: grafit, papír, tempera, agyag, vízfesték stb. Mutassuk be ezek anyagi összetételét is.
A környezeti nevelés és a művészetek egymástól elválaszthatatlanok. Például a forma című tananyagnál levelek lenyomatait készíthetjük el agyag segítségével. Megvizsgálhatjuk a kontúrt az erezet tanulmányozásával. Különböző terméseket mintázhatunk agyagból. Az együttgyönyörködés után a megfigyelt szín és fénygazdagság befogadásával levelek, virágok formáiból díszítősorokat készthetünk. A levél erezet befestésével fő és kevert színek felhasználásával lenyomatokat készíthetünk többféle színnel, temperával.
Technika életvitel és gyakorlat
A tantárgy célja olyan magatartás kialakítása, amellyel képesek lesznek a tanulók felismerni viszonyukat a technikai környezethez, megismerhetik lehetőségeiket a környezet felelősségteljes alakításában. Feladatunk olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása, amely feltárja az ember és az általa létrehozott mesterséges környezet kapcsolatait. Fontos bemutatni a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait. A harmonikus, fenntartható fejlődés érdekében kialakítjuk a problémaérzékenységet és a környezetgazdálkodási ismeretekhez juttatjuk a tanulókat. A hangsúlyt a károk megelőzésére és a rendszerszemléletű nevelésre kell helyezni. A technika és életvitel a maga összetettségében mutathatja be a biológiai és technikai rendszerek együttlétezését. Biztosítsunk lehetőséget a környezetalakításának átélésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és manuális tevékenységek, cselekvés egységére itt fokozottan adódnak lehetőségeink. Önálló tanulási módszerek elősegítése is feladatunk. A szokások alakításával környezetgazdálkodási ismereteket és szemléletet is fejlesztünk. Fontos az egészséges munkavégzési szokások és a munkához való helyes viszony megalapozása. Feladatunk a takarékossági szemlélet alakítása, amely az anyagra, s energiára egyaránt vonatkozik. Az életviteli ismeretek, pl.: háztartástan, a lakás, a kertgazdálkodás, közlekedés elsajátításában is a környezettudatosság is domináljon. A biokertészethez vagy a hulladékgazdálkodáshoz az iskolaudvarban elhelyezett komposztálót működtethetjük a technika tantárgy keretében is, s ez által a technikai, gazdasági környezet természettől való elszakadása is csökkenthető. A gazdasági, technikai folyamatok, körfolyamatokba rendeződésének fontossága is kiemelhető ez által.
Fejlesztendő kompetenciák:
a technika jelentőségnek, hasznának, szükségességének és veszélyeinek megismerése,
egyszerű tárgyak készítése, tervezése,
gazdálkodási elvek a mindennapi életben,
háztartási teendők,
élőlények ápolása, gondozása,
Feladatok:
modellezés,
a közvetlen környezetben megfigyelhető természetes és mesterséges anyagok megtapasztalása, megfigyelése, felhasználása,
anyagtakarékossági elvek,
a munka során keletkező hulladék gyűjtése, útja
a népművészet tárgyalakításai: kosárfonás, gyékény, nád, fa felhasználása,
építmények konstruálása,
a kert, a lakás terei,
munkadarabok tervezése, készítése, madáretető, stb.
közlekedés története, eszközök, használatuk környezetbarát módja.
Testnevelés és sport
A kerettantervi célok és feladatok A mindennapos iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves része. A fejlesztési követelmények közül az egészség megszilárdítása mellett a sportjátékokban való részvétel igénye és a kreativitás emelendő ki. Továbbá az, hogy élményként éljék meg a feladatokat, tevékenységeket. Fontos, hogy megalapozódjon az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránt való igény. A küzdő feladatok és játékok, a séták a szabadban végzett tevékenységek: kerékpározás, gyalogtúra, szánkózás, számháború, járőrversenyek, a természeti értékek megismertetésével szinkronban állnak. Fontos, hogy sporthoz is kapcsolódjanak gyűjtőmunkák a település e területen kiemelkedő mai és korábbi személyiségeinek felkutatása, megismerése. A szülők, a nagyszülők által kedvelt kiránduló- és sportolásra alkalmas helyek megismertetése, felkutatása része a helyhez kötődő érzelmi nevelésnek.
A környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei
A környezeti nevelés komplex jellege és hatékonysága akkor érvényesül, ha áthatja az iskola egész tevékenységrendszerét. Az elmúlt időszakban mégis a tanórán kívüli formák váltak meghatározóvá. A tanórai keretek és lehetőségek körülhatároltabbak, ugyanakkor a tanórai hatások valamennyi tanulóra érvényesülnek, így nagyon fontosak. A tanórán kívüli programok oldottabbak, egyénibbek, az egyes tanulók érdeklődéséhez, irányultságához jobban alkalmazkodhatnak. Az iskolai oktatás hagyományai, a teljesítményközpontú társadalmi környezet elvárásai az ismeretközpontú oktatásnak kedveznek. A tanórán kívüli tevékenységekből a tanulók személyiségüknek megfelelően válogathatnak. Az oldottabb légkör, a teljesítménykényszer alóli felszabadulás, a másfajta munkamódszer mozgósítja az energiákat. E nevelési terület azonban a tanórai neveléshez képest sérülékenyebb, esetlegesebb. A személyi és egyéb feltételek megváltozásával a sikeres kezdeményezések is megszűnhetnek.
I. Az iskolai lehetőségek
1. Az osztályterem
Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. Az igényesség, a harmóniára való törekvés, a tisztaság alapkövetelménye, a legszerényebb tárgyi adottságok mellett is megnyilvánulhat. Az osztályterem az otthon melegének biztosítása mellett kisiskolás korban is sok nevelési lehetőséget biztosít. A virágsarok, a tablók, a természetes anyagokból különböző foglalkozásokon, kirándulásokon készült saját munkák mutatják a környezetkultúrát. Az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek is tükröződnie kell a falakon. (Sajnos előfordul, hogy egy-egy iskola osztálytermeibe lépve abból nehezen állapítható meg, hogy hol is járunk a Földgolyón.) Különböző osztályon belüli vagy osztályok közötti verseny meghirdetésével a motiváció növelhető. Fontos a jutalmazás, dicséret, elismerés akár egy-egy szép képeslap, természetfotó formájában is.
2. A faliújság
A folyosók esztétikai és tartalmi értékei is indikátorai az iskola szellemiségének. A biológiai, természet- és környezetvédelmi híradó, faliújság a tájékoztatást, orientálást is segíti. Ennek gondozói tanítói irányítással már a kisdiákok is lehetnek. Elhelyezhetők ide aktuális hírek, pályázati felhívások, diákmunkák, stb.
3. Iskolarádió, iskolai honlap
A rádiót működtető diákcsapat támogatásával irányításával sokféle környezetvédelmi feladat is megvalósítható:
tudósíthat környezetvédelmi akciókról,
az iskola közössége előtt elismerésben részesítheti a kiemelkedő munkát végző tanulókat,
interjúkat készíthet híres emberekkel, hiteles társaikkal,
rendezvényeket népszerűsíthet,
heti vagy havi rendszerességgel feladványokat, feladatokat adhat,
Jeles Napokra műsorokat készíthet, sugározhat.
4. A folyosó, a zsibongó
Igen sokféle célból sok tanulót szólíthatunk meg, ha kiállításokat szervezünk e helyeken:
természet iránti érdeklődés felkeltése: védett növények, gyógynövények, nemzeti parkok tablóival, a megyénkben élő természetfotósok alkotásaival,
valamilyen iskolában szervezett tevékenység bemutatása: túra, szakkör, tábor, környezetvédelmi nap,
Jeles Napok megünneplése,
valamilyen közösség bemutatkozása: egy adott osztály tanóráin készült munkái,
tablói,
iskolai program előkészítése: kirándulás,
művészeti alkotások bemutatása: épített környezetről,
valamilyen környezetvédelmi problémára irányítani a figyelmet,
pályázati eredmények bemutatása.
Az iskolák közül az újabban épültek, rendelkeznek aulával, a régebbieknek is lehetnek olyan folyosórészletei, amelyek alkalmasak kiállítási helynek. Két-háromhetente érdemes cserélni a kiállítási anyagot. A megnyitó ünnepélyessége a kiállított művek, munkák értékelése, közösség előtti elismerése, népszerűsítése pedagógusi feladat.
