Skip navigation

3. modul: A felvilágosult abszolutista állam cigánypolitikája

 
A modul tartalmi célja megismerni az abszolutista állam cigánypolitikáját.

Azt kell elmélyíteni a hallgatókban, hogy a felvilágosult abszolutista uralkodók rendeletei kíméletlenségét vagy jó szándékát nem lehet napjaink erkölcsi szemüvegén, társadalmi-jogi megközelítésein keresztül megítélni. Mindenkor az adott kor társadalmi, politikai közegéhez kell viszonyítnunk és kontextusba kell helyeznünk. Ezek a szándékok pedig a kormányozhatóság, ellenőrizhetőség, az uralkodó általános fellépése az alattvalók életének jobbítása terén, a központi államhatalom struktúrájának és intézményeinek erősítése.

A megvalósítás lépéssora:
  • Ráhangoló feladatként a hallgatókkal felidézzük, milyen előzetes ismereteik vannak a felvilágosult abszolutizmus korszakáról, a centralista állampolitikáról.
  • A hallgatók egyénileg elolvassák a 3.1 melléklet szövegegységeit, és ez alapján három oszlopba táblára/flipchart táblára írják a felvilágosult abszolutizmus korszakának uralkodói (ppt 16. ábra) által megfogalmazott célokat a cigánysággal szemben: a) kezdetben üldözés, büntetés, később b) letelepítés és c) asszimiláció.
  • A hallgatók kapnak egy-egy szövegrészt a 3.2 melléklet rendelkezéseiből, s annak elolvasása, értelmezése után fel kell azt helyezniük a tábla megfelelő oszlopába aszerint, mely cél megvalósításának eszközét látják abban a rendeletben. Alternatívaként közös feldolgozás is elképzelhető a ppt 17., 18. diája segítségével.
  • A csoport disputát11 folytat a felvilágosult abszolutizmus „cigánypolitikájáról". Először mindenki kihúz egy kártyát, hogy pró vagy kontra érveket kell gyűjtenie a felvilágosult abszolutizmus rendeletei mellett vagy ellen. Egyéni munkában ír le mindenki maximum öt érvet aszerint, hogy pró vagy kontra fog érvelni. Szakértői csoportot (pró és kontra) alkotva a hallgatók kerekasztallal súlyozott cetlikre12 gyűjtik az érveket. Nagycsoportos vita történik úgy, hogy mindenki a saját súlyozott cetlijét használja fel a megszólaláskor. Az oktató koordinálja a vitát a megszólalások egyenlő arányára való odafigyeléssel. A lépéssort meg lehet ismételni a pró és kontra csoport tagjainak cseréjével.
  • A hallgatók kilépőkártyát ragasztanak fel az óra végén egy közös lapra, amelyen százalékosan jelzik, hogy mennyire sikerült pontosítaniuk, kiigazítaniuk és elmélyíteniük az órán a témához kapcsolódó ismereteiket. A kilépőkártyákon a hallgatók kérdéseket, problémákat is megfogalmazhatnak a tanultakkal kapcsolatban, további észrevételeket, megjegyzéseket, javaslatokat is tehetnek a tanult tananyagtartalommal és/vagy a feldolgozás módjával kapcsolatban.



11 Galambos R.-Grohe A.-Kiss L.-Mikó G.-Takács V.-Vajnai V. (2010, szerk.): Dilemma, Disputa, Demokrácia. Kézikönyv a vitakultúra fejlesztéséhez. DIA, Tatabánya, Alfadat-Press Nyomdaipari Kft., 208.
12 A kerekasztal a szóforgó írásos változata a kooperatív tanulásszervezésben, melyet gyakran használunk súlyozott cetlikkel együtt. A kerekasztal lényege, hogy az egyéni gyűjtések összegzése kiscsoportos szinten strukturáltan történik. A lépések a következők: az első ember egy dolgot olvas fel az egyéni gyűjtéséből, melyet a tőle jobbra eső ember jegyzetel le - esetünkben egy külön cetlire (súlyozott cetli). Közben a többiek figyelik, hogy szerepel-e náluk az elhangzott dolog, és ha igen, akkor ők azt már nem olvassák fel. A cetlire nem csak a szöveg kerül, hanem számmal az is, hogy hányan írták a kis csoportban azt a dolgot (ezért súlyozott a cetli). Az egyéni gyűjtésekből a következő dolgot az a személy mondja, aki eddig jegyzetelt, és most ismét a tőle jobbra ülő jegyzetel - ismét jelölve a gondolat csoporton belüli számosságát is. Az új gondolat új cetlire fog kerülni. Addig haladnak körbe egymás után, amíg minden egyéni gyűjtés el nem fogy a jegyzetlapokról és rá nem kerül a közös cetlik valamelyikére.