Skip navigation

5. modul: A cigányság a szocialista Magyarországon

A megvalósítás lépéssora:
  • Előzetes (otthoni) feladatként a hallgatók olyan képeket keresnek (papír alapon elhozzák), amelyek a cigányság helyzetét ábrázolják a szocialista évtizedekben.
  • Ráhangoló feladatként a diákok kettős kört15 alkotva ismerik meg a hozott képeket. A pár egyik tagja felmutatja a saját képét, míg a másik tag szabad asszociációval beszél arról, hogy vajon mit ábrázol, mikor készülhetett, miféle ábrázolást látnak, s hogyan kapcsolódik ez a cigány népesség történelme témához. A kép tulajdonosa kiegészíti az asszociációt saját véleményével.
  • Alternatívaként ráhangolódásul a ppt 27-28. ábrája alapján állapítsák meg a hallgatók, mely történelmi korban készültek a képek!
  • A jelentésteremtés során elsőként a hallgatók megismerik a Demográfiai átmenet elméletét és modelljét (5.1 melléklet). 4 csoportban dolgozzák fel a szöveget a modell 1-4-ig terjedő szakaszaira, annak jellegzetességeire egy-egy csoport fókuszál. Ezután minden csoport ismerteti a modell megfelelő szakaszának jellemzőit, a népesedés folyamatának mutatóit és változásait. (A feldolgozáshoz a ppt 29-30. diaanimációi felhasználhatók.)
  • A hallgatók csoportokban dolgozzák fel az 5.2, 5.3, 5.4, 5.5 melléklet szövegegységeit a Magyar Szocialista Munkáspárt cigányság helyzetének javítására irányuló állásfoglalásait és célkitűzéseit az 1960-as évtized dokumentumai alapján. A szempont: Milyen célkitűzései voltak a pártnak a cigányság helyzetének megjavítására? (szegregált elkülönülés megszüntetése, foglalkoztatottság javítása, nevelés-iskola, egészségügyi helyzet javítása) Ezek a célkitűzések felkerülnek a táblára négy oszlop fejléceként. Milyen eszközöket alkalmazott a pártpolitika az egyes célok megvalósítására? A dokumentumokból kigyűjtött beavatkozások felkerülnek a táblára a megfelelő célkitűzés alá.
    • A mellékletek a pártállásfoglalásokra, helyzetelemzésre, az intézkedések megvalósulására vonatkozó szövegegységeket, illetve az adott tématerület szempontjából releváns adatokat tartalmazó táblázatokat tartalmaznak.
    • A hallgatók csoportokban dolgoznak fel egy-egy témát.
      • Az 1. csoport az 5.2 melléklet táblázatait elemzi és magyarázza. Szempont: Hogyan kapcsolódnak az 1. sz. táblázat adatai a pártállam telepfelszámolási akciójához? Hogyan hatott a folyamat a többségi lakosság és a cigány népesség kapcsolataira, érintkezésére? Hogyan változtak a lakásviszonyok a vizsgált évtizedek során a 2. sz. táblázat adatai alapján? Az 1. sz. táblázat adatai milyen összefüggésben állnak a 2. sz. táblázat adataival? Megszűnt-e a korábban a cigány népességre jellemző, a többségi társadalomtól elkülönült letelepedés, területi szegregáció (3. táblázat)? (ppt 31-33. ábra)
      • A 2. csoport a foglalkoztatottsági mutatókat elemzi az 5.3. melléklet alapján. Szempont: Hasonlítsuk össze a roma népesség 1971-es foglalkoztatási mutatóit a teljes népesség hasonló adatával! Milyen összefüggésben van az adat a pártállam teljes foglalkoztatottságra irányuló törekvéseivel? Milyen következménye lehetett a stabil munkahelyeknek a cigány népesség általános életszínvonalát tekintve? Hogyan változott a helyzet a rendszerváltozás után és milyen következménye lett az életszínvonalra? (4-5. táblázat) Milyen összefüggése van a 6. táblázat adatainak a társadalomban továbbra is meglévő hátrányos megkülönböztetés jelenségével? (ppt 34-36. ábra)
      • A 3. csoport az iskolázottság mutatóinak változását elemzi. (5.4 melléklet) Szempont: Hogyan változtak az iskolázottsági mutatók a pártállam törekvéseinek hatására? Hol látszik javulás? Hol vannak a töréspontok a többségi társadalom és a cigányság iskolázottsága közt? Az iskolázottság emelkedése hogyan hat általánosságban a demográfiai magatartásra - házasságkötés átlagos életkora, első gyermek gyermekvállalásának kora, gyermekszám? (5.4 melléklet: 7-8. táblázat, 9-10. ábra) (ppt 37-40. ábra)
      • A 4. csoport az egészségügyi helyzetet vizsgálja (5.5. melléklet, 11-12. táblázatok). Szempont: Hogyan hatott a telepfelszámolás a cigányság és az egészségügy kapcsolatára, a cigány népesség egészségügyi mutatóira? Milyen különbségek fedezhetők fel az ország népessége, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei népesség, illetve az itt élő cigányság egészségügyi mutatói közt? Milyen összefüggés lehet a területi elhelyezkedés, a gazdasági helyzet és az egészségügyi helyzet közt? (ppt 41-42. ábra)
    • A szóbeli megoldás után a hallgatók az adott téma bemutató poszterét készítik el közösen egy nagy (flipchart) lapra úgy, hogy a tények, adatok mellett jelenjen meg (esetleg rajzzal) azok elemzése is. Az oktató differenciáltan - csoportról csoportra haladva - támogatja a kiscsoportos munkát. Az elkészült közös bemutató poszterek felkerülnek a terem falaira és a hallgatók vegyes csoportokban16 képtárlátogatással17 megismerik egymás munkáját. A feldolgozás után egy-egy képviselő kiselőadás formájában bemutatja következtetéseiket.
  • Az oktató ezután az elhangzottak és további irodalmak alapján összefoglalja a pártállami időszak lakhatási, egészség-, oktatás- és foglalkoztatás-gazdaságpolitikáját.
  • A ppt 43. diájának elemzésével a hallgatók megfogalmazzák, hogy a szocializmus évtizedeinek a cigánysággal kapcsolatos pártpolitikája18 s az annak hatására kialakuló körülmények hatottak a cigányságra és népességnövekedést idéztek elő. Ezek: a telepfelszámolás s a településekre, a többségi népesség közé való betelepítés, melynek hatására közelebb kerültek az egészségügyi ellátórendszerekhez, az oktatási-nevelési intézményekhez. A kötelező foglalkoztatás keretein belül a stabil keresetek, a lakásállomány javulása járultak hozzá a halálozási mutatók csökkenéséhez. Kérdés? A demográfiai átmenetének mely szakaszát idézi a 43. ppt ábrán az 1994-2003 közötti szakasz futása? (3. szakaszba való átmenet, csökkenő termékenység, modernizáció, tradíciók oldódása, normaváltás)
  • A ppt 44-45. ábrája segítségével igazoljuk, hogy a cigány népesség demográfiai magatartása a XX. század vége felé elkezdi közelíteni a többségi társadalomra jellemző mutatókat!19
  • Mindenki egyénileg készít egy rajzot (szimbólumot) egy saját cetlire, látható méretben, filctollal. A szimbólum azt jelképezi, hogy a készítője számára mi a legfontosabb az órán vizsgált szocialista időszakból a cigányság helyzete szempontjából. Egymás után megszólalva a résztvevők egy mondatban ismertetik a szimbólumot, ami egy közös csoportlapra kerül.



