TESZT az esélyegyenlőségi alapfogalmakról

1. A bikulturális szocializáció elmélete problémaként írja le a családi és intézményes kettősségben rejlő hatásrendszert, és nem ad megoldást az esélykiegyenlítéshez.

2. A demokratikus állam nem rendelkezik eszközökkel a társadalmi egyenlőtlenségek leépítésére, mellyel biztosíthatók a gazdasági, szociális és kulturális alapvető jogok.

3. A köznevelésben a méltányosság biztosítása érdekében szükséges személyre szabottan támogatni a tudásszerzéshez való egyenlő hozzáférést - pedagógiai eszközökkel.

4. A nemzetközi szakirodalom napjainkban is alapvetően külön kezeli az esélyegyenlőség (equality) és a méltányosság (equity) fogalomkörét és önmagában is esélyteremtőnek tekinti az egyenlő bánásmódot.

5. A tőkeelméletben leírt hatásrendszerrel szemben csakis a társadalom és az iskola folyamatosan működtetett és méltányossággal jellemezhető beavatkozás-rendszere tud hatni, mely többletráfordítással segíti hozzá a hátrányban levőket az esélykiegyenlítéshez.

6. Az a kétirányú folyamat, melyet bikulturális szocializációnak nevezünk, nem képzelhető el konfliktusok nélkül, így a sikeresség záloga a folyamatos és nyílt kommunikáció, valamint az együttműködés.

7. Az egyenlő esélyek (equity) biztosítása során figyelembe kell venni a társadalomban megmutatkozó különbségeket, és olyan intézkedéseket, cselekvéseket kell alkalmazni, amelyek társadalmi szinten és eszközökkel támogatottan teremtik meg mindenki számára a valódi hozzáférést.

8. Az egyenlőség a demokráciákban olyan közegyetértésen nyugvó elv, mely ugyan nem szerepel a jogszabályokban, azonban mégis elfogadott, hogy az alapvető jogok, valamint az emberi méltóság mindenki számára megkülönböztetés nélkül biztosított legyen.

9. Az esélyegyenlőség (equality) értelmezésünkben azt jelenti, hogy a különböző személyeknek és csoportoknak lehetősége van másokkal közös térben és másokkal azonos módon és arányban hozzáférni információkhoz, tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz, eszközökhöz stb.

10. Az iskolai eredményesség, majd a társadalmi integráció sikeressége a bikulturális szocializáció elmélete szerint, elsősorban attól függ, hogy a két szocializációs tér (családi és intézményes) között mekkora az átfedés.

11. Azoknak a családoknak, akik nem rendelkeznek az iskola által preferált tőkékkel, már a bementenél korlátozott a választásuk, az előrehaladáskor nem vesznek igénybe széleskörű szolgáltatást, és a lehető legrövidebb idő alatt elhagyják a rendszert.

12. Bourdieu arra tényre hívta fel a figyelmet, hogy az iskolarendszer biztosítja az iskoláztatáshoz való egyenlő hozzáférést és a családok joga eldönteni, hogy ezzel akarnak-e élni.