5. A könyvtár
A sokoldalú információgyűjtés a tanulás tanítása, az olvasóvá nevelés, a környezeti nevelő számára is ad feladatokat. A könyvtár sokoldalú felhasználásából, lehetőségeiből néhányat emelünk ki. A könyvtár zöld polca, a témánkhoz illeszkedő könyveket, folyóiratokat, újságokat, a település múltjával, jelenével foglalkozó kiadványokat egy helyen célszerű elhelyezni. Így a kisiskolás is könnyen eligazodhat. Tanórai és napközis foglalkozások is szervezhetők ez által. A videó-tárban is célszerű külön tárolni az örvendetesen bőséges e témához illeszkedő filmfelvételeket. Az utóbbi időben megnőtt területünkön a számítógépes CD kiadványok száma. Köztudott, hogy az egészen kicsiny gyermekek is milyen sok időt töltenek a TV és a számítógép előtt, élni kell tehát programkínálattal, az ízlésvilág formálásának lehetőségével. Érdemes összeállítanunk és a könyvtárban elhelyeznünk egy olyan listát, amely a mi iskolánk valamennyi diákjának ajánlott műveket tartalmazza. (Pl.: Gyöngyvirágtól lombhullásig, Rezdülések, Sivatagi show, Nemzeti parkjaink.)
6. Az iskolai büfé
Az iskolai étkezés a környezettudatos életvitel és egészséges táplálkozás érdekében sok lehetőséget rejt. Az iskolavezetés és a tantestület közös értékrendje által kiaknázhatók ezek. A szokások változtathatók, alakíthatók, a büfé állandó vagy időleges „zöldítésével”. Jó ha ezek az elvek az iskolai berendezési tárgyak anyag és eszközhasználatán is tükröződnek.
7. A napközi
A képességfejlesztésnek, az egyéni foglalkozásnak, a tehetséggondozásnak, a környezeti nevelésnek ideális színtere. Nagyon fontos, hogy ne a helyhez kötött, délelőtti munkaformák domináljanak. Minél gyakrabban hagyjuk el az osztálytermet, sétáljunk a településen, keressük fel a környék parkjait, művelődési intézményeit. Az élményeket beszéljük meg. A környezetvédelmi akciók, kiállítások, gyűjtőmunkák is sok érdekes elfoglaltságot kínálnak. A mozgásos, manuális tevékenységek domináljanak. (Agyagozás, szövés, stb.)
8. tanuló szoba, szakkör, fakultáció
Elsősorban a tehetséggondozás érdekében és érdeklődési körökre szerveződik. Sokféle tematikát és munkamódszert tesz lehetővé. Bőséges szakirodalom van segítségünkre.
9. Környezetvédelmi nap vagy hét, diáknap, zöldnap.
Valamennyi tevékenység pedagógusközösség által irányított, de az életkor előrehaladtával egyre nagyobb önállóságot adhatunk tanítványainknak e programok szervezésében. Ugyanakkor a segítő, gondoskodó szakmai támogatásunkat érezzék.
10. Iskolakert
Comenius: Didactica magna című művében pihenést, felüdülést nyújtó kertet javasol az iskola környékére. A kert a népiskolai tantervekben a Waldorf-iskolákban, a Gáspár László kísérletekben is nagy szerepet kapott. Újrafelfedezésükkor- a munkára nevelő hatás mellett -az egészséges élelmiszerigény, a természet iskolához való közelítése a meghatározó szempont. Előnyös hatásai megmutatkoznak:
ismeretszerzési lehetőségekben,
viselkedési normák elsajátításában,
érzelmi nevelésben,
agresszivitás csökkentésében,
egészségmegőrzésben,
felelősség és akaraterő fejlesztésében,
a munka nevelő hatásában.
A leggyakoribb kerttípusok:
elő vagy dísznövénykert,
gyógy- fűszernövénykert,
felüdülés, pihenés kertje,
gyümölcsöskert,
vegyes művelésű kert,
játszókert.
Iskolán kívüli lehetőségek
1. Gyűjtőakciók
A települési önkormányzatok és civil szervezetek által indított, vagy a saját kezdeményezésű akciókban való részvétel az aktív környezetvédő tevékenység, a közösségi élmény mellett az összefogás jelentőségét is érzékeltetik. Fontos az adott akció célját, értelmét és várható előnyét megbeszélni a tanulókkal. Ki kell térni a várható problémákra, a kételyekre, a sikert vagy az esetleges eredménytelenség következményeire. Ezáltal elkerülhetők azok a kudarcélmények, amelyek kedvét vehetik a könnyen lelkesedő diákoknak. Ilyen tevékenységek lehetnek városunkban a veszélyes hulladékgyűjtési akcióra szórólapok, felhívások eljuttatása a lakossághoz, parlagfű gyűjtés, szárazelemgyűjtés, papírgyűjtés stb. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megértése a tevékenységen keresztül a kisgyermekek számára is érzékelhető.
2. Erdei iskola
A természet működési rendje közösségi. Ha a természet törvényeit megismerni kívánó diákokat nevelünk, azok szociális kompetenciáját is fejlesztjük. Egy életközösség, rét, erdő életközösségét, vagy annak elemeit megfigyeljük, a rész és egész egymást feltételező kapcsolatát is megértjük. Az erdei iskola eleve erről is szól. Felkészítésre a tanórák mellett a kötetlenebb délutáni tanulószoba is kihasználandó. A norma alapú viselkedés a szabadidőben gyakorolható. A tanulás páros, csoportos formáit nem csak a tanórán, hanem délután, az iskolán kívül és az erdei iskolában is használjuk.
Az erdei iskola kiemelkedő lehetőségek sokaságával bír. Nagy előrelépést jelent e területen, ha minden általános iskolás tanulmányai során legalább egyszer eljuthat erdei iskolába. Az ökoiskolává válás igénye sokszor itt alapozódik meg. Az erdei iskola fogalma a felhalmozódó gyakorlati tapasztalatok és elméleti kutatások eredményeképpen változott. Ma már elfogadott kritériumrendszerrel rendelkezik. Hortobágyi Katalin szerint olyan komplex projekt, amelynek tartalmát, és munkaformáit a természeti és kulturális környezet határozza meg. A mai magyar erdei iskolai programok folytatói elsősorban „német őseiknek”, de azoknál összetettebb cél- és feladatrendszerrel rendelkeznek. A század elején szabadlevegős iskolák főleg egészségügyi, szociálpolitikai, fizikai munkavégzési, illetve prevenciós célokkal szerveződtek. Ma erdei iskolákat természet- és környezetvédelmi célokkal szervezünk. E munkaformában a tantervi követelmények, a tananyag elsajátítása, a természet kínálta lehetőségek által komplex és integrált formában történik. Az érdeklődés ebben az esetben egy problémára irányul, amelynek feltárása többoldalú megfigyelése, megfogalmazása, az összefüggések felismerése, a cselekvés és cselekedtetés egyenrangúak. Ezek során a tanulók személyiségének egészére a kultúraterületek egészével igyekszünk hatni. A projektmunka a közösségépítést, együttműködési stratégiákat is magába foglalja, így a szocializációt és az erkölcsi értékek érvényrejutását is nagymértékben segíti. A tanulók személyes felelőssége önmaguk, társaik és más élőlények vonatkozásában egyaránt kidomborodik. Ugyanakkor az érzelmi gazdagodásnak, az érzékelés, a képzelőerő fejlesztésének, az egészséges környezet iránti igény kialakításának is jó terepe. A tanítvány-tanár kapcsolat alakulásában egymás elfogadásában, megértésében is kiemelkedő a közös élmények szerepe. Az erdei iskola megvalósításánál figyelembe veendők a kinek, hol, mikor, milyen módszerrel kérdése. Az egész tanévi munkarendbe és tantervbe illesztést rendszerszemléletű megközelítéssel végezhetjük el.
Megtervezendő feladatok:
helyszín: ne legyen messze, megközelíthető legyen, kommunikációs feltételekre, veszélyforrásokra figyeljünk (rét, legelő, vízpart, erdőszél),
időpont, időtartam,
tartalmi célok,
humán és anyagi erőforrás,
tartalmai és módszertani előkészületek, a projekt kidolgozása,
a szülők és tanulók felkészítése, megnyerése,
segítő szakembergárda, szakmai szervezetek felkutatása.
A programot adott helyszínre és időpontra, adott tanulócsoportra és szakembergárdára kell készíteni. Ha adott helyszínen megvalósuló kész programot választunk, a tanmeneteket, helyi tanterveket kell a programhoz alakítani. Mindkét választás nagy körültekintést igényel. A tartalmi- és szervezőmunka gyakran nem választható ketté. Az előkészítő munkák sokasága, utazás, étkezés megszervezése, ügyeletek, szülői értekezletek, anyag- és energiaszükséglet beszerzése team munkát igényel. A program megvalósítása után a munka értékelése, elemzése, a sikerek és sikertelenségek okainak feltárása jövőbeni eredményességünk feltétele. Ebbe a munkába is be kell vonni a tanulókat és szüleiket. A gyermekek is értékeljék saját magukat, társaikat, a programot. Kérjük véleményüket a változtatás, javítás, jobbítás érdekében. A diákok az erdei iskolában készült munkáiból (tablók, gyűjtemények, versek) kiállítást szervezhetünk az iskolában. Ezek az egész évi munkához szemléltető anyagul, érzelmi megerősítésül, a beavató pedagógia kelléktárául is szolgálnak.
3. Tanulmányi kirándulás
Iskoláinkban természetes, hagyományos tevékenységi terület az osztálykirándulás. Az iskola nevelési rendszerébe építve, mégis kevés helyen találjuk. A szülői anyagi ráfordítás, az iskolai erőforrások igénybevétele, a gyermekek pozitív érzelmi hozzáállása a lehetőségek maximális pedagógiai kibontását predesztinálják. A természeti és épített környezet, a kultúránk múltjának és jelenének megismertetése, bemutatása a szülőföldhöz való kötődést, az érzelmi azonosulást, a későbbi környezettisztelő magatartást alapozzák. A közösségben átélt élmények, a készülődés, a felkészülés, a szellemi és fizikai igénybevétel, az ingergazdag környezet, az egymásra figyelés, a felelősség személyiségformáló ereje közismert. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tanulók kisebb-nagyobb részének ez jelenti az egyetlen utazási lehetőséget. Első évben célszerű a település környékére szervezni a kirándulást, inkább többször egynaposat. Alsó tagozatban maradjunk saját megyénken belül, és kerüljük a nagyvárosokat. Egy szép forráshoz, vízpartra, erdőbe szervezett túra kevesebb veszéllyel és több élménnyel jár. A természet harmóniája, a mozgás öröme, a nyíló vadvirágok, a madárdal, a tiszta levegőn végzett tevékenységek testi-lelki felüdülést jelentenek. Az adott élőhely változatlansága, esetleges változása is magatartásformáló tényező. Néhány kulcsosházban eltöltött nap és éjszaka feledhetetlen élményt nyújthat a diákoknak. Fontos szempont, hogy a kirándulások anyagi vonzata minél kisebb legyen. Az ésszerű takarékosság hangsúlyozása által a családok divat által irányított utazási szokásain is alakíthatunk.
4. A tábor
A táborok szervezésének célja a közösségépítéstől az egészséges környezetben tartózkodáson keresztül az olvasóvá nevelésig széles spektrumú. A tábor a természettel való együttélés élményét jelenti, amelyre érzelmileg és értelmileg is fel kell készíteni a tanulókat, a kisiskolásokat különösen. A tábor ugyanakkor elsősorban szabadidős tevékenység, amely a szorgalmi időben megvalósuló erdei iskolával szemben a szünetekben szerveződik. A gondos előkészítésnek ki kell terjedni az utazás, az ellátás és a szakmai program megtervezésre is. A szakirodalomból hasznos ismereteket nyerhetünk. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a kevés és a túl sok program egyaránt hátrány. Megtervezendő a munka, a játék és a pihenés aránya. A közösségi programok mellett a természettel való egyéni bensőséges kapcsolatteremtésre is legyen lehetőség. Az esti tábortűznél rendezett programok, a közös éneklés, a csillagos ég látványa életre szóló élményt jelenthet. A kisiskolások számára szervezett tábor kis létszámú legyen, és szükség van a felnőttek, illetve nagyobb diákok érzelmi és fizikai támaszára.
Irodalom
Horváthné Papp Ibolya: A környezeti nevelésről, In: Szekszárd vidékének természeti és kulturális környezeti értékei, Szekszárd, IGYFK, 2001,183-233.
László Ervin: A tudat forradalma, Bp., 1999,63.)
Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – Magyar Környezeti Nevelés Egyesület 1998.
Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés – 2003
Ötletzsák Módszertani ajánlás az iskolai KN program elkészítéséhez CD
Ökológiai kultúra, Ökológiai nevelés TKTE Budapest 1998.
Victor András: Környezeti nevelés rendszere, Iskolakultúra, 1993/24. sz.