15 A kettős kör páros tudásmegosztásra alkalmas kooperatív struktúra. Az oktató a nagy csoportot két egyenlő létszámú csoportra osztja. A két csoport két koncentrikus kört alkot (egyik a belső, másik a külső kör lesz). A belső körben állók szembe fordulnak a külső körben állókkal úgy, hogy mindenkivel szemben álljon egy ember. Az így létrejövő párok dolgoznak együtt az oktató által megadott időkeretben. Az idő letelte után az oktató jelet ad, melyre a külső kör tagjai az óra járása irányába lépnek egyet. Az így létrejövő új párok fognak most együttdolgozni. A forgás folytatható a kiindulóponthoz (első pár) való visszaérkezésig ugyanezekkel a lépésekkel, de megszakítható előbb is a rendelkezésre álló idő függvényében.
16 A kis csoportokban összegyűlt tudások megosztására a vegyes csoportokat úgy alakítjuk ki, hogy minden újonnan létrehozott csoportban legyen legalább egy személy minden előző lépésben együttdolgozó csoportból - ezzel biztosítható a mozaik teljessé tétele. Vagyis az előző lépésben együttdolgozó csoportok közül a legkisebb számosságút kell kiválasztanunk, és őket annyi felé küldeni, ahányan vannak, és hozzájuk csatlakozhat a többi csoportokból egy-egy (vagy több) újabb tag.
17 A kooperatív képtárlátogatás során a hallgatók vegyes csoportban körbejárják a falakra helyezett rajzos szövegeket úgy, hogy mindig az a hallgató mutatja be az éppen látott „képet", aki az előző lépésben dolgozott rajta. A körbejárást is érdemes az oktatónak koordinálni: először minden vegyes csoport odaáll egy képhez, adott időkeretben megbeszéli a látottakat, majd az oktató által megadott jelre az óra járása irányába egy képpel továbbhalad minden csoport. Ez addig megy körbe, míg minden csoport minden képhez eljut.
18 Majtényi Balázs-Majtényi György: Romakérdés és állami politikák. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/romak/kisebbsegek_kisebbsege/pages/kk_13_majtenyi.htm
19 Irodalom:Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság 1971-2003. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2004.
Neményi Mária (1999): Biológia vagy kultúra? Termékenységgel kapcsolatos szerepviselkedések a roma nők körében. In: A cigányok Magyarországon. Magyarország az ezredfordulón - Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA, Budapest, 103-